A Júlia nem akar a Földön járni vagy a Szállj velem! című dalok és a Napolen Boulevard nevű együttes ugranak be elsőként a behir.hu olvasóinak Vincze Lilláról, aki ma ünnepli 57. születésnapját. Az 1980-as évek közepén robbant be a hazai zenei életbe, vagyis még neki is kijutott abból a jóból, amit jobb híján szocializmusnak nevezünk. Napi rovatunkban ismerjük meg a kivételes hangú énekesnő pályafutását. Tartsanak velