Amint arról már korábban beszámoltunk, néhány hete lényegében teljesen elkészült a békéscsabai térségi vásártér. A szerda reggeli hivatalos átadó eseményen Békéscsaba polgármestere beszédében először felidézte azokat a hét évvel ezelőtti kormányközi találkozókat, amelyeken eldőlt, hogy megépülhet az új piactér. Szarvas Péter úgy fogalmazott, hogy a beruházás sokkal több mint egy piac, mert gyakorlatilag egy teljes városrehabilitációt kellett végrehajtani a területen. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány által 8 milliárd forintból, 100 százalékban finanszírozott projekt Békéscsaba elmúlt 10 évének legnagyobb volumenű fejlesztése volt.
– A beruházás célja az is volt természetesen, hogy a termelőket összekösse a vevőkkel, lehetőség szerint a kereskedelmi lánc rövid legyen, itt találja meg egymást a zöldség-gyümölcs árus, a kistermelő, illetve a háztáji termelő és a vevő, a friss áruk közvetlenül itt cseréljenek gazdát, méghozzá olyan körülmények között, amelyeket mindannyian elvárunk Magyarországon és Békéscsabán – részletezte.
A térség országgyűlési képviselője megemlékezett a békéscsabai piacozás évszázados hagyományairól, megemlítve, hogy a városnak 1975-re készült el az első modern értelemben vett vásárcsarnoka. Herczeg Tamás kiemelte: az, hogy korábban egy-egy szombati napon akár tízezren is megfordultak a piacon, komoly nehézségeket okozott közlekedési szempontból, éppen ezért nagyon fontos, hogy a projekt keretében egy 300 férőhelyes parkolóház is épült. Hozzátette: a környéken a csabaihoz fogható vásártér nem található.
– Olyan szintű léptékváltás, olyan fejlődés, illetve fejlesztés történt itt Békéscsabán, amely igazán komfortossá teszi annak a 7-800 ezer vásárlási eseménynek a körülményeit, amitől azt gondolhatjuk, hogy Békéscsaba valóban élhetőbb és sokkal inkább 21. századi körülményeket teremtett arra vonatkozóan, hogy ez a piac valódi agóraként funkcionáljon – magyarázta.
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy tetszik vagy sem, manapság a vásárlók többsége azt szereti, ha minél több mindent megkaphat egy helyen, kényelmesen megközelíthető módon, illetve ahol kulturáltak a parkolási lehetőségek. Feldman Zsolt rámutatott arra, hogy a csabaihoz hasonló vásárterek jelentik a jövőt a hazai árusok számára, ezért háromszorozta meg a kormány a termelői piacok számát, teret adva a magyar előállítású termékeknek.
– A legfontosabb élelmiszergazdasági döntéseket nem is feltétlenül a politika hozza, hanem fogyasztóként mi hozzuk meg nap, mint nap, Önök, illetve az ide látogatók hozzák és amikor itt vásárolnak, az itt árusító termelőktől vásárolnak, ekkor hozzák lényegében a legfontosabb döntéseket a magyar élelmiszer és élelmiszer termelés szempontjából – emelte ki.
Az építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány nagyon sok erőt, energiát és pénzt áldozott arra, hogy a Modern Városok Programban minél több piacot hozzon létre Soprontól Békéscsabáig. Lázár János szerint utóbbi már csak azért is nagy siker, mert egy integrált piac létesült, hiszen egy vásártér jött létre parkolóházzal, a városi környezet újjáépítésével, kerékpártárolókkal és 140 új árusítóhellyel. A politikus megjegyezte, hogy a 21. században rendkívüli mértékben felértékelődik az élelmiszer nyomonkövethetősége, származása, mert ez egy minőségi garanciát fog jelenteni, a helyi termelők pedig a megfizethetőséget, az átláthatóságot és a számonkérhetőséget képviselik.
– Ez az egyetlenegy esélye annak, hogy a helyi termékek és a magyar áruk felvegyék a versenyt az áruházláncokkal, emellett a magyar kézben lévő nagybani piac és kiskereskedelmi hálózat – ami az ilyen helyi piacokat is jelenti –, lehet egy lehetőség arra, ahol a nagyáruházakkal a magyar termékek és termelők felvegyék a versenyt – mondta.
A rendezvény végén a résztvevők egy nemzeti színű szalag átvágásával jelképesen is átadták az új létesítményt a nagyközönség számára.
Galéria
