Az erődépítészet állt a határmenti múzeumi konferencia középpontjában

2024. május 27. 17:48 | Vincze Attila

„A csabai kastély kutatása. Elődök és erődök – közös hullámhosszon” címmel rendezte meg a Munkácsy Mihály Múzeum a VII. Magyar-Román Határmenti Konferenciát, hétfőn. A tanácskozáson az egykori csabai kastély elhelyezkedésének meghatározása céljából végzett kutatások eredményeit is ismertették.

Az eseményt a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója nyitotta meg. Bácsmegi Gábor kiemelte: ugyan van egy nagyon részletes leírás a csabai kastély 1556-os elpusztításáról – mely az Ábránffy család tulajdonában volt –, amit földig romboltak, de azt a mai napig nem tudják pontosan, hogy hol állt. Mint mondta, a korábbi kutatások alapján a Kastély utca környékére helyezték az építményt, ezen a területen is folytattak keresést a múzeum szakemberei, viszont úgy tűnik, hogy mégsem ott volt. Hozzátette, hogy egyre több írásos forrás bukkan fel a kastély eredetéről, a geofizikai kutatásokkal pedig igyekeznek pontosabban meghatározni a lehetséges helyszíneket. 

 

 

– Fontos azt is megemlíteni, hogy a magyar vidéki múzeumok nagyon komoly lehetőséget kaptak a Magyar Géniusz Program által, hiszen kifejezetten izgalmas állandó és időszaki kiállítások jöttek létre, és szerencsére áldoztak a kutatási programokra is – fogalmazott. 

Békéscsaba alpolgármestere köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy az eseménynek van helyi kötődése, apropója, ugyanakkor tágabb kitekintésben is olyan tudományos megállapítások hangzanak el, melyek a régészet terén egyedülállóak. Varga Tamás megjegyezte: a Munkácsy Mihály Múzeum az elmúlt években nagyon széles kapcsolatrendszert alakított ki az aradi és a nagyváradi múzeumokkal. 

 

 

– Jelenleg is bírálat alatt vannak olyan közös, európai uniós pályázatok, melyeknek régészeti és egyéb szakmabeli projektelemei vannak. Ezek a rendezvények mindenképpen előreviszik mind a csabai múzeumot, mind a román társintézményeket, hiszen így szoros együttműködésben dolgozhatnak. A mostani alkalommal is ezek a kapcsolatok tovább mélyülhetnek, sokkal könnyebbé téve a munkát egy közösen elnyert pályázat esetén – részletezte.

A konferencián részt vett a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének alelnöke. Horváth László arról beszélt, hogy mindaz, ami Trianon óta nyomasztotta a térséget, vagyis a határmentiség, a perifériára kerülés, a románokkal való együttműködésnek hála, most már az előnyeit is láthatjuk. Az alelnök egyúttal szólt a csabai múzeum tevékenységéről is. 

 

 

– A közérthetőség mellett egyre fontosabb a valós tudományosság megtartása és felmutatása. Ez egy nagyon vékony mezsgye, de valahogy itt a kiállításokat és a rendezvényeket is ismerve szerintem ebben Békéscsaba az élen jár – jegyezte meg.

A rendezvényen beszédet mondott Sorin Bulboaca, az Arad Megyei Múzeum igazgatója, valamint Gabriel Moisa, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatója, akik elsősorban a több évre visszanyúló együttműködést és a jövőbeni szakmai munka lehetőségét méltatták. 

 

További programok »

Kultúra

Könyvet írt az egykori csabai judoedző – portré a szerzőről

Kapáslövés címmel jelent meg a közelmúltban a debreceni születésű, békéscsabai érintettségű, ám évek óta Szentendrén élő Balogh Zoltán könyve. A korábban eredményes judózó, később sikeres edző Békéscsabán töltötte sorállományú szolgálatát: versenyzőként és edzőként is. Azt követően még két évet ráhúzott; és mint tréner csodálatos csabai cselgáncsosokat nevelt ki.
15:15
FEL