Ablonczy Balázs: Nem igazán volt praktikus, ha házkutatáskor előkerült egy napló

2024. június 15. 12:54 | D. Nagy Bence

Dr. Ablonczy Balázs történész Az utolsó nyár című, idén megjelent kötetét mutatták be pénteken a Békés Megyei Könyvtárban. A 95. Ünnepi Könyvhét palettáján helyet kapó panelbeszélgetés során a szerzőt Ugrai Gábor történelemtanár kérdezte.

Kötetbemutató kapcsán első alkalommal látogatott Békéscsabára dr. Ablonczy Balázs történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója és a HUN REN BTK Történettudományi Intézetének kutatója, a Horthy-kori osztály vezetője. Az utobbi szűk 15 évben 6 kötete jelen meg a legutóbbit, Az utolsó nyarat is gondozó Jaffa Kiadónál. A történész 2024-ben kiadott könyvében az 1944-es magyarországi hadi mozgásokat vizsgálja, ám nem a hadtörténet, hanem a kisemberek szempontjából: hétköznapi hősökről született feljegyzésekből, rendőrségi jegyzőkönyvekből vagy épp naplóbejegyzésekből összeállítva egy II. világháború végi körképet – ha tetszik, kórképet.

A péntek esti eseményen Juhász Zoltán igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót a panelbeszélgetés két főszereplőjének. Ugrai Gábor, a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára (nem mellékesen a városvédők elnöke) többek között arról faggatta Ablonczy Balázst, hogyan kerülhetett egy teve 1944-ben Magyarországra, voltak-e a korszakban partizánok Békésben, és többek között, hogy valóban dobtak-e le hazánk területére robbanó játékokat a szövetséges repülőgépekről.

Aki kérdez: Ugrai Gábor, aki válaszol: Ablonczy Balázs. (Fotó: Petró Zsolt/behir.hu)

 

– Létezik egy borzalmas plakát ebből az időszakból, amely egy megcsonkított kezű kisgyermeket ábrázol, "Én is célpont vagyok?" felirattal. Érdekesség, hogy a plakáton Páger Antal színművész kislánya, Juliska volt a modell. A Váci Rendőrkapitányság kihágási iratai között véletlenszerűen megtalált dokumentumok segítettek megérteni, hogy 1944 nyarán egy rendkívül erős pszichózis uralkodott Magyarországon, melyre a fentebb említett plakát is rájátszott. Úgy tűnik – és ezt a magyar légoltalom egyik elsőszámú technikai szaktekintélye erősítette meg –, hogy a szövetségesek valójában nem dobáltak le ilyen robbanó gyerekjátékokat. A pszchózist ugyanakkor a bombázások elszenvedése, mely majdnem teljesen ismeretlen volt akkoriban, csak erősítette – fogalmazott Ablonczy Balázs.

A szerző a levéltárakban fellelt naplóbejegyzések kapcsán arra is kitért, milyen fontos korszakhatárt jelölt a kötet címét adó 1944. év nyara

– Azt gondolom, hogy ez a három hónap volt az utolsó nyara annak az eszmei hagyománynak, amely Magyarországot 1867 után jellemezte: polgárosodás, modernizáció, szabadelvűség. Ez utóbbi több sebet is kapott, akár 1918-ban, akár 1938-ban, az első zsidótörvénnyel, mégis, azok, akik ez idő tájt éltek, még ezekben az eszmékben szocializálódtak. 1944-ben többen érezték úgy, főleg az értelmiség körében – akikre egyébként is inkább volt jellemző a naplóírás –, hogy történelmi eseményeknek a tanúi. Sokan éppen a szovjetek bevonulása idején ragadtak tollat és kezdtek bele egy naplóba, mások – így például Füst Milán is – ekkor hagyta abba. Több feljegyzés pedig azért szakadt félbe, mert tulajdonosa menekülni, bujkálni kényszerült, és az nem volt praktikus, ha egy házkutatás során esetleg előkerült egy-egy napló.

A dr. Ablonczy Balázzsal Az utolsó nyár című kötetéről készült stúdióbeszélgetésünket hétfőn, 19 óra 20 perctől láthatják a 7.Tv Aktuális című magazinjában.

Galéria

További programok »

Kultúra

Bolygósztori és az Ásványok világa

A „Bolygósztori – a Naprendszer keletkezése meteorit mintákba rejtve” című kiállítás feltárja a naprendszerünk titkait. Ugyanakkor nem csak a világűrbe, hanem a Föld mélyébe is betekintünk az „Ásványok világa” című kiállítás kereteiben.
2024. július 14. 00:00
FEL