A Szellemúrnőről, a békéscsabai evangélikus közösségről és a templomfelújításról is beszélt Kutyej Pál pénteken, Békéscsabán. A helyi evangélikus egyházközség lelkésze a Terefere a Művész Kávéházban című sorozat vendége volt.
Szarvas Péter polgármester után ismét közéleti személyiséget látott vendégül a Kállai-díjas Kadelka László a Terefere-sorozat részeként. Beszélgetőpartnere ezúttal Kutyej Pál volt, aki lelkészi tevékenységén túl a békéscsabai közgyűlés tagja.
– Igyekszünk aktualitásokhoz kapcsolni a beszélgetéseket, emellett olyan személyiségeket megnyerni a Tereferének, akikre nem csak a színház munkatársai, hanem a nagyközönség is méltán lehet kíváncsi. A december 1-i beszélgetés sok szempontból érdekes, hiszen ekkor tartották A Szellemúrnő ősbemutatóját a Jókai színházban. Ehhez kapcsolódik a másik apropó, ugyanis Kutyej Pál szakértőként segítette a darab létrejöttét – avatott be a részletekbe a házigazda Kadelka László.
Színdarabról először szó sem volt
A beszélgetőtársak elsőként A Szellemúrnő című darabra tértek ki. Kutyej Pál elárulta: akkor, amikor néhány éve azon kezdtek el gondolkodni, hogyan ünnepelhetnék meg méltóképp Békéscsabán a reformáció 500. évfordulóját, színdarab nem szerepelt a tervek között. A benyújtandó pályázati anyag fő eleme a templomfelújítás volt, majd Fekete Péter akkori színházigazgató tanácsára fogalmazták meg úgynevezett "szoft-elemként" egy olyan színi előadás ötletét, ami – mint mondta – más, mint a többi.
– Amikor kutatni kezdtünk, szokványos Luther-életrajzokat és olyan előadásokat találtunk, amelyek a 95 tételre alapulnak. Ennél azonban valami különlegesebbre gondoltunk. Akkor még nem tudtuk, hogy a színház élén igazgatóváltás lesz, de Seregi Zoltánnal közösen már akkor megkezdődött a kutatás, a közös munka – ecsetelte az evangélikus lelkész.
Pozsgai Zsolt mindig úgy írja a történeteit, hogy alapos történelmi kutatásokat végez, de valamilyen kuriózumot is ad az alkotásához, a Szellemúrnőben ez a fikció – emelte ki Kutyej Pál. Mint mondta, a közös munka elején még csak sodródott, nem mert beleszólni az alkotói folyamatba, a rendező Seregi Zoltán ellenben arra bíztatta a szakértőként közreműködő lelkészt, tegyen saját javaslatokat.
– Volt olyan eset, amikor szöveget cseréltünk azért, hogy az evangélikus templomban zajló jelenetben ne legyen református eskü. Nem szerettem volna beleszólni a dolgokba, csak abba, amibe nagyon muszáj – emlékezett vissza Kutyej Pál, aki azt is beismerte: a színházi világ magával ragadta, végül nagyon élvezte az alkotói folyamatot.
A két beszélgetőpartner arra is kitért, milyen történelmi háttere van A Szellemúrnőnek, hogyan telepedett meg Csabán és környékén a lutheránus egyház és arra, miért épült két evangélikus templom Békéscsabán egymással szemben. A tereferélés során szót ejtettek arról is, hogyan áll a nagytemplom felújítása. Erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatják.
Varga Diána/Zámbori Eszter
