Hat éve bontott vitorlát G. Pataki Mária festőkurzusa, a Padlásterápia. Eleinte hatan, valóban egy házikó padlásán kreatívkodtak. Miután kinőtték a tetőteret, leköltöztek a földszintre, mégpedig a Lencsési Könyvtárba. Jelenleg 24 festőjük van, és az utóbbi időben szintén 24 Lencsési ovis (Napsugár és Zöldovi) csatlakozott hozzájuk – Balogh Gergő és Vass-Szabó Andrea óvodapedagógusok vezetésével.
– Mit is jelent a változó világ? – tette fel a kérdést köszöntőjében Szabó Zsuzsa, a Békés Megyei Hírlap nyugalmazott munkatársa. Majd megválaszolta, mindent: anyagot, szellemet, természetet, hagyományokat. Példaként megjegyezte, már május 1-jét is másképp ünnepeljük, mint anno.
Varga Tamás, Szabó Zsuzsa és G. Pataki Mária – Fotó: Such Tamás / behir.hu
Majd Czinege Sándor egy japán zeneszerző gyönyörű művét fuvolázta el, miközben a háttérben, felvételről zongora szólt, és egy videomontázs a természet változásait ábrázolta.
Varga Tamás alpolgármester megnyitójában elmondta, az alkotókat Csontváry Kosztka Tivadar szellemi öröksége inspirálta, aki a kortársai szemében egy különc művész volt, míg a víziói ma már megkerülhetetlenek.
– Csontváry világa a belső látásból fakad, és ez a szemlélet ihlette meg a Padláterápia közösség tagjait – tette hozzá. – Változásban van a klíma, az értékrend, a kapcsolataink, miközben ez a kiállítás nemcsak a változásról, hanem a változás képességéről is szól, hogy az új elemekre miképp reagálunk.
Megemlítette, a közösséghez csatlakozó ovisok nemcsak vendégek, hanem teljesjogú alkotótársak is lettek, akik új színeket, új lendületet, illetve más látásmódot is hoztak. Amolyan csontvárys látomásokat, hiszen ki más láthatna tisztábban, ösztönösebben, bátrabban, mint egy gyermek?
Galéria
Azt követően Gombár Ibolya Aranyosi Ervin Lemaradtam a világról? című versét szavalta el.
– Minden változik, de a lényeg nem egy bizony állandó: Lustyik István és barátai a kiállításainkon mindig muzsikálnak – jegyezte meg Szabó Zsuzsa. Közben kiderült, a gitárosok Varga Tamás beszédéből tudták meg, hogy a tárlat szellemisége Csontváryra épül. Ebből kifolyólag gyorsan műsort bontottak, és egy, a Kaláka által megzenésített Lackfi János verset, a Patikusdalt adták elő, amely naná, hogy Csontváryról szól.
„Azt mondta az apám is,
Ej, te Tivadar,
Lóból nincs háromlábú,
Se négyfülű hal,
Mondtam, apám, ugyan már,
Szebb a nincsen a vannál,
Engem nem zavar.”
(részélet a Patikusdalból)
