Éppen két hónapja nyílt meg a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. Március 18. óta immár több mint tízezren keresték fel a várral szemben található legfrissebb turisztikai attrakciót, a nem hivatalos látogatószám azonban ennek nagyjából a kétszerese lehet. A fokozott érdeklődés nem Fortuna Istenasszony véletlenszerűen osztogatott kegyein múlik, a 2,5 milliárd forintos forrásból felújított, kiállítóhelyként és rendezvényközpontként is működő komplexumot kizárólag szuperlatívuszokkal lehet illetni.
– Milyenek a visszajelzések? – kérdeztük Dombi Ildikó ügyvezetőt.
– Eddig két látogatóval találkoztam, akik nem voltak teljesen elégedettek. Nekik éppen az nem tetszett, ami a többséget lenyűgözi, hiszen a hagyományos, enteriőr jellegű kastélyberendezést várták, nem tudták megkedvelni a korszerű technikai eszközöket. A jelentős többség éppen az interaktív eszközök miatt tartja igazán különlegesnek, Magyarországon egyedülállónak az állandó tárlatot. Kiemelendő, hogy a tudás, ismeret átadásának ez egy olyan formája, ami még az óvodás korú gyermekek számára is könnyedén befogadható. Nemrégiben járt nálunk egy vésztői gyermekcsoport, négy-öt év körüli gyerekek, akik nagy kerek szemekkel ámuldoztak. A kiállítás koncepciójának kidolgozója, Szilágyi Gábor kurátor és Lukács Zsófia társkurátor úgy gondolta, hogy a látogatók pontosan fogják tudni, hogy mihez lehet hozzáérni és mihez nem. Ehhez képest előfordult már, hogy az egyik módfelett kíváncsi látogató nekiállt a Herendi étkészleten keresni a márkajelzést. Nincs is ezzel túl nagy gond, legalábbis, amíg ripityára nem törik. A kiállítási projektet dr. Virág Zsolt vezette, s a cél az volt, hogy minden kiállítási tárgy nagyon közel legyen a látogatókhoz, sok mindent kézbe lehet venni, meg lehet érinteni, sőt arra is lehetőség van, hogy a kor parfümjeit, illatait is megismerjük.
– Megjelentek a garantált programok, az alkotóház, a barokk kori élőmuzsika.
– A kastélyok mindig is a kultúra központjai voltak. A művészetek, az alkotói közösségek jelen voltak, így ez is hozzátartozik az Almásy-kastély tradíciójához. A cél az, hogy hosszútávon a kultúra központjává váljon ez az intézmény. Volt már, s lesz még komolyzenei koncert a kápolnában. Az alkotóház sorozatban például be lehetett öltözni, s hát gyermekekre készültünk, azonban a szülők is nagyon jól érezték magukat. A felnőttek is korhű ruházatot öltöttek, álmodtak a gyermekeikkel közösen egy mesevilágot és ők lehettek a grófok, grófkisasszonyok.
– A kápolnát Pünkösdvasárnap ökumenikus szertartás keretében újraszentelték, ahol esketést, keresztelőt lehet tartani, s a hitélet színtere lehet. A későbbiekben pedig le lehet majd menni a pincébe.
– Azt vallom, hogy mindig történnie kell valaminek, a kreativitás kiélésére számtalan lehetőség adódik, gazdagítanunk kell a kastély életét. Nagy sikere volt a megnyitó alkalmával a gyulai színjátszó kör produkciójának, életre kelt a kiállítás, megelevenedett a kor. A későbbiekben erre is lesz még mód. A viseletekkel, divattal kapcsolatos helyiség rendkívül népszerű, de ugyanilyen kedves a kanárik kalitkája és az árnyékszínház, amit nem csak a gyermekek imádnak, de a felnőttek is jókat tudnak játszani.
– A kávézót sem szabad kihagyni a felsorolásból.
– Igazán különleges helyszín az is, hiszen speciális hangulata van, egy szakaszon például teljes egészében restaurált a falfelület. A terasz miliője lenyűgöző, remek kilátással a téglavárra. A kínálat a helyi termékekre fókuszál, úgymond a multik ellen dolgozunk, hiszen még a szóda is a helyi szódástól, a sütemény szintén helyi cukrászdából. Az ajándékboltban is megjelenik ez az elv.
– Gyula, az Almásy-kastély, a vár körüli történések nem állnak meg egy pillanatra sem, a főszezonnal fokozódik a tempó. Jön a Végvári Esték, a Várszínházi évad és még sorolhatnánk.
– A lehető legfontosabb, hogy a kastély valóban a kultúra közvetítésének színtere legyen, de ami szintén fontos, hogy a többi kiállítóhelyre, Erkel Ferenc szülőházába, a Ladics-házba, a Kohán Képtárba, valamint az Erkel Ferenc Művelődési Központba is becsalogassuk a vendégeket. Azt szeretném érvényre juttatni, hogy ha valaki utazási célpontként választja Gyulát, akkor nálunk könnyedén hozzá tudjon jutni a magas színvonalú programokhoz, kulturális eseményekhez, az ilyen jellegű aktív töltődési, pihenési lehetőségekhez. A történelem tetten érhető, a hazaszeretetet pediglen kötelességünk közvetíteni. Fontos, hogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hangsúlyos történései megjeleníthetők, és ez különösen fontos a jelenkorban, amikor számos egyéb impulzus éri az embereket. A turisták körében Gyula elsősorban a fürdő és vár révén ismert, de az is hangsúlyos elem, hogy a vár elsősorban annak köszönheti kiváló állapotát, hogy a kastély területén található, de az első fürdő részvénytársaság létrehozatala is az Almásy névhez fűződik. Gyakorlatilag majd minden, a várost és a térséget szolgáló kezdeményezés ahhoz a kulturális beágyazottsághoz köthető, ami innen, a kastélyból, az itt élők szellemiségéből indult ki. A kulturális hagyaték éltetése, továbbvitele így elsődlegesen kötelesség, de lehetőség is egyben.
– Végül pedig a „kastély úrnőjének” vezetői elveiről. A meglátásom szerint a csapatmunka, a feladat- és sikerorientált szemlélet kerül előtérbe úgy, hogy önkormányzati intézményekről beszélgetünk.
– Van egy fontos momentum, ami nagyjából tizenkét évvel ezelőtt ragadt meg a fejemben. Az adott szervezet olyan, amilyen a vezetője és azt az attitűdöt, szemléletet tükrözni, ami a vezetőről átragad a kollégákra is. Tudatosan vallom, hogy a munkatársakat mindenképpen pozitívan szükséges motiválni. A gondolkodásmód roppant egyszerű: a látogató az első, mert a tevékenységünk szolgáltatás, s azt szeretném, ha minden hozzánk érkező vendég csupa pozitív élménnyel távozna. A kollégáktól csak azt várom el, amit én magam is meg tudok csinálni.
Dombi Ildikóról még azt is tudni érdemes, hogy jelenlegi titulusát számos rangos feladatkör előzte meg. Közel harminc éve dolgozik Békés megyében, a közművelődési ágazatban, de három és fél évet a fővárosban is eltöltött, ahol a Nemzeti Művelődési Intézet módszertani feladatainak ellátását irányította. Ahogyan fogalmaz, mindig olyan tennivalók találják meg, melyek keretében fel kell építeni valamit. A pályafutás főbb állomásait sorra véve a többi között a Békés Megyei Néptáncszövetséget, a Napsugár Bábszínházat, az Ibsen Ház megyei kulturális irodáját is meg lehet említeni. A La petit Jeanne című Munkácsy-alkotásért indított adománygyűjtést is ide sorolhatjuk, hiszen ez a kampány is egy olyan fontos értéket őrzött meg az utókornak, amit minden turistának és Békés megyeinek érdemes legalább egyszer megtekintenie.
Kovács Zsolt
