– Mit jelent a mezőgazdasági összeírás és kiket érint?
– Agrárcenzust, tehát teljes körű mezőgazdasági összeírást a Központi Statisztikai Hivatal 10 évente hajt végre, az utolsó 2010-ben volt. Ez a hivatal történetének nyolcadik teljes körű összeírása, amikor az árutermelő gazdaságokra fókuszálunk, tehát azokra, akik mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Országos szinten 750 ezer cím érintett ebben a felmérésben, ebből Békés megyében 48 ezren.
– Mit vizsgálnak ilyenkor, miért szükséges elvégezni ezt a felmérést?
– Azokat a kérdéseket tesszük fel, amelyeket félévente egyébként is meg szoktunk kérdezni: hogy mekkora az állatállomány nagysága, mekkora földterületet használnak, mekkora volt a betakarított termésmennyiség. Most viszont kíváncsiak vagyunk a gazdaságok szerkezetére, fölteszünk kérdéseket a munkaerővel kapcsolatosan is. Ezek azért fontos kérdések, mert ebből az összeírásból fogjuk majd azt megtudni, hogy hány évesek a gazdák, milyen a legmagasabb mezőgazdasági végzettségük. A mostani összeírásunk során kérdezünk egyébként a generációváltással kapcsolatosan is, ezt korábban még sosem tettük. Itt arról van szó, hogy milyenek a gazdaságok vezetőinek a jövőbeni kilátásai, meddig szeretnének a gazdálkodással foglalkozni. Ha befejezik a gazdálkodást, akkor kinek adják tovább a gazdaságot. Felteszünk még kérdéseket a tápanyag-felhasználással kapcsolatosan, a trágyatárolással kapcsolatosan is, ahogy egyébként az Európai Unió valamennyi tagállamában. Az összeírás eredményeképpen európai szinten is összehasonlítható eredményekhez jutunk. Ami a mi magyar agrárcenzusunk specialitása az az, hogy az Agrárminisztérium kérésére az agrár-digitalizációval kapcsolatosan is kérdezünk.
– Az érintettek honnan tudják, hogy mikor jön az összeíró? Kapnak előzetesen valamilyen tájékoztatást erről?
– Az idei összeírás a koronavírus-járvány miatt kicsit speciális. Azt terveztük, hogy ezt az összeírást júniusban hajtjuk végre, azonban a koronavírus-járvány felülírta ezeket a terveinket. Júniusban volt egy online szakaszunk, az érintettek kaptak tájékoztatást arról, hogy lehetőségük van az online kitöltésre. Szerencsére közel negyedük, 24%-uk ki is töltötte online ezt a kérdőívet. Aki nem töltötte ki, azokat most ősszel keresik fel az összeíróink, akik szeptember 19-étől november 22-éig járják a vidéket, és bekopogtatnak azokra a címekre, amelyek ki vannak jelölve az összeírásra.
– A járványügyi helyzetet figyelembe véve, hogyan zajlik a személyes kontaktussal járó összeírás?
– Ez egy nagyon nehéz kérdés. Márciusban döntött úgy a hivatal vezetése, hogy őszre tesszük át ezt az összeíró szakaszt. Akkor még nem láthattuk, hogy a második hulláma is elérkezik a koronavírus-járványnak. Az összeírókat kioktattuk, a szakmai feladatok mellett felhívtuk a figyelmüket arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatosan milyen teendőik vannak. Elláttuk őket maszkokkal, illetve kézfertőtlenítőkkel. Ezek az összeírások általában nem zárt térben zajlanak, az összeíró az adatszolgáltatóval többnyire kint az udvaron vagy a kertben beszél, tehát szabadtéren történik az összeírás. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy tartsák be a 1,5 méteres védőtávolságot, amikor a kikérdezés folyik.
– Abban az esetben, ha egy lakos nem akar személyesen találkozni az összeíróval, megteheti, hogy nem fogadja? Van-e esetleg egyéb opció a hátralevő időben, hogy egyéb módon szolgáltasson adatokat?
– Az összeírás az kötelező, tehát minden érintettnek kötelező a válaszadás. Azonban a koronavírus-járvány miatt lehetőség van arra, hogyha valaki nem szeretne válaszolni, esetleg beteg, vagy karanténban van, akkor megadja a telefonszámát, és az összeíró telefonon kérdezi ki. Lehetőség van arra is, hogy az összeíró majd később keresse fel az adatszolgáltatót (persze még november 22-e előtt).
