Generációk óta versein növünk fel, felnőttként is őt dúdoljuk, szavait visszhangozzuk, gondolatait tükrözzük, életünk minden részében jelen van. A múlt századi magyar költészet egyik legnagyobb és legegyedibb alakja, Weöres Sándor ma 30 esztendeje, 1989. január 22-én hunyt el. Az idei esztendőben a Mester még egy kerek évfordulóját ünnepeljük, ugyanis – mivel az akkori hatalom tiltólistára tette – 1949-től írt gyermekverseket. A behir.hu időutazó rovatában ma Weöres Sándorra emlékezünk. Tartsanak velünk!
Kezdetek
Weöres Sándor 1913. június 22-én született Szombathelyen. Apja földbirtokos és katonatiszt volt, anyja művelt polgárcsaládból származott. Gyerekként Csöngén élt, iskolába Pápán, Szombathelyen, Győrött és Sopronban járt.
Tizenöt éves korában jelent meg első írása, az Egyszer régen című novella a szombathelyi Hír című lapban. Ugyancsak 1928-ban Az Erő ifjúsági lap négy versét közölte. Költői felfedezése a Pesti Hírlap 1929. április 14-i vasárnapi számához fűződik.
Érettségi után egy évig apja gazdaságában dolgozott. 1933 őszén a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait történelem-földrajz szakon. 1934-ben fél évig jogot hallgatott, 1935-től filozófiát és esztétikát. Egyetemi évei alatt alapította a pécsi Öttorony című folyóiratot. 1939-ben doktorált filozófiából, disszertációjának címe A vers születése.
Szárnyak bontogatása
1932-ben publikált először a Nyugatban, majd folyamatosan közölték verseit, kritikáit.
Nevének ismertté válásához az is hozzájárult, hogy Kodály Zoltán megzenésítette az Öregek című versét. A korabeli lapok előszeretettel közölték bravúros verselésű költeményeit, a kor nagyjai, köztük Kosztolányi Dezső és Babits Mihály is felfigyelt tehetségére.
Huszonkét évesen, 1935-ben Baumgarten-jutalomban, 1936-ban Baumgarten-díjban részesítették. Ekkor észak-európai, 1937 elején pedig hosszú távol-keleti utazást tett.
A doktorálás után könyvtárosként dolgozott Pécsen és Székesfehérváron. Az 1940-es években társszerzőként tevékenykedett a pécsi Sorsunk című újságnál, 1942-ben esztétikai, irodalmi nézeteltérések miatt szakított az Öttoronnyal. 1943-ban Budapestre költözött, s az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa lett.
A tiltás évei
A második világháború után, 1947-ben feleségül vette Károlyi Amy költőnőt. Ösztöndíjat nyert a római Collegium Hungaricumba, ahonnan hazatérése után világszemlélete miatt támadások érték.
1948 és 1956 között a hivatalos irodalompolitika elszigetelte, kirekesztette az irodalomból. 1949-től csak a magyar irodalomban új minőséget és színvonalat jelentő gyermekversei - mint a Bóbita vagy a Ha a világ rigó lenne - és műfordításai jelenhettek meg.
1951-ben tudományos akadémiai könyvtárosi állásából is elbocsátották, ez időben Weöres egyik legnagyobb rajongója Kodály Zoltán támogatta.
1956-ban még kiadták az előző évtizedekben írt verseinek válogatását A hallgatás tornya címmel. Összegyűjtött műfordításai A lélek idézése elnevezésű kötet 1958-ban jelent meg. Utána újabb versei ismét nem jelenhettek meg kötetbe összegyűjtve, csak gyerekversei.
A visszatérés
Weöres Sándort 1964-től engedték visszatérni az irodalmi életbe, ekkor jelent meg Tűzkút című kötete.
Az 1960-as években több külföldi utat tett, járt Londonban, és eljutott New Yorkba is.
1970-ben jelent meg első angol nyelvű versválogatása, amelyet egy évvel később a német nyelvű Der von Ungarn című kötete követett. Ebben az évben munkásságát Magyarországon Kossuth-díjjal ismerték el, az ezért kapott összegből díjat alapított fiatal költőknek.
Pályája legnagyobb közönségsikerét az 1972-ben megjelent Psyché című verses regényével aratta. A kitalált 19. századi költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét tökéletes nyelvi korhűséggel írta meg. A mű több kiadásban jelent meg, Csernus Mariann előadóestjén mutatta be, 1979-ben a zseniális Bódy Gábor filmet készített belőle és színpadon is bemutatták.
1974-ben Weöres Sándort Bécsben az osztrák állam európai költészeti díjával tüntették ki.
Életművében a színpadi művek is helyet kaptak. Írt mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt is. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott, munkássága az egyetemes költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt, de különösen vonzódott az antik kultúrák, a keleti irodalom felé. Ezzel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. 1982-ben elsőként jutalmazták Magyarországon Forintos-díjjal, a műfordítóknak járó legmagasabb szakmai elismeréssel.
Búcsúzás
Weöres Sándor 1989. január 22-én hunyt el Budapesten. Sírja feleségével együtt a budapesti Farkasréti temetőben található. Egykori lakóhelyüknél, a budai II. kerületi Törökvész úti háznál emléktábla őrzi nevüket. Szülővárosa, Szombathely szobrot állított emlékére 2007-ben, és a helyi színház is nevét viseli.
Rovatunkban igyekszünk minden történetben Békés megyei szálat keresni, nem volt ez másként Weöres Sándor esetében sem. Az 1982-ben megjelent Mahruh veszése című költeménye Békéscsabán, a Békés Megyei Könyvtár kiadásában jelent meg, mindösszesen 250 példányszámban. Boldog lehet az összes tulajdonosa.
Hegedűs Géza, aki ügynökmúltja ellenére mindent tudott a magyar irodalomról így írt róla: “Sokan mondták, hogy korunk legnagyobb költője, még többen, hogy „öncélú játékos”, sokan gyönyörködtek benne, de alig-alig értették, és voltak azért mégis, akik értették, vagy legalább közelíteni tudtak hozzá. De ezek számára sem volt lehetőség, hogy nagyságrendben összehasonlítsák legjobb kortársaival, mivel nincs mennyiségi mérce, amellyel össze lehet mérni minőségi különbségeket. Kétségtelen, hogy Weöres Sándor valódi nagy költő, az is kétségtelen, hogy akinek füle van hozzá, annak rendkívül vonzó költő, de hogy kinél mennyivel nagyobb vagy kisebb korunk legnagyobb költői közül – arra nincs mérce. Ezért azt mondhatjuk, hogy századunk kitűnő magyar költészetében Weöres Sándor a másoktól legkülönbözőbb költő.”
Búcsúzzunk Weöres Sándortól talán legfontosabb versével, a Tíz lépcsővel, mely minden ember számára életre szóló iránymutatás:
Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad.
Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad.
Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad.
Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad.
Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad.
Törd át gátjaid - a világ legyél te magad.
Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.
Nyugodj békében Sanyi bácsi!
