Helyi ügy – a díszpolgár rendőrségi ügye
Hazay-Sternschuss Jánossal már korábban is foglalkoztunk (Békéscsaba és a világ 1920. július elején és Békéscsaba és a világ 1920. július végén) , ám december 24-én újabb részletek derültek ki a háromszoros gyilkossággal gyanúsított békéscsabai díszpolgárral kapcsolatban.
A gyulai királyi törvényszék befejezte vizsgálatát, melynek alapján a vádat elejtették és a bűnvádi eljárást megszüntették. Az ügyészség a vádpontokkal kapcsolatban a következő határozatokat hozta:
Andó András ügyében, aki azzal vádolta Hazayt, hogy meg akarta gyilkolni, a vád nem nyert igazolást.
A következő vád az volt a főtörzsorvos ellen, hogy „Siklovánt öngyilkosságba kergette”, de a katonai vizsgálat megállapította, hogy Siklován félelmében lett öngyilkos.
A harmadik vádpont, mely szerint Budás Mihály őrmester halálához is köze volt a vádlottnak, nem nyert igazolást. A lefolytatott vizsgálat kiderítette, hogy a katonai járőr jogosan használta fegyverét, ezt a szegedi hadbíróság is megállapította.
A bűnvádi eljárás végül azt is kiderítette, hogy „a volt városparancsnoknak nem állott érdekében az, hogy 2 év múlva megvesztegesse az egyik járőrt, Fojtik Györgyöt, hanem a nála talált pénzt kölcsönkapta Sternschusstól, hogy vele sertéskereskedést kezdve, boldoguljon.”.
A felmentő ítélet után nem sokkal Hazay-Sternschuss János Bécsbe költözött, azonban további sorsáról már nincs több információnk.
In memoriam – Fábry Géza
Szomorú hír jelent meg a Körösvidék 1920. december 28-án megjelenő számában. A cikk Fábry Géza polgári fiúiskolai tanárt búcsúztatta, aki 60 évesen „rövid szenvedés után, csendesen elhunyt”.
Az írásból kiderült, hogy Fábry Kecskeméten kezdte meg tanári pályáját, majd 1885-ben került Csabára, ahol kezdetben a polgári lányiskolában tanított, majd „az állami polgári fiúiskolához neveztetett ki”. Tanítványai szerették, tanártársai, régebbi és mostani kollégái „a legjobb kartársat, a tanügy egy kiváló és hivatásos munkását” , míg barátai a „jó embert” siratják benne. Az újságíró értesülései szerint érelmeszesedésben szenvedett, de halálát egy tüdőgyulladás okozta.
Fábry Géza volt a békéscsabai kereskedőtanoncok tanonciskolájának megszervezője és első igazgatója is, mely 1892-ben nyílt meg három osztállyal és negyven tanulóval.
Az utolsó nap – 1920. december 31.
A Körösvidék címoldalán Vidovszky Kálmán főszerkesztő búcsúztatta az évet 1920. december 31-én. Volt miről írni, hiszen történelmi léptékekkel mérve is fontos események zajlottak a nagyvilágban, Magyarországon és Békéscsabán is – ahogy a lap fogalmazott: véget ért ez az „eseményekben gazdag, de fájdalmas történetekben ép oly dus időszak.”.
A bevezető gondolatok után Vidovszky felsorolta a várost és a nemzetet ért megpróbáltatásokat: „az oláh katonák nehéz csizmáinak tompa kopogását”, a trianoni békét, Késmárk, Pozsony, Kassa, Fiume és Kolozsvár elvesztését, a „Csonkamagyarországon” előforduló „ezer csalódás, veszekedés, visszavonás, egységes vezetés, öntudatos gondolkozás, határozott cél érdekében való szakadatlan munka hiánya.”. Szomorú év után szomorú szilveszter köszöntött be, mert bár volt dicsőség is Csabán, ekkor „felszabadulásunknak felejthetetlen, reményteljes napja jut eszünkbe”, de „csak egy-egy felemelő érzés, vagy keserű könny marad a miénk, ha az eltűnt napokra emlékezünk.’. A főszerkesztő szerint azonban mindezek ellenére köszönjünk el illendően az óévtől, mert mégiscsak adott igazságot: „minden nép elbukik, amely hűtlen lesz évezredes nemzeti hagyományaihoz, apáitól örökségül nyert vallásosságához, amelynek lelkéből kialszik a testvéri szeretet tüze.”. Ezt kell megtanulni, ezt kell követni és akkor, de csak akkor „nemzeti hagyományainkhoz visszatérve, tiszta keresztény erkölcsi alapra helyezkedve, testvéri szent munkában összeforrva lelhet boldog ujesztendönk.”.
Kommentár nélkül
.PNG "Körösvidék,_1920__december_31__(2)")
Források
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/
Hazay
http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Hazay-Sternschuss_J%C3%A1nos_(1870%E2%80%92%3F)
Fábry
