– Sikerült feltérképezni, hogy melyek a megye adottságai slow turizmus területén?
– A legfontosabb, hogy a helyiekkel együttműködésben kell megtalálni azokat a tényezőket, amelyek a térség valódi versenyképességét biztosítják. Ebből a szempontból rendkívüli jelentőségű az, ha egy olyan helyi civil szervezettel egyeztethetünk, cserélhetünk eszmét kitörési pontokról, amely valóban jól ismeri a térséget. Nagyon sok kitörési pontot lehet meghatározni, amelyek vagy már jelen vannak Békés megyében, vagy némi fejlesztéssel, akár kormányzati támogatással jelentősebbé tehetők, mert az adottságok megvannak hozzá. Békés megyében a vízi turizmus hatalmas lehetőség. De a Dél-Alföld büszke lehet a mezőgazdasági hagyományaira is; a gasztroturizmus már jelen van, felmerülhet az agroturizmus további fejlesztése, a falusi turizmus. Nem hegyvidékről lévén szó, Békésben különösen jó lehetőségeket rejt a kerékpáros turizmusban. Emellett a kulturális örökségünkkel kapcsolatos turisztikai lehetőségek is fejleszthetőek.
– Korábban említette, hogy Magyarország jövője az összetartó közösségek erejében van. Hogyan tudja ezt erősíteni a kormány?
– Amikor az új területfejlesztési politikát Navracsics miniszter úr bejelentette, három eszközt emelt ki ennek serkentésére. Egyrészt, hogy minden megyében meg kell alkotni a területfejlesztési víziót, amely főként a megyei önkormányzat feladata. A kormány az így megalkotott területfejlesztési elképzelések megvalósításához forrásokat biztosít, és mellé teszi azt a támogató intézményrendszert. Ez lesz a területfejlesztési ügynökség, amely segít a programokban, projektekben. A kitörést jelentő célok megvalósítása a helyiek feladata és lehetősége tehát, de segíteni akarunk pénzzel, eszközökkel, humán erőforrással, szaktudással. Magyarország kormányának van egy komoly távlati célja: hogy hazánk váljék az Európai Unió 5 legélhetőbb országának egyikévé 2030-ra. Ahol a vidéken vagy városban történő lét ne az életminőségek közötti választást jelentsen, hanem az életstílus melletti választást. Hogy szabadon dönthessen mindenki arról, hol kíván élni, de bárhol él is, a közszolgáltatások, a lehetőségek faluban és városban ugyanazok legyenek. Ehhez hívjuk partnerségbe a településeket, az önkormányzatokat, a civileket.
– Békés megye a leszakadó térségek között van, ön szerint hogyan lehet felzárkóztatni?
– Az első és legfontosabb, hogy a megye legyen bekötve az ország vérkeringésébe. Most egy artériát éppen építünk, az M44-es nagy része már megvan, de még nincsen teljesen kész. Békés megye legnagyobb lehetősége a mezőgazdaságban rejlik. Nekünk az a dolgunk, hogy az itt élő kis- és közepes vállalkozásokat, mezőgazdasági vállalkozókat segítsük és támogassuk, hogy valódi versenyképességgel tudjanak terményeket a piacra vinni, nem csupán Magyarországon, hanem külföldön is. Nagy lehetőséget látunk abban is, hogy Békés megye az ország egyik határmegyéje. A fejlesztéseknek nem szabad megállniuk az országhatárnál, fejleszteni kell a gazdasági jellegű együttműködést Bihar megyével, Arad megyével. Tele vagyunk elképzelésekkel, de ezeknek csak úgy van létjogosultságuk, ha azokat a helyiek támogatják, azért is egyeztetünk a helyiekkel, hogy mindannyiunk elképzelése váljék valóra.
-400x225.webp)
