Köszöntőt mondott Csicselyné Korcsok Ildikó a Békés Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály osztályvezetője, aki tolmácsolta dr. Takács Árpád főispán üdvözletét a konferencia résztvevői számára.
Dankó Béla országgyűlési képviselő a helyi értékek fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, ő is sokat tett Békés vármegye turizmusáért az elmúlt évtizedekben, kiemelte természeti adottságait, kulturális emlékeit, gasztronómiáját, amelyek mind-mind érdeklődésre tarthatnak számot. Az M44 kapcsán említette, hogy ennek köszönhetően egyre többen érkeznek a térségbe.
Toldi Balázs, Gyomaendrőd város polgármestere a város turisztikai adottságait, az elmúlt évek fejlesztéseit mutatta be. Külön kiemelte a Nemzetközi Sajt- és Túrófesztivált, amelyet jövőre már 27. alkalommal szerveznek meg, és amely évről évre fejlődik és egyre több látogatót vonz a településre. Az önkormányzat turisztikai stratégiát fogalmazott meg 2029-ig, amelyben a kulturális, az egészség- és az aktív turizmus jelenik meg kiemelt turisztikai termékként.
Szebellédi Zoltán a jelenlévők köszöntése után bemutatta a slow turizmus nemzetközi és hazai szakmai hátterét, és felvillantotta a Békés vármegyére jellemző statisztikai adatokat. Ezt követően bemutatta az Alföld Slow Egyesületet.
Az Alföld Slow Egyesület 2018-ban alakult, jelenleg 30 békési település – Almáskamarás, Békés, Békéssámson, Biharugra, Csabaszabadi, Csanádapáca, Ecsegfalva, Elek, Csorvás, Doboz, Gádoros, Gyomaendrőd, Gyula, Kamut, Kardos, Kardoskút, Kevermes, Kétegyháza, Kondoros, Kunágota, Lőkösháza, Méhkerék, Mezőkovácsháza, Murony, Nagykamarás, Örménykút, Sarkad, Szabadkígyós, Újkígyós, Vésztő – érintett az együttműködésben. Ezen felül további 17 tagja van.
Az egyesület a lassú turizmus és a lassú szemlélet elterjedését, hazai megélését, megvalósítását tartja legfontosabb feladatának. A hazai települések körében felkelteni az érdeklődést a téma iránt, az egyes részfeladatok megvalósítása, kihangsúlyozása érdekében.
Célja ebben a felgyorsult világban a pillanatok megélése, a tudatossá válás, mind az életvitelben, mind a fogyasztásban, mely egyben az egészség alapja is. Ehhez szükséges a helyi és a hazai termelő vállalkozások támogatása, erősítése, turisztikai vállalkozások bevonása.
A témákhoz (slow food, slow city, slow tourism, fenntarthatóság, élhető település, élhető közösség, stb.) kapcsolódóan konferenciák, találkozók, oktatások szervezése fontos feladat.
Megvalósult egyesületi feladatok:
- Elkészült az Alföld Slow Stratégia.
- 4 konferenciát tartott az egyesület, az elsőt Újkígyóson az együttműködés és a slow turizmus jegyében, a másodikat Gyulán szintén az slow turizmus jegyében, a harmadikat Békéscsabán a helyi termelők, helyi termékek témakörben, és a jelenlegi az agrárium, agroturizmus jegyében zajlott.
- 3 kiadványt készítettek eddig.
- Tanulmányutak voltak Győr-Moson-Sopron megyében és Vas megyében.
- Helyi rendezvényeken vett részt az egyesület, többek közt Dobozon, Kondoroson, Gyomaendrődön, Lőkösházán.
- Utazás Kiállítás 2024 – Gyula és Békés vármegye vendégei volt az egyesület 3 napon keresztül.
- Magyar Katolikus Rádió – Házunk táján, Messzelátó című műsorokban lassan minden településen készült egy rövid bemutató adás.
- I-DEST turisztikai integrált szoftver, desztinációs keretrendszer kialakításával a fenntarthatóság iránti elköteleződését erősíti az egyesület.
- Együttműködési megállapodásokat kötött az Egyesület a Nemzeti Művelődési Intézettel és Békés Vármegyei Kormányhivatalával.
