Lelkesen beszél a múzeumról, a minket körülvevő történelmi emlékekről éppúgy, mint azokról a Mengyán András féle lézerinstallációkról, amelyeket még október 9-éig nézhet meg a közönség a Munkácsy Mihály Múzeumban. Mint mondja, érdemes nagyot álmodni, érdemes olyan kiállításokat hozni Békéscsabára, amelyek kuriózumnak számítanak, és folyamatosan dolgozik is azon, hogy ezekből az álmokból valóság legyen. Talán éppen ez az, amiért Ando György néprajzkutató, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója megkapta a Móra Ferenc díjat.
Ando György pályája kezdete óta a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa. Kutatási területe alapvetően a magyarországi és a békéscsabai szlovákság népi építészetének, valamint Békés megye népi hagyományainak vizsgálatára terjed ki. Számos kiállítás rendezője, könyv, tanulmány szerzője és kiadvány szerkesztője. Jelenleg igazgatóként irányítja a múzeumban zajló tudományos-szakmai munkát. Tevékenységéért, kimagasló szakmai életútjáért, példaértékű, a muzeológia fejlődését jelentős mértékben befolyásoló eredményeiért augusztus 20-án Móra Ferenc díjat vehetett át Budapesten. A Móra Ferenc domború arcképét ábrázoló és "A tudományért, a művelődésért" feliratot tartalmazó díjat évente legfeljebb három muzeológusnak ítélik oda.
– Az a megtiszteltetés ért, hogy engem is meghívtak az állami ünnepségre, és megkaptam ezt a kitüntetést, amire roppant büszke vagyok, ahogyan büszke vagyok a múzeumban dolgozó kollégáimra is. Intézményünk 2013-ban került Békéscsaba önkormányzatához, attól fogva a város a fenntartónk. Mi akkor mertünk nagyot álmodni, az volt az álmunk, hogy ezt a múzeumot, a tudományos kutatásainkat, kiállításainkat egy magyarországi kontextusba, sőt, talán európai kontextusba helyezzük. Az elismeréssel szerintem azt is díjazták, hogy ezt sikerült megvalósítanunk, például az olyan nagyszabású kiállításokkal, mint a Mengyán-kiállítás. Szintén nagy büszkeségünk, hogy 2014-ben, Munkácsy születésének 170. évfordulója kapcsán nagy Munkácsy-kiállítást rendeztünk, amelyet 3 hónap alatt 27 ezer fizetős látogató nézett meg. Annyi Munkácsy-kép egyszerre még soha nem volt Békéscsabán, mint akkor – mondta Ando György a 7.Tv stúdiójában.
A múzeum igazgatója ugyanakkor hozzáteszi azt is, hogy hatalmas háttérmunkával jár minden egyes kiállítás – ezek a kollégái odaadó munkája nélkül nem valósulhatnának meg.
– Minden kiállításban rengeteg munka van, hatványozottan igaz ez a régészeti és történeti kiállításokra, hisz azokhoz tudományos kutatómunkát is kell végezni. Az egyik nagy büszkeségünk volt, amikor 2014-ben, az Ami csabai sorozatban 14 Csabáról származó nagy embert mutattunk be. Köztük Sztraka Ernőt, Mokry Sámuelt, Stark Adolfot, vagy például Lipták Pált, aki kitalálta a vasbeton-konstrukciókat, amelyek révén felhőkarcolókat lehet építeni, Ős Lajost, aki működő helikoptert készített, vagy Kvasz Andrást, aki bemutató repüléseket végzett és népszerűsítette az aviatikát. De például az I. világháborús kiállításunk is rendkívül népszerű volt és sikeres – sorolja Ando György.
Az igazgató örvendetesnek tartja, hogy a múzeumban a különleges kiállításoknak is köszönhetően, hétköznapokon is mindig vannak látogatók. A műszaki vagy régészeti kiállításokon főleg férfiak vagy családok fordulnak meg, míg most a Mengyán-kiállítást inkább a hölgyek látogatják – a díjon túl a közönség érdeklődése is komoly mérőfoka az ott folyó munkának.
