Anno 1920 - Békéscsaba és a világ 1920. szeptember végén

2020. szeptember 27. 11:22 | Ugrai Gábor

„Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt.”-írta Petőfi Szeptember végén című versében. Békéscsabán se hó, se völgy, se „bérci tető” nem volt szeptember végén, de az új főispán Csabára látogatott (ebből nem lett baj) a nemzetgyűlési képviselővel egy napon (ebből baj lett). Pénz porcelánból (!) és a végére egy „humoros” hír, melyen talán őseink is mosolyogtak.

Hihetetlen, de igaz – Porcelánpénz Németországban

Európában nemesfémből és színesfémből is készítettek pénzérmét az évszázadok alatt, de a világháború után Németországban olyan anyagból voltak kénytelenek érmét gyártani, amire nem sokan számítottak. A különleges fizetőeszközzel a Körösvidék is foglalkozott szeptember 26-i számában „Az új német pénz” című cikkében.

A vesztes háború után német földön hihetetlen infláció indult el és a béke megkötése után még a jóvátételt is fizetniük kellett. Az infláció olyan hatalmas volt, hogy ha egy amerikai turista 1923-ban Németországba látogatott és egy dollárt márkára váltott, azonnal milliárdos lett. A csabai újság arról írt, hogy olyan mennyiségben nyomtattak pénzt a németek, hogy „ki lehetne velük tapétázni minden szobát a német birodalomban”, ez a hír igaznak bizonyult, hiszen a tapéta drágább volt…  A papírhiány miatt az 1, 2 és 5 márkás papírpénzeket porcelánból (!) készült pénzekkel helyettesítették a szász pénzügyminiszter utasítására, a sötétbarna porcalánból készülő pénzt a híres drezdai Meissen porcelángyár gyártotta le. A Körösvidék ezután bemutatta az így készült pénz előnyeit és hátrányait is. Előnyére írták (ebből volt a kevesebb), hogy könnyen mosható, és „és a kémiailag előállított anyaga miatt nem hamisítható.”. Hátránya több is volt az újság szerint:

· „Ha egy marék porcellánpénzzel a zsebében végig megy az ember az utcán, olyan csörömpöléssel jár, hogy egy baby tank kis kutya hozzáképest.”

· „Hogy néhány száz márkát cipeljen az ember porcellánpénzben, ahhoz talicskára lenne szükség, mert noha csak kissé nagyobb, mint az ezüstpénz, jóval vastagabb és a csengésüket nem egy könnyen lehet elviselni.”

Bár a német „zsebmetszők és kasszafurók” véleménye még nem volt közismert, de az újságunk szerint a papírpénz a legjobb megoldás, hiszen „nem zörög, nem nehéz és jócskán belefér az ember zsebébe.”.

 

Helyi hír – A főispán Békéscsabán

A főispán az államot képviselte a vármegyében, belügyminisztériumi előterjesztés és királyi kinevezés után. Feladata volt a vármegyei közgyűlés összehívása, amin ő elnökölt és a megyei közigazgatásban dolgozók kinevezése is tőle függött. Békés vármegyében a háború alatt Kéry Gyula, váradvelencei Ambrus Sándor és tövisi és füzéresi Füzesséry Zoltán töltötte be ezt a tisztséget, aki az őszirózsás forradalom után, mint „főispáni teendőkkel megbízott kormánybiztos” tevékenykedett. Ezt a posztot még ketten kapták meg 1919 és1920 között: Gyalog János (kinevezése azonban nem jutott el Békés vármegyébe) és zilahi Kiss Jenő. Dr. Egán Imrét 1920. augusztus 28-án nevezték ki a vármegye főispánjának, de még egy évet sem maradt a helyén, hiszen 1921. április 27-én leváltották. Ki is volt Egán Imre, a forrdalmak utáni első „igazi” főispánunk? A Borostyánkőn (Vas vármegye, ma Ausztria) született és Kassán érettségizett, majd Kolozsvárott (állam- és jogtudományi) doktori címet szerző Egán a földművelésügyi Minisztériumban helyezkedett el. 1920 májusában Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjának nevezte ki Horthy Miklós, de már júliusban leváltották. Nem sokat volt állás nélkül, hiszen a kormányzó augusztusban Békés vármegye főispáni székébe ültette. A vármegye már nagyon várta az új vezetőt, ugyanis előtte „csak” kormánybiztosok töltötték be ezt a posztot. A Körösvidék részletesen beszámolt a gyulai beiktatási ünnepségről, mely délelőtt kilenckor a katolikus, majd a református templomban kezdődött. A program a vármegyeházán folytatódott, ahol a főispán felesége reggelivel várta a vendégeket, miközben a nagyteremben gyülekezni kezdtek a meghívottak. Itt először az alispán emelkedett szólásra és beszédében kiemelte, hogy bár az új főispánnak „mennyire nehéz lesz beleilleszkednie uj szokásokba, ismeretlen társadalomba.”, de ugyanakkor biztosította arról, hogy „a törvényhatóság éppúgy, mint a hivatalnoki kar bizalommal és rokonszenvvel fogadja.”. A nyitóbeszédet követően a főjegyző felolvasta a kinevezési nyilatkozatot, ezután ősi szokás szerint küldöttséget menesztettek a főispánért, aki piros színű díszmagyarban lépet a terembe és esküt tett. Szintén régi hagyományok szerint „harsány éljenzések közepette Dr. Wieland Sándor, Moldoványi János Kiss László dr. Vangyel Endre dr. főbírók székestől háromszor emelték a magasba a főispánt”, majd a frissen kinevezett Egán Imre beszéde következett, ebben többek között a következőket mondta:

