Anno 1922 - Békéscsaba és a világ 1922. július első felében

2022. július 16. 12:35 | Ugrai Gábor

Kis vasút – kis gond. Nagy vasút – nagy gond. Hol található Bulgária? Nem máshol, mint Békéscsaba határában. A főispán lemondott, de azzal a lendülettel újra főispán lett. Hat hold visszakerült Magyarországhoz!

Helyi hír – Zajlik az élet a vasútállomáson

Sajnos száz évvel ezelőtt a békéscsabai vasútállomás nagy teherforgalma vonzotta a tolvajokat. Szerencsére a rend éber őrei is a helyükön voltak és munkájuknak köszönhetően „veszedelmes vonatfosztogatók kerültek hurokra a napokban, akik hosszú idők óta nagy vakmerőséggel dézsmálták a tehervonatok szállítmányait”.

A Körösvidék című helyi lapot felkereste Diószeghy Mihály „első osztályú vonatkísérő”, aki részletes beszámolt az közelmúltban történt eset körülményeiről. Mivel megszaporodtak a rablások, ezért a vasúti alkalmazottak is megfeszített erővel keresték az elkövetőket és „kettőzött éberséggel törekedett arra, fáradságos és felelősségteljes szolgálata közben, hogy a fosztogatások tetteseit kézrekeritse”. Pár nappal korábban egy éjszakai tehervonaton teljesített szolgálatot Dóri István, aki a 63. számú őrház előtt vette észre, hogy a sínek mellett „ledobált csomagok vannak”. Azonnal megállította a vonatot és jelezte a masinisztának a látottakat, aki a vonatot bevitte Békéscsabára, majd két rendőrrel visszasietett a helyszínre. Mindeközben Dóri István és társa, Verasztó György fékező, az őrháznál maradt és „testi épségét kockára téve” őrizték a bizonyítékokat. Azt látták, hogy Szabó Károly pályaőr négy felnőtt korú fiával együtt a ledobált csomagokat kezdik elrejteni. Így amikor odaértek a rendőrök, a két bátor vasutas meg tudta mutatni a rejtekhelyet. A Körösvidék a cikk végén megállapította, hogy büszkék lehetünk a vasutasok többségére, akik a háborúban, a forradalmak és a román megszállás idején is „lelkiismeretes, kötelességtudó, feltétlenül megbízható katonája az államnak”.

 
Helyi hír – Újabb büszkesége van a városnak

Városunkban 100 évvel ezelőtt is voltak olyan remek helyek, melyről a helyi sajtó nagy örömmel számolt be. A Körösvidék munkatársai „Csaba város bolgárkertészetébe” látogattak el és számoltak be a látottakról. A sokak által csak „Bulgária” néven ismert kertészet „a békésre vezető müut mentén, Békéscsabától nem messze terül el”.

Messzi földről is eljárnak ide szakemberek, „akik mind elragadtatással beszélnek róla és értékes tapasztalatokkal távoznak belőle”. A telep művelhető területe 37 kishold, ami jelentős növekedést mutat, hiszen 1914-ben csak 14 holdon gazdálkodtak itt. Nagyon fontos a terültet öntözése is, amit a következőképpen oldottak meg: „Az öntözéshez szükséges vizet részint a Köröscsatornából (a békési zsilip melletti átereszen), részint pedig az úgynevezett disznófürösztőből vezeti le minden külön berendezés, átalakítás, vagy kezelés nélkül a békési müut és a motorosvasut pályája között húzódó mocsaras árok”. A telep főkertésze Ásványi József, aki nagy szorgalommal látja el munkáját. Az üzem irányítása és a gazdasági teendők ellátása Zahorán Pál feladata, „akinek megfontolt, céltudatos és eredményes munkásságát legszebben a kertészet évi mérlegei dicsérik”. Békéscsaba városa is fontosnak tartotta a kertészet meglétét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy képviselőtestület Bohus M. György vezetésével hét tagú felügyelőbizottságot működtetett felügyeleti joggal. A Körösvidék cikke ezt követően beszámolt arról, hogy mit és mennyit termel a kertészet. Kiderült, hogy az előző gazdasági évben „529.335 korona és 40 fill: tiszta nyereséget hozott a városnak, mig a bruttó bevétel 891.114 korona és 30 fillért tett ki”. A legfontosabb növények a következők voltak: télikáposzta, paprika, tojásgyümölcs (padlizsán – a szerk.) és a paradicsom. Az írás végén a csabai lap reményének adott hangot, hogy a békéscsabai ifjú gazdák is ellátogatnak majd a helyszínre és az ott tapasztaltakat saját birtokukon is megvalósítják.

