Anno 1922 - Békéscsaba és a világ 1922. június második felében

2022. június 25. 17:27 | Ugrai Gábor

Ha nem is Gábor Áron rézágyúja, de az Országgyűlés épülete „fel van virágozva”. Ünnepelt a CSAK, ünnepelt az Előre, bár ez utóbbin egyesülni is akartak meg tüntetni. A remény hal meg utoljára – még mindig a trianoni béke hatása.

Országos hír – Elkezdődött a munka

A választások után ünnepélyes keretek között kezdődött meg a nemzetgyűlés munkája Budapesten, melyről a Körösvidék 1922. június 21-én számolt be olvasóinak. Az előkészületek megtörténtek: feldíszítették a kupolatermet és főbejáratot, míg a rendre „300 főnyi rendőrlegénység ügyelt”.

A tömeg már kora délelőtt gyülekezni kezdett, hiszen az eseményre Horthy Miklós kormányzót is várták. 12 óra előtt érkeztek meg a meghívott vendégek, többek között „a lengyel, cseh, olasz, angol, spanyol követek és követségi titkárok, az osztrák követségi ügyvivők, Dalami olasz márki feleségével és a követségi titkárral”. Hamarosan megjelent népes kíséretével az államfő és Bethlen István miniszterelnök is. Horthy a Himnusz hangjaira, melyet egy katonazenekar játszott, közelítette meg az Országház épületét és fogadta a „múlt Nemzetgyűlés háznagyának” köszöntését. Innen a kupolacsarnokba ment a kormányzó, ahol „a képviselők kitörő éljenzéssel fogadták”. Itt mondta el beszédét, melyet fontossága miatt teljes terjedelemben közlünk: „Tisztelt képviselő Urak! Bizalommal és örömmel üdvözlöm a második nemzetgyűlés tagjait. Nehéz időkben kell folytatniok az ország újjáépítésének nehéz munkáját. Magyarország első nemzetgyűlése megállította Hazánkat a pusztulás utján és két évi működésével az ország további életének feltételeit teremtette meg. Hogy a második nemzetgyűlés méltóan fejezhesse be munkáját, Önökre vár az a nagy munka, mellyel az ország haladását megteremthetjük és az ország súlyos gazdasági helyzetét orvosolhatjuk. Mindezek csak ugy lehetségesek, ha az országban rend és nyugalom van és ha a lelkek egyensúlya helyreáll. Ez legyen a kormány egyik főfeladata, mert csak igy lehet az erők egységét megteremteni, mely alapon a nemzeti művelődés tovább fejlődhetik. Ezzel együtt kell haladnia a szabadságjogok mindteljesebb helyreállásának és kiépítésének. Ahhoz azonban, hogy ennek a célnak megvalósítását elérhessük, mindnyájunk közreműködésére van szükség. A külpolitikai helyzet tekintetében reményét látjuk annak, hogy a nagyhatalmak megértéssel tárgyalják mindazon kérdések rendezését, amelyek a trianoni békeszerződés folyamán megoldásra várnak. Ilyen kérdések: a tartós és állandó béke biztosítása és a szomszédos államokkal való szükséges gazdasági megegyezések, hogy a világgazdasági menetébe belekapcsolódhassunk. Magyarország második nemzetgyűlésének önzetlen odaadással és a Haza iránti törhetetlen szeretettel kell teljesítenie feladatát. Az ország talpraállitásának munkájához és működésükhöz Isten áldását kérem és a nemzetgyűlést megnyitottnak nyilvánítom”. Az alakuló ülést a Ház korelnöke, gróf Apponyi Albert nyitotta meg. Köszöntötte az egybegyűlteket, majd a képviselők figyelmét felhívta arra, hogy a megbízólevelükre írják rá a lakcímüket. Az összeférhetetlenségi törvény felolvasása után, névsorolvasás közben történt meg a megbízólevelek átadása. Ezt a folyamatot egy kisebb incidens zavarta meg: Nagy Ernő képviselő nevének olvasásakor feláll és Apponyi Albert gróf korelnökhöz fordulva odakiált: „Az egyiket átadom Kegyelmes Uram, de mi lesz a tarcali mandátumommal?" Erre nagy zaj támad. Hagsulyozzák, hogy ilyen hang nem való a parlamentbe”. Az átadások után Haller István kért szót és két képviselő mandátuma ellen kifogást emelt. Kiderült, hogy Mokcsai Zoltán, Kunszentmiklós képviselője egyben főszolgabíró is, illetve Wild József a villányi kerületből nem magyar állampolgárként született és nála még nem telt el a 10 év a magyar állampolgárság felvétele óta. (rejtély, hogy ezekkel a tényekről az adott képviselők miért nem tudtak – a szerk.). Apponyi a felvetésekre közölte, hogy az ügyet a megfelelő bizottság elé fogja tárni. Ezzel véget is ért az alakuló ülés, de az még kiderült, hogy csak a következőn fogják megválasztani az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

