– A kilencvens években csatlakoztam a békéscsabai Nosztalgia Tízek Klubjához – meséli Szabó Zsuzsa, aki évekig a Békés Megyei Hírlap lapmenedzsere és sporttudósítója volt (főleg a lovas témákban segített a spotos kollégáknak a hétvégi mélyvízben). – Klubunk régi jó szokása – jegyzi meg –, hogy a szerdai foglalkozásokon házi előadásokat rendezünk.
Kezdetben a mezőhegyesi és a békéscsabai lovasok mindennapjait mutatta be. Majd számtalan csabai és környékbeli testvérklubnak (pedagógus-, nő-, férfiklub, Mohácsy Mátyás Kertbarát Kör stb.) szervezett kirándulásokat, amelybe beleszőtte előadása sava-borsát.
– 2018-ban Zsuzsi lányommal beleszerelmesedtünk a Zemplénbe – folytatja. – Először a regéci, majd a sárospataki és szerencsi, végül a szlovákiai borsi várat tekintettük meg. Érdekes volt, hogy akárhova mentünk, mindig szembejött egy-egy Rákóczi család. Azt követően elkezdtem kutatni a család történetét, és II. Rákóczi Ferenc ükapjáig (Rákóczi Zsigmond) mentem vissza. Az 1544 és 1711 közötti időszakot hívják Rákóczi-korszaknak.
Nem mellesleg, a klubtagok olykor a nyaralási élményeiket osztják meg a többiekkel. Zsuzsa legutóbbi úti benyomásaira a Rákóczi család történetét húzta fel.
Ezúttal ezzel az anyaggal turnézik.
