Helyi esemény – Halottak napja 100 évvel ezelőtt
A békéscsabai Hősi Temetőt 1917-ben hozták létre, ide a helyi katonakórházakban meghalt halottakat temették, főleg magyarokat, de található itt orosz, szerb és román katona sírja is. 1920. október 30-án a Körösvidék címlapján kérte a csabaiakat, hogy menjenek el a Hősi Temetőbe emlékezni és „az egymás mellett békében pihenőktől megtanulni a jövőt megépíteni”. Másnap a gyászünnepély részletes programja is megjelent, mely szerint gyászbeszéd, szavalat és alkalmi ima is vár a résztvevőkre. A csabai gyalogezred parancsnoksága „ezúton is felhívja a város hazafias közönségét, hogy mentől számosabban jelenjenek meg az ünnepségen, a hősi halottak iránti kegyeletes kötelességük lerovására.”.
A november első napján megrendezett ünnepségről a november 3-án megjelent Körösvidék tájékoztatta a csabaiakat. A beszámoló szerint délután három órakor már hatalmas tömeg ált „kalaplevéve az örködő honvéd szobra alatt”, de megjelent a díszszázad és a helyi társadalom képviselői is. A szónok, Tarcsafalvy Lajos százados, beszédében két dolgot hangsúlyozott: „az egyik volt a lélek örök életének bizonyítása, a másik a halottak példájának oda állítása a küzdő ember elé.”. Őt Such Irénke VII. osztályos gimnáziumi tanuló követte, aki egy alkalmi imát mondott el úgy, hogy „szavai nyomán nem csak a hölgyközönség szeméből szivárgott elő a köny.”. A megemlékezés végén Bujás Terike, szintén hetedik osztályos gimnáziumi tanuló „A holtak esküje” című költeményt szavalta el. A csabai lap írását a következő gondolattal fejezte be: „Meghatottan oszlott szét a hatalmas közönség lélekben megtisztulva s felemelkedve az elpihent hősökhöz.”:
Helyi esemény – Újabb közgyűlés
„Lesz szesz – lesz temető”. Figyelemfelkeltő címekből 100 évvel ezelőtt sem volt hiány, ha másért nem, de emiatt őseink is elolvasták ezt a cikket, mely a Körösvidékben jelent meg 1920. november 5-én.
A gyűlésen, mely a Városháza dísztermében került megrendezésre, a legfontosabb témák a lap szerint a „a városi szeszfőzde felállítása és a róm. kath. egyház temető ügye voltak.”. A szeszfőzdével kapcsolatban az a döntés született, hogy a város „bérbe veszi a kisgazdák Kazinczy-utcai szeszfőzdeépületét” 6 000 korona használati díj fejében és fizeti az üzemvezetőt is „óránként és üstönként 20 korona javadalmazással.”. Aki a városi szeszfőzdében akar pálinkát főzetni, annak a kifőzött szesz piaci árának 18%-át kell kifizetnie. „Lesz szesz” – állította a cím és lett szesz.
A katolikus egyház azzal a kérelemmel fordult a városhoz, hogy a meglévő Ligeti temető és a körgát közötti területet megvásárolhassa. A közgyűlés a kérelmet elfogadta és „négyszögölenkét 8 koronaért” átengedi a területet azzal a feltétellel, hogy ott csak temetőt lehet kialakítani. Ezen határozat miatt viszont fel kellett mondani a területet eddig használó „Előre” Munkásedző Egyesülettel kötött szerződést. A végleges döntést azonban kisebb vita előzte meg, Laurinyecz képviselő úr azt javasolta, hogy ingyen adja át a város a területet. Ádám Gusztáv városi főmérnök ezzel nem értett egyet, mert „a zsidó hitközségnek is pénzért adott temetőterületet a varos, méltánytalanság volna tehát a katholikusoknak ingyen adni.”. „Lesz temető” – állította a cím és lett temető.
A két legfontosabb ügy után kisebb, de sokakat érintő témák kerültek napirendre. Gerendáson (ekkor még Békéscsaba része – a szerk.) lemondott Fadgyas Sándor orvos, mert a város nem gondoskodott számára lakásról és „egy korcsmai helyiségben lakott családjával s ugyanabban volt a rendelője is.”, így kénytelen volt Csorvásra költözni. A Körösvidék megjegyzése: „nem Fadgyasnak volt nagyobb érdeke gerendási orvosnak lenni, hanem Gerendásnak nagyobb baj ismét orvosnélkül menni a tél elébe.”.
