Az adatgyűjtés célja, hogy pontos és aktuális kép készüljön a magyar mezőgazdaság szerkezetéről, amely a jövőbeli támogatások és szakpolitikai döntések alapját jelenti. Békés vármegyében mintegy 14,9 ezer gazdaság működik, a mezőgazdasági terület nagysága pedig 459,3 ezer hektár, amelynek döntő többsége szántó. A térség kiemelt sajátossága a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés, különösen a gabona-, napraforgó- és kukoricatermesztés, amely országos szinten is meghatározó.
Az Agrárium 2026 felmérés során Békés vármegyében összesen 2729 gazdálkodó válaszait várja a KSH. Közülük 2483 egyéni gazdálkodó számára május 31-ig van lehetőség az online kitöltésre; akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azokat tablettel felszerelt összeírók keresik fel június 1. és július 15. között. A vármegye összeíróinak száma összesen 22 fő. A vármegyében működő 758 gazdasági szervezet és 246 kiemelt jelentőségű egyéni gazdálkodó számára az online kitöltés kötelező.
Tóth Péter, a KSH Természetierőforrás-statisztikai főosztályának vezetője kiemelte, hogy Békéscsabán különösen jól látszik, milyen meghatározó szerepe van a szántóföldi növénytermesztésnek és az állattartásnak, hiszen a térséget nem véletlenül emlegetik az ország éléskamrájaként.
– Az összeírás segít pontos képet adni a gazdaságok szerkezetéről, amely a jövő agrárdöntéseinek egyik legfontosabb alapja. Utoljára három évvel ezelőtt került sor hasonló felmérésre az országban, most pedig láthatóvá válik, milyen változások történtek a gazdaságok szerkezetében. Felmérjük, hogy mekkora területen gazdálkodnak a termelők, milyen és mekkora állatállománnyal rendelkeznek. Emellett kérdéseket teszünk fel a trágyatárolással, valamint az állattartáshoz kapcsolódó épületekkel kapcsolatban is. Fontos információ lesz az is, hogy hány évesek a gazdálkodók, illetve milyen a legmagasabb mezőgazdasági végzettségük – hangsúlyozta a főosztályvezető.
A szakemberek kiemelték, hogy az összeírás első üteme online zajlik. Az összeírók azokat keresik fel június 1-je után, akik nem töltötték ki az online kérdőívet.
– Elsősorban az online kitöltésre próbáljuk ösztönözni az embereket, de akik nem élnek ezzel a lehetőséggel, azokat személyesen keresik fel az adatösszeíró kollégák. Ennek egyik nehézsége, hogy az adatszolgáltatók mennyire engedik be az összeírókat az otthonukba. Ez ugyanakkor az adatösszeírón is múlik, mennyire tud bizalmat ébreszteni az emberekben – mondta a sajtóeseményen Gombos Veronika, a KSH szóvivője.
Kiemelte: az összeíró munkatársak minden esetben fényképes igazolvánnyal igazolják kilétüket az adatfelvétel megkezdése előtt. Az online kérdőív kitöltése, illetve a személyes adatfelvétel átlagosan mintegy 30 percet vesz igénybe, nagyobb gazdaságok esetében legfeljebb 40 percet.
További részletek a KSH hivatalos oldalán érhetők el. A KSH munkatársai egy imázsfilmet is készítettek az idei összeíráshoz, amely lentebb megtekinthető.
