A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.
A társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultság egyik feltétele, a baleseti hozzátartozói nyugellátások kivételével, hogy az igénylőnek vagy a jogszerzőnek törvényben meghatározott szolgálati idővel kell rendelkeznie. Például az öregségi teljes nyugdíjra jogosultságot 20 év szolgálati idő alapozza meg. A hosszú szolgálati idő kedvezően befolyásolja az ellátás összegét.
A biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyán (munkaviszony, egyéni és társas vállalkozói jogviszony, megbízási jogviszony, stb.) túl szolgálati időként figyelembe vehető például a felsőfokú oktatási intézményben, nappali képzésben folytatott tanulmányok 1998. január 1-je előtti időtartama, továbbá a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a GYES folyósításának ideje, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Ugyanakkor nem lehet szolgálati időként elismerni azt az időszakot, amely alatt az igénylő biztosítása szünetelt, és nyugdíjjárulék-fizetés sem történt, továbbá az egyéni és a társas vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíjjárulék tartozása van.
A bejelentett, szabályszerű foglalkoztatás, a járulék bevallása, befizetése a társadalombiztosítási ellátások igénybe vétele érdekében is különös jelentőséggel bír.
A szolgálati időt fő szabályként a társadalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kell figyelembe venni. Ezen túlmenően a szolgálati idő fennállása a foglalkoztató által kiállított egykorú okirattal, vagy a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, illetve egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanúk nyilatkozata alapján) is bizonyítható.
Dávid Ferenc főosztályvezető-helyettes
Békéscsabai Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