A közgyűlés támogatást szavazott meg a Menekülteket Gyámolító Országos Egyesületnek, a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületnek és Komáromi Olga óvodájának, de az „Alföldi Bőr-, Szőrme- és Gyapjufeldolgozó és Értékesítő Rt.” ilyen irányú kérelmét a város súlyos anyagi helyzetére hivatkozva elutasította. Nyugdíjazási, szabadságolási és „a város kötelékébe való felvétel” ügyek tárgyalása után a csabai közgyűlés 11 órakor (!) véget ért.
Helyi esemény – Az evangélikus egyház gyűlése
A békéscsabai evangélikus egyház 1920. november 5-én tartotta presbiteri gyűlését, melyen Korossy László és Dr. Szeberényi Lajos elnökölt.
Az ülés első és legfontosabb napirendi pontja Linder László jaminai lekész bemutatása volt, aki édesapját váltotta ebben a tisztségben. Linder Károly leköszönő lelkész elmondta, hogy 52 évig (!) volt lelki vezetője a csabai evangélikus egyháznak, melyet 4000 hívővel vett át és „ma 9-10 000 lélekkel adta át kerületét”. Beszédében köszönetet mondott fia megválasztásáért és Isten áldását kérte „a presbyterium minden tagjára s az evangelikus egyházra”. Ezek után a fiú következett, ő azt kérte, hogy fogadják szeretettel és jóindulattal, ő ezt kitartó munkával „s az egyház iránti szeretettel fogja meghálálni.”.
A gyűlésen a továbbiakban előterjesztették az 1921. évi költségvetést, „mely szerint az előirányzott bevétel 92071092 K, a kiadás pedig 917021-64 K.”. Döntés született, hogy azok az állami tanítók, akik evangélikus hitoktatással is foglalkoznak, óránként 80 kg búzát fognak kapni. Határozat született, mely szerint Gerendáson az egyház iskolát fog építeni „minthogy ott 77 tanköteles gyermek van.”. A temetők ügyében is tárgyalt a presbiteri gyűlés: a „nélkülözhető” fákat ki kell vágni és a „sírhelyek árát 600 és 100 koronában” állapították meg. Több iskola is jelezte, hogy a tanítók fizetése nagyon alacsony, ezért az „újonnan megválasztott tanítók fizetését az államsegély terhére havi 1030 koronában állapítja meg” a testület. A gyűlés végén elhatározták, hogy a decemberi presbitériumot választásra 21 tagú jelölő bizottságot és 10 tagú „szavazatszedő-bizottságot” küldenek ki.
Helyi esemény – Újabb betörőbanda
Kovács János malomtulajdonos még szeptember hónap elején bejelentést tett a csabai rendőrségen, hogy a lakásáról valaki ellopta „három öltözet férfiruháját”. Pár nappal később Szigfried Miksa hasonló panasszal tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen. Őket követte Kovan Endre férfiszabó, akinek Kiss Ernő utcai házába szeptember 19-én este törtek be és „200 ezer korona értékű kelengyét vittek el”.
A békéscsabai rendőrség rövid, de annál hatékonyabb nyomozás eredményeképpen hamar kézre kerítette a tetteseket: „Czercsely György aradi születésü gör. kel. vallású rovottmultu lakatos, Andó Márton békéscsabai születésü 22 éves rovottmultu lakatossegéd és Kován Pál békéscsabai születésü 18 éves hentessegéd”. A felderítés során az is kiderült, hogy a „lefülelt betörőbanda” másoknál is követett el betöréses lopást, élelmiszert és ruhaneműt eltulajdonítva. A detektívek azt is megállapították, hogy a rablók az ellopott holmik egy részét eladták Andó Pál „alkusz orgazdának”, aki az így megszerzett árut fürjesi tanyáján rejtette el. A rablók a „betöréseken szerzett zsákmány” többi részét a pósteleki tanyák cselédségénél helyezték el, de „ezeknek egy részét fáradságos kutatás után a detektívek megtalálták.”. Kiderült az is, hogy a Kovan Endréhez történt betörés során Czercsely György 5 üveg likőrt talált, „amiből, 3 üveggel fel is hajtott, 2 üveggel pedig az utcán őrtállóknak nyújtott ki az ablakon.”. A betörőbanda ellen a gyulai ügyészség indította meg az eljárást.