 

Szó szerint – Ünnepelt a klub

„Rekord számú közönség előtt ment végbe csütörtökön délután az a lélekemelő szép ünnepély, melynek keretében a Csabai Atlétikai Klub megünnepelte tíz éves fennállását. Már a kora délutáni órákban tömegesen tódult ki a lelkes CsAK publikum.

Öt óra tájban a tribünnel szemben felállottak a régi játékosok és a jelenlegi bajnoki fordulóban részt vettek, élükön a klub elnökével, dr. Berthóty István polgármesterrel. Ekkor a kis csapat elénekelte a Hymnuszt. Az ének befejeztével dr. Berthóty István polgármester tartott szép, lelkes és tartalmas beszédet, melyben a footballjáték meghonosodását Békéscsabán, a CsAK megalapítását, fejlődését, ténykedését és fennállásának nevezetesebb eseményeit. Beszéde végeztével a közönség melegen ünnepelte a CsAK szimpatikus játékosait. A Magyar Labdarugó Szövetség nevében Vargay Sándor vidéki előadó tolmácsolta a Szövetség üdvözletét. A beszédek végeztével dr. Berthóty István polgármester a jelenlevő régi és jelenlegi játékosoknak kiosztotta a Csabai Athletikai Klub 10 éves fennállásának jubiláris emlékérmeit. Este a Széchenyi-liget pavillonjában fényesen sikerült bankett volt, amelyen a Klub sportbarátai közül mintegy kétszázan vettek részt. A vacsoránál pohárköszöntőt mondott dr. Berthóty István, Vargay Sándor, dr. Vass Vilmos stb. Éjfélkor a fiatalság táncra perdült és csak a pirkadó hajnal vetett véget a kedélyes mulatságnak.”

 
Helyi hír – Újabb zászlót avattak

Az Előre (pontos nevén Előre Munkás Testedző Egyesület) sem maradhatott ki a sorból, 1922. június 18-án pompás zászlót avatott fel a klub. A Körösvidék beszámolója szerint a zászló kiemelkedett a csabai lobogók közül, hiszen „tökéletes hímzéssel” és „harmonikus kivitellel” készítette szentkatonai Bálint Benedek.

Már kora reggel megjelent 12 lány és 3 asszony Kökényesi Gyula Zoltánné zászlóanyánál, az adományozónál. Ide érkezett meg az Előre vezetősége és a klub leglelkesebb szurkolói is. A menet a katolikus templomba tartott, ahol Bartos Ferenc szentelte fel a zászlót. A lelkes tömeg a templomból az „erzsébethelyi fúvószenekar muzsikája mellett” a Széchenyi ligetbe vonult, ahol a zászló megáldásának ünnepélye kezdődött. Vidovszky Kálmán gimnáziumi tanár Isten áldását kérte, majd az „egybegyűltek imája után megáldotta a zászlót”. Az ilyenkor kötelező ünnepi beszédek elhangzása után a zászlószegek beverése egészen délig tartott. Ezt követően népünnepély vette kezdetét, de ötkor a klub labdarúgói még barátságos meccset is játszottak egy pesti csapattal. A barátságos mérkőzésen barátságos 1:1-es eredmény született. Este társasvacsora zárta az ünnepséget. A Körösvidék azonban megjegyezte, hogy a rendezvényen „egy eléggé el nem Ítélhető, végtelenül sajnálatos dolog történt”. Kiderült, hogy a zászlószegek beverése közben egy munkás a következő mondatot kiáltotta a tömeg felé: „Világ proletárjai, egyesüljetek!”. Sőt délután „egész csoportok tüntettek szekfüvel és vörös nyakkendővel, valószínűleg ugy gondolkozva, hogy szabad a jelszót hangoztatni, szabad a jelvényt is viselni. Hát szabad?”.

 Kommentár nélkül

 

Forrás:

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?pg=308&layout=s

További programok »

FEL