Tíz év szünetet követően jelent meg a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Gyulai Katalógusok című sorozatának legújabb, sorrendben 14. darabja. Szalai Emese Agyagba zárt hétköznapok – A 15-17. századi fazekasság emlékei a gyulai várból című kötetét a napokban mutatták be a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Kápolnájában, ahol a könyv szerzőjével Liska András régész, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője beszélgetett.
A kiadvány a Gyulai várban 57 évvel ezelőtt befejeződött ásatás során előkerült kerámiatárgyakat mutatja be. A könyv a leletek összehasonlító elemzésén túl a tárgyak használatának történeti hátterét és a fazekasműhelyek kereskedelmi kapcsolatát is elemzi.
– Az egyik nagyon fontos eredménye a kutatásnak szerintem az, hogy – bár az iskolában úgy tanultuk, hogy a török korszak elégé negatív és borzalmas időszak volt Magyarország, illetve a magyar emberek számára – a régészeti leletek alapján úgy tűnik, hogy nem volt akkora pusztítás, mint az a történeti források alapján kitűnik, és az emberek megtanultak egymás mellett élni. Több jel is arra mutat, hogy alkalmazkodtak egymáshoz, sőt átvettek bizonyos szokásokat. Mégiscsak megtalálták a közös hangot a magyarok és a törökök egymással – emelte ki a könyv szerzője, Szalai Emese régész.
A szerző hozzátette: emellett sikerült egy eddig nem ismert, helyi fazekasközpontot kimutatni, ami Nagyvárad közelében működhetett. Ez jelentős központnak számíthatott a már a 16-17. században is, mert egész Békés megyében fellelhetőek a termékei.
– Ezek a kutatások és publikációk egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy feltárjuk a múltunkat, hogy a múlt titkaira fényt tudjunk deríteni, ami Gyulán különös jelentőséggel bír, hiszen itt a turizmusnak köszönhetően, ez is turisztikai attrakció. Ha csak a kastélyt vagy a várat nézzük, akkor már látható a magas látogatószámból, hogy ennek milyen értéke van ebben a városban. Ráadásul sok szellemi izgalmat is rejt magában. Eért mindig nagy öröm számunkra, ha egy ilyen kötet megjelenik, és tudjuk, hogy ez hozzájárul majd a jövőbeli fejlesztések megalapozásához – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő.
Gyula polgármestere hozzátette: a város minden örökségturisztikai fejlesztésnél azt az alapelvet követi, hogy legyen hiteles, élményszerű, sikeres és fenntartható. Véleménye szerint a hitelességhez pedig elengedhetetlenek a hasonló kutatási eredmények.