– A begyűjtött adatokat mire használják fel? Milyen következtetéseket tudnak belőlük levonni?
– A KSH az összeírásait nem öncélúan végzi, tehát nem saját magunknak gyűjtjük ezeket az információkat. Nagyon fontos például az, hogy az Európai Unió költségvetésének a 40%-a fordítódik a mezőgazdaságra. Megalapozott döntéseket csak megalapozott adatokból tudnak hozni a döntéshozók, nemcsak európai uniós szinten, hanem hazai szinten is. A gazdáknak tehát jól felfogott saját érdekük, hogy pontosan válaszoljanak ezekre a kérdésekre.
– Mi történik, ha valaki nem akar vagy nem tud pontos adatot szolgáltatni, esetleg időközben változás történik?
– Nagyon speciális ez az összeírás. Mint említettem, ezt júniusra terveztük, és az állatállomány, illetve a földhasználat esetén a június elsejei időpontra kérdezünk rá. Ilyenkor nyilván nagyon nehéz visszaemlékezni, hogy mi volt adott időpontban az állomány nagysága. Itt azt kérik a gazdáktól, hogy minél jobban próbáljanak ezekre a kérdésekre válaszolni. Még a nem teljesen precíz adat is jobb, mintha esetleg mi becsülnénk meg ezeket. A gazdáknál jobban senki sem tudja ezeket a válaszokat. Ami még nagyon fontos, hogy az összeíróinknak el kell hinniük és azt kell rögzíteniük, amit az adatszolgáltatók mondanak: azt a darabszámot, azt a mennyiséget, azt a területnagyságot, amit a gazdák bediktálnak.
– Országos vonatkozásban már beszéltünk arról, hogy milyen adatokat kérnek. Milyen következtetéseket, tanulságot vontak le helyi szinten például a legutóbbi összeírás alkalmával?
– Nemcsak 10 évente van mezőgazdasági összeírásunk, hanem két ilyen teljes körű mezőgazdasági összeírás között vannak gazdaságszerkezeti felméréseink. A legutóbbi az 2016-ban volt, ami egy nagyjából 25%-os mintán történt. Azt láttuk, hogy például a földterület vonatkozásában nőtt a birtokok nagysága. Érdekes volt az is, hogy a gazdálkodók nagy része, egész pontosan egyharmada 65 év feletti volt. Tehát elöregedőben van a magyar gazdatársadalom. Ezzel ellentétben viszont a fiatal gazdáknak az aránya csak 6% volt. Egyébként hasonló volt az arány itt Békés megyében is, az adatok hasonló képet mutattak például a legmagasabb mezőgazdasági végzettség tekintetében országosan és Békés megyében is. Ami azt jelenti a számok nyelvén, hogy a gazdálkodóknak a nagy része, nagyjából 70%-a csak a gyakorlati tapasztalatára hagyatkozik, amikor mezőgazdasági tevékenységet végez, és mindösszesen csak 5-6%-uknak van felsőfokú mezőgazdasági végzettsége, és nagyjából 20-25%-uknak alap-, vagy középfokú mezőgazdasági végzettsége.
– Az érintettek hogyan segíthetik az önök munkáját?
– Több, mint 4 ezer összeíró járja a vidéket az országban. Békés megyében 227 összeíró dolgozik ebben az időszakban, és közel negyvenötezer címet keresnek fel itt Békés megyében. Békéscsabán van a legtöbb érintett cím, ez több mint 3 ezer. Érintett még a megyének az északi része például, ahol több cím is belekerült a mintába. Említhetnénk még Gyomaendrődöt, vagy a megye nyugati részéről Orosházát, illetve a határ menti Battonyát is, ahol szintén sokan érintettek ebben az összeírásban. A felmérés során nemcsak termelési adatokat kérdezünk, hanem szeretnénk egyre több adatgyűjtésünket kiváltani adminisztratív forrásokból. Ezt csak úgy tehetjük meg, hogyha átveszünk különböző adatbázisokat. Átvesszük például az őstermelői adatbázist, az agrárkamarai adatbázist, és szeretnénk ezeket az összekapcsolni. Arra kérjük a gazdákat, hogy amikor az összeírók felkeresik őket, akkor pontosítsák a meglévő információkat: mi az ő pontos agrárkamarai azonosítójuk, mi az őstermelői igazolványuk száma. Nagyban segíti az összeírókat, ha ezeket az igazolványokat, illetve ezeket a papírokat előkészítik az adatszolgáltatáshoz.