· „Nem betanult vagy írott beszédet mondok el itt, hanem csak egyet szögezek le, hogy belőlem ebben az órában és mint mindig, a rajongó hazaszeretet tör ki.”

· „Önök azt kérték, hogy a béke őre legyek. Ez a kérés fölösleges. Ahonnét jöttem, ott nem én kerestem a harcot, hanem mások.”

· „Tudnia kell mindenkinek, hogy most csak egy kötelesség létezik: kiirtani mindazokat a fekélyeket, melyeket a kommün itthagyott. Addig itt béke nem lesz, mig a romokat el nem takarítottuk.”

· „Őseimnek bölcsője Írországban ringott és a corki polgármester vértanusága szolgáltasson példát a magyaroknak, hogy még igy is lehet menteni hazát. Csak a kisgazdatársadalom az a bástya, mely megvéd a vörös veszély ellen.”

· „Ki kell nyitni az ódon vármegye kapuit, hadd tóduljon be a friss alföldi levegő, de a piszok, az a kapun kivül marad!”

A bemutatkozó beszédet követően a küldöttségek fogadása zajlott hosszú órákon keresztül, majd a „Polgári-Kör helyiségeiben díszebéd volt”.

Szeptember 26-án a főispán Csabára látogatott és programját a református templomban kezdte, ahol „végighallgatta Koppányi Gyula lelkész gyönyörű, magasstilü beszédét”, majd átsétált a Kistemplomba istentiszteletre, onnan pedig a katolikus templomba, ahol a szentmisén vett részt. Ezt követően a Városháza dísztermében fogadta a főispánt a város, ahol Berthóty István polgármester és Uhrin Károly „igazgató-tanító” köszöntötte a nevezetes vendéget. Egán Imre válaszbeszédét „jelenlevők tetszéssel fogadták […]és csak itt-ott mutatkozott a meg nem értés jele.”. A békéscsabai program a Fiumében díszebéddel folytatódott, ahol „éltették a főispánt, a főispánnét, a hadsereget, a honvédelmi minisztert, a sajtót, a szép asszonyokat.”, később a „jókedvű társaság […]a legjobb vendéghangulat közepette szétoszlott.”.

Egán Imre lemondására és életének további kalandos fordulataira később még visszatérünk.

 
Helyi hír – A nemzetgyűlési képviselőnk Csabán

Balla Aladár, a békéscsabai választókerület nemzetgyűlési képviselője szeptember 26-án tartott „beszámoló beszédet” a csabai csirkepiacon (ma: Hunyadi tér), melyről a Körösvidék szeptember 28-án számolt be.

A képviselő felszólalását bocsánatkéréssel kezdte, hiszenkorábban megígérte, hogy „megválasztatása esetén legalább minden 6 hétben ellátogat kerületébe”, de ezt nem tudta/nem akarta teljesíteni, mert az őt támogató Debreczeni Lajos csabai főkapitányt felfüggesztették állásából. Balla szerint ezt az ő ellenfelei azért tették, mert Debreczeni a támogatója és csak az új főispánban (Egán Imre) bízhat, hogy a döntés felfüggesztést visszavonja. Beszámolt országgyűlési tevékenységéről is: ellenezte a botbüntetés bevezetését, támadta a magyar külpolitikát, hiszen azt „olyan emberek intézték, akik a bécsi udvarban nőttek fel és nem tudnak megszabadulni az önző felfelétörtetés gondolatától.”. A képviselő elmondta azt is, hogy szerinte nem szabad, hogy „pár rongyos' vármegyéért magunk ellen uszítsuk szomszédainkat” (!). Kritizálta a közélelmezést, beszélt a földbirtokreformról és a „tisztviselők nyomorult helyzetéről megnyugtatólag nyilatkozott.”, majd összegezte mondanivalóját: „addig nem lesz békés megélhetés, munka, iparés boldogság e hazában, amig vissza nem foglaljuk az elszakított területeket.”.