 

Szó szerint – Gyűlés Gyulán

„Kedden délelőtt tartotta Gyulán a megyeháza kis tanácstermében Békésvármegye Közigazgatási Bizottsága dr. Brandt Vilmos főispán elnöklete alatt folyó havi rendes gyűlését. Dr. Brandt Vilmos főispán a gyűlés megnyitása után bejelenti, hogy a kormányváltozás alkalmával — a hagyományos szokás szerint — állásáról lemondott, azonban ugy a kormányzó, valamint a kormány ismét megerősítette őt békésvármegyei főispáni állásában. (Hosszan tartó éljenzés.)

Dr. Daimel Sándor alispán az elmúlt junius hónapról terjeszti elő jelentését, amely szerint juniusra a közélelmezési miniszter 1392 métermázsa lisztet utalt ki Békésvármegye ellátatlanjai számára. A liszt minősége ellen nem merült fel panasz, de mennyisége annyira kevés, hogy a szükséglet kielégítése alig volt belőle lehetséges. Hozzá érkezett panaszok alapján jelenti, hogy egyes sütőiparosok aránytalan haszonra dolgoznak. Kívánatosnak tartaná a sütőipari árak szabályozását. Földbirtokrendező tárgyalásokat az elmúlt hónapban Mezőberényben, Körösladányban, Orosházán, Szentetornyán, Nagyszénáson, Füzesgyarmaton, Szeghalmon és Békéscsabán tartottak. Mezőberényben befejezték a tárgyalásokat, amelyek eredményeképen a berényi igénylők részére leendő megváltásra 485 katasztrális holdnyi területet javasoltak. — Az aratási munkálatok megindulásáig nem tudták elhelyezni a mezeimunkások egy részét, bár a hatóságok mindent megtettek az elhelyezés lehetőség szerinti biztosítása érdekében. A hadirokkantak, özvegyek és árvák ellátását szabályozó uj rendelet végrehajtása folyamatban van, ami a vármegye tisztviselői karának ujabb lényeges megterhelést jelent. — A vasúti közlekedésben javulás állott be, ami a főispán fáradozásának köszönhető. Dr. Daimel Sándor alispán jelentésének ismertetése után kitüntető elismeréssel emlékszik meg Kolozsy Endre nyugalomba vonuló mezóberényi főjegyzőről. Megemlékezését a közigazgatási bizottság jegyzőkönyvében szószerint örökítik meg. Jelenti végül az alispán, hogy a békésiek kérik Békés és Békésföldvár között uj éjszakai vonatjárat forgalomba helyezését, amely a Békéscsabáról 23 óra után induló vonathoz csatlakozzék. Dr. Ladics László az utóbbi időkben gyakran megismétlődő lólopásokat teszi szóvá. Megemlíti, hogy a demarkációs vonal mentén lévő több községben a gazdák maguk szerveztek polgárőrséget és éjjeli őrszolgálatot tartanak. Kívánatosnak tartja, hogy Gyulán is megfelelő óvóintézkedéseket léptessenek életbe. Szóvá teszi az ipari munkásság helyzetének súlyos voltát, de sajnálkozással jegyzi meg, hogy az ipari munkások elégedetlenségét felülről jövő izgatók irányítják. Ugyanilyen jelenség tapasztalható a mezőgazdasági munkásság körében is. Egyes uradalmak és az ármentesitő társulatok nem kapnak elegendő munkást, amig elég nagy a munkanélküliek száma, akik nem vállalnak munkát. Morvay Mihály a vicinális vasutak törvényhalósági kezelésébe való vételét kéri. A kir. pénzügyigazgatóság jelenti, hogy a közigazgatási bizottság határozata értelmében felterjesztést tett aziránt, hogy minden állampénztári kerület részére alakítsanak egy-egy külön adófelszólamlási bizottságot. Ha ennek a felterjesztésnek a sikeres elintézése biztositható, ezzel az adófizető polgárságra az a megbecsülhetetlen előny háramlik, hogy ügyeiket a helyi viszonyokkal ismerős bizottságok tárgyalnák”.

 
Kommentár nélkül

 

Forrás

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_07-09/?pg=63&layout=s

További programok »

Itthon

Jutott és maradt is? - Így alakult az idei turizmus

Több vendég kevesebb vendégéjszakát töltött el októberben a kereskedelmi szálláshelyeken, ahol eltérően alakult a belföldi és külföldi forgalom. A belföldi vendégek száma ugyanis 17 százalékkal csökkent, miközben a külföldieké 27 százalékkal emelkedett. Széchenyi Pihenőkártyából az egy évvel korábbinál 28 százalékkal kevesebb árbevétel származott, miután 2,1 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok a szálláshelyeken – derül ki a KSH mai gyorsjelentéséből.
10:12
FEL