Brlázs Róbert a Vidékfejlesztést Támogató Egység vidékfejlesztési szakértője az Agrártámogatási Rendszert és annak 2024-es eredményeit mutatta be először előadásában. Beszélt a 2025-ös tervekről, a várható támogatási lehetőségekről, valamint a Nemzeti KAP-hálózatról. Bemutatta a Vidékfejlesztési Támogató Egység legfontosabb feladatait, röviden a Hermann Ottó Intézet ide kapcsolódó tevékenységeit, eredményeit. Többek között beszélt a Nemzeti Agroturizmus Stratégiáról, a rövid ellátási láncokról (REL) és a Nyitott Porta napokról.
Csicselyné Korcsok Ildikó a Békés Vármegyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály osztályvezetője a Közös Agrárpolitika (KAP) aktualitásait mutatta be. Így beszélt a célkitűzésekről, mint generációváltás, ehhez kapcsolódóan jelent meg a Gazdaságátadási együttműködés támogatása és a Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával című pályázati felhívás.
A következő cél a fenntartható vízgazdálkodás. Ezen kihíváshoz kapcsolódóan a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztése támogatási cél jelenik meg az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások komplex támogatása és a Vízfelhasználás hatékonyságát javító fenntartható vízgazdálkodási közösségek támogatása pályázatokban.
A vidéki életminőség javítását célzó pályázati lehetőségek a Vidéki infrastruktúra fejlesztések támogatása tanyákon, illetve az Egyedi szennyvízkezelési megoldások támogatása támogatási jogcímei. Emellett idén is igényelhető a mezőgazdasági kisüzemek részére nyújtott beruházási támogatás. Az egyes pályázati felhívásokra benyújtandó támogatási kérelmek esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy kérelmezésre kizárólag elektronikus úton, a Magyar Államkincstár által biztosított felületen, ügyfélazonosítóval történő bejelentkezést követően kerülhet sor.
Matoltsy Zsolt, agroturisztikai szakértő a hazai agroturizmusban rejlő lehetőségek és ezek kiaknázása témájú előadását tartotta meg. Az agroturizmus kvalitatív és kvantitatív feltárása után elkészült a Nemzeti Agroturizmus Stratégia. Nemzetközi példák közül Dél-Tirol, Ausztria és Skócia került bemutatásra. A kutatás megállapításai hangzottak el az előadásban, majd bemutatásra került a Nyitott Porták projekt, melyet idén ősszel rendezett meg a Hermann Ottó Intézet Szatmár-Beregben, a Sváb-Sarokban, a Vasfüggöny mentén, a Kisalföldön, és Dunántúl Szívében.
Dr. Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke, szakmai vezetője Helyi termék trendek 2025. címmel tartott előadást. Elsőként vázolta azokat a kihívásokat, amelyekkel a termelőknek szembe kell nézni a klímaváltozás, az alapanyagok ára és a mentálhigiénia területén. Beszélt a kereskedelmi trendekről, a helyi lehetőségekről, a helyi értékek fontosságáról és annak felismeréséről. Inspiráló, nemzetközi és hazai jó gyakorlatokkal teli előadást hallhattak az érdeklődők.
Dr. Szőke Tünde Mónika, az Alföld Slow Egyesület elnökségi tagja a slow desztinációt mutatta be az érdeklődőknek. Bemutatta a hazai és a tervezett slow desztinációkat, és azok helyzetét a kiemelt turisztikai térségekhez képest. Az 534 főn végzett kutatásának eredményeit ismertette a slow desztinációk, slow szervezetek ismertségével kapcsolatban. Az általa összeállított kritériumlistát, illetve azt, hogy mitől lesz lassú egy slow desztináció. A slow desztináció általa javasolt fogalmát és elnevezését szemléltette. Végül az Alföld Slow Egyesület I-Dest oldalára hívta fel a figyelmet, amely egyre több információt tartalmaz a tagtelepülésekről.
Dr. Kovács Gyöngyi a MATE egyetemi docense, Gyomaendrőd Város Önkormányzatának turisztikai referense a Gyomaendrődi Sajt- és Túrófesztiválból kinővő sajtturizmus Békés vármegyében címmel tartott előadást. A sajtturizmus elméleti keretrendszerét, majd a hozzá kapcsolódó területeket mutatta be. Beszélt a Gyomaendrődi Sajt- és Túrófesztivál elindulásáról, történetéről, kutatásáról, és bemutatta a hazai sajtfesztiválok helyszíneit. Érdekességként elmondta, hogy olyan sajtkülönlegességet is készített már, mint a Homoktövises ordacsoda.
Az előadásokat követően kötetlen beszélgetésre volt lehetőség. Az előadások az Alföld Slow Egyesület honlapján tölthetőek le.
Forrás: alfoldslow.hu
-400x225.webp)