Szeptember 30-án a Körösvidékben Vidovszky Kálmán fejtette ki nézetét a beszéddel kapcsolatban. Azért várt eddig, mert „hármat is aludtunk a beszámolóra, hogy ne a bosszúság hirtelen fellobbanása, hanem a higgadtság diktálja írásunk.”. A csirkepiacon elhangzottak több elemét is támadta az újság, például azt a gondolatot, hogy az új főispánt Balla Árpád hozta a vármegyébe. Elitélték a képviselő hadsereget támadó sorait, mert „hazafiatlanságnak tartjuk, ha valaki a hadsereget nyilvánosan bírálgatja, sőt támadja, mert nem lehet szentebb kötelességünk, mint a magyar nemzeti hadsereg tekintélyének, tiszteletének fokozása.”. A legnagyobb sérelmet azonban a „pár rongyos vármegye” kifejezés okozta, mert a főszerkesztő szerint: „Fáj még a legkopárabb, legterméketlenebb szikla is, fáj az is, amelynek népe hütelen volt hozzánk s keserűséget okozott nekünk, mert ha terméketlen volt is, ha hálátlan volt is, de a miénk volt és a mienknek tartjuk örökre.”. Az írás végén Vidovszky kifejtette, hogy amit Balla művel, az nem demokrácia, hanem nagyon veszedelmes cselekedett, hiszen nekünk „összeforrva együtt kellene mindnyájunknak dolgoznunk, egymás sebeit gyógyítgatnunk s egy nemzeti cél felé törekednünk.”.

A beszéd olyan nagy botrányt okozott, hogy az Erdélyi Magyar-Székely Szövetség békéscsabai csoportja országos tiltakozó akciót indított ellene. A Szövetség szerint a beszédben „vasárnap kimászott a macska a zsákból oly értelemben, hogy Erdély és a többi elszakított országrészek visszaszerzése Balla szerint egyáltalán nem elsőrangú kérdés.”. A Körösvidék ehhez azt fűzte hozzá, hogy „nem kételkedünk abban, hogy az ott [a későbbiekben megrendezett tiltakozó nagygyűlésen] elhangzott beszédek kissé észre fogják téríteni azokat az urakat, akik talán tulmerészen alkalmazkodnak Békéscsaba speciális jellegű lakosságának töredékéhez és elég bátrak megtámadható kijelentéseket tenni.”.

 

Körösvidék – Sajtóhiba

Ne gondoljuk azt, hogy a mai elkövetett hibákat nem követték el a múltban. A sajtóban is jelentek meg olyan baklövések, amit megmosolyogtak az emberek, de csak abban az esetben, ha észrevették.

Szeptember 26-án vidám hír jelent meg a Körösvidékben: „Humoros előkészítés után ma megalakult [a] felébredt magyarok pártja,”. A csabaiak talán elgondolkodtak, hogy mi is történhetett a megalakuláskor és milyen vicces emberek lehetnek azok, akik pártot hoznak létre a reggeli felébredésük miatt. Másnap persze kiderült, hogy miről is van szó. A lap elismerte a hibát és javította önmagát. A Felébredt Magyarok Politikai Pártja „huzamos” előkésztés után alakult meg Csabán.

 

Forrás

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/

Pénz

https://index.hu/tudomany/til/2019/12/05/hiperinflacio_nemetorszag_elso_vilaghaboru_jovatetel_dawes-terv/

 

https://www.magyarszo.rs/hu/3680/vajdasag_ujvidek/183366/Porcel%C3%A1np%C3%A9nz-ki%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1s-%C3%9Ajvid%C3%A9ken.htm

 

Főispán

http://www.kislexikon.hu/foispan.html

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Eg%C3%A1n_Imre

 

http://www.bekesmegye.com/bekes-megye-hirek/a-varmegye-elso-embererol-a-foispanrol-bekes-megye-tortenelem

 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/BEKM_Kbmkt_08/?pg=0&layout=s

 

További programok »

Itthon

FEL