Kedden délután és este nem akartunk hinni a szemünknek, amikor láttuk, hogy lángol a békéscsabai István malom. Ma reggel is sajgón hasított sok emberbe, hogy nem egy rossz álom volt az egész, hanem valóban megtörtént, a malom ott áll kiégve, mementóul. Az épület több mint száz éve, 1915-ben egyszer már a tűz martaléka lett, erről a Munkácsy Mihály Múzeumban fotókat is őriznek.
A tegnapi tűzeset után ma felvázoljuk az 1915-ös eseményt. A Csabai Mérleg 2016. augusztus 25-én megjelent számában (a 6. oldalon) a Mesélő múzeum rovatban, és a behiren a néhai Korcsok János történész-mueológus írt arról, mi történt 1915-ben a Rosenthal malommal.
Békéscsaba első és legnagyobb gőzmalma a kilencszázas évek elején tekintélyes múltra tekinthetett vissza. Elődjét Pain Antal hamburgi születésű molnár-gépész építette fel 1853-ra, tőle Epstein Lipót és családja vették át, s miután egy ideig Deutsch Bernát pesti kereskedő bérelte, 1872-ben jutott Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester tulajdonába.
1915-ben a Rosenthal-malom már az ország legnagyobb és legmodernebb malmai közt volt. A tűzvész előtt nem sokkal bővítették ki. Az emeletes, középső toronnyal rendelkező malomhoz keskeny nyomtávú vasút is vezetett, elősegítve termékeinek szerte az Osztrák-Magyar Monarchiába és azon túlra való szállítását.
1915-ben, az egy éve dúló háború idején a malomnak a hadsereg ellátásában jutott jelentékeny szerep, tűzvész általi pusztulása ezért is volt oly jelentős esemény. A Békés című újság 1915. március 14-i száma részletesen beszámol a katasztrófáról (közli Kisházi Gusztáv nyugalmazott tűzoltó alezredes a békéscsabai tűzoltóság történetéről szóló „Istennek dicsőség – Egymásnak segítség!”című kötetben.).
Eszerint 1915. március 6-án „szombaton este 6 óra után 15-20 perccel Békéscsabán egy, utóbb két robbanás hallatszott. Ezeknek olyan nagy volt az ereje, hogy a közeli utcán járókat falhoz nyomta a légnyomás. Amint a meglepett emberek körülnéztek, nagy világosságot, majd utána egy nagy lángnyelvet láttak az ég felé csapódni.” A malom régi épületének koptatójában robbant be a felgyülemlett lisztpor, három munkás megsebesült, akiket kórházba kellett szállítani. Az oltáshoz a békéscsabaiakon kívül kivonultak a békési és gyulai tűzoltók, valamint mentés és rendfenntartás céljából a helyőrség is. A Békés című újság arról is tudósít, hogy pillanatokon belül megjelent Kiss László főszolgabíró, hogy az éjfél tájáig tomboló tűznél a mentési és rendfenntartási munkálatok irányításában részt vegyen. Mivel a tomboló tűzzel nem bírtak, hamarosan a termények, a raktárak mentésére összpontosítottak, a már említett hírlap szerint nem kis sikerrel.
A Békés 1915. március 14-i számának tudósítása így fejeződik be: „A malmot a részvénytársaság lehetséges legrövidebb idő alatt felépíteni és újonnan üzembe hozni szándékozik.” A szándékból tett lett, s a malom hamarosan még nagyobb méretben üzemelt, mint korábban, hogy még sok évtizedig őröljék benne vidékünk gabonáját.
Hogy a mostani tűz után mi lesz a kiégett malom sorsa, azt egyelőre még nem tudni.
