Országos pályázat – Vitézi Rend címere
A Horthy-rendszernek is szüksége volt arra, hogy hatalom szempontjából megbízható személyeket összegyűjtse és megfelelő módon jutalmazza. Ezért jött létre az 1920-ban megalapított Vitézi Rend, melynek tagjai használhatták nevük előtt a „vitéz” szót és földbirtokot is kaptak.
A rend élén álló Vitézi Szék 1920. december 21-én tette közzé felhívását, mely megjelent a Körösvidékben is; ebben pályázatot hirdetett a „vitézek címerszerű jelvényének megrajzolására”. A kiírás szerint a jelvénnyel a vitézek házát fogják megjelölni, ezért „megtervezésénél alkalmazkodni kell ehez a célhoz és az elkészítéshez szükséges számbavehető anyagokhoz”. A pályázatokban figyelembe kellett venni, hogy a beadott munkáknak ki kell fejezniük a „vitézség motivumát”, valamint „bizonyos magyar egységességgel” is rendelkezniük kell. A pályamunkákat a Vitézi Rend Széktartóságához kellett elküldeni jeligés levél formájában 1921. februári határidővel. „Pályadijak : 5000, 3000 és 2000 korona”. A beérkezett műveket 1921. február 6-án, Horthy Miklós jelenlétében bírálta el egy háromtagú zsűri: a győztes munkát Szilasi József iparművész adta be. A Vitézi Rend jelvényének leírása a következő: „A rend jelvényének formája pajzs mely a haza védelmét jelképezi, benne Magyarország címerével, tetején a Szent Koronával, ami a magyarság eszméjére, az összetartásra utal. A címer tengelyében fekvő kard a hősiességre, a győzelemig tartó csatára és a bátorságra utal. Háttérben a Nap sugara beragyogja a Szent Koronát és termékennyé teszi a magyar földeket, melyet a pajzs oldalán fekvő búzakalász jelképez. A kalász mellett látható tölgyfalomb a hazát hősiesen védők jutalmának a jelképe”.
Helyi esemény – Polgári fiúiskola
Az iskolák napjainkban is gyakran tartatanak olyan év végi programokat, amelyeken bemutatják tanuló ifjúságuk művészi tudását az érdeklődőknek, főleg a szülőknek. Nem volt ez másképpen száz évvel ezelőtt sem, amikor is a polgári fiúiskola (ma: Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola – a szerk.) „tanári kara és ifjúsága ügyes, szép leányok közreműködésével f. hó 15-én nagyon sikerült előadást tartott” a színházban, melynek bevételét a TEVÉL (Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája) számára ajánlották fel.
A zsúfolt nézőtér előtt lezajlott műsoros est a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Szép Ernő Imádság című verse következett, melyet „Soltész Lajos mondott el igaz érzéssel a fohászhoz kitűnően simuló szép organumával”. Őt Horváth János felolvasása követte, melyben bemutatta hazánk „kétségbeejtő és lehetetlen” állapotát, melyet a trianoni béke okozott. Előadásában többek között „rámutatott a reánk rótt terhek megsemmisítő súlyára s azokra az égbekiáltó igazságtalanságokra, amelyeket elkövettek a győzők tönkrejutott hazánkkal”. Felolvasását egy reménysugárral fejezte be: a magyarság ősereje az, „amely nem pusztulhatott el, csak elhomályosult, de amelyről hiszi, hogy uj életre kap s teremi boldog megújhodást.”. Horváth felolvasását hatalmas tapsviharral fogadta a „nemzeti érzésben felrázott hallgatóság”. Ezt követően Végh Ilonka énekelt, aki „kedves hangjával” elvarázsolta a nézőket. Egy zongoradarab következett Dr. Kovalszky Róbert, a megyeszerte ismert művész előadásában. A hozzáértő közönség körében „csodás játékával, egyéni felfogásával most is óriási sikert ért el”. Az ifjúsági énekkar „tréfás egyvelege” és a „Rongyos katona” előadás is nagy sikert aratott. A műsoros est végén, Gavenda Béla táncmester által betanított nyolc „magyarruhás-pár” a palotást járta el, „a régi magyarvilág örökszép táncát”, melyet háromszor tapsoltak vissza.
Helyi hír – A békeszerződés ellen
Békéscsaba rendezett tanácsú város önkormányzata a decemberi közgyűlésen egy olyan üggyel is foglalkozott, melyet Békés vármegye törvényhatósági bizottsága és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége közösen terjesztett be. A két szervezet arra kérte a várost, hogy hivatalos formában is tiltakozzon a trianoni békeszerződés törvénybe iktatása ellen. A csabai képviselők a következő határozatot hozták az ügyben:
„Békéscsaba r. t. város képviselőtestületének minden egyes tagja tudatában van annak, hogy csonka Magyarország nem ország. Tudja, hogy az ország feldarabolása nem csupán területe kétharmad részének elvesztését jelenti, hanem a nyersanyag és termelőeszközök hatalmas tömegétől való megfosztás e megmaradt kis ország életképességét is megbénítja. Ezért s mert a békeszerződésben csak a győzteseknek kérlelhetetlenül reánk kényszeritett akarata jut kifejezésre, a képviselőtestület kötelességének tartja az erőszak ezen alkalmazása ellen a tiltakozást a város minden polgárában s a társadalom minden rétegében ébrentartani és a közszellemet olv irányban fejleszteni, hogy az állami életnek az ország régi határainak visszaszerzésére irányuló mindennemű nyilvánulását a haza minden polgára szívvel-lélekkel támogassa. Ezt a célt pedig azzal szolgáljuk legjobban, ha a hangzatos jelszavak helyett mindnyájunkat a munkakedv, kötelességtudás, törvénytisztelet, rendszeretet, engedelmesség, szorgalom, az ezen érzésben és gondolatban való nemes vebecsvágya ösztönöz.”
Kommentár nélkül
Források
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/
Vitézi Rend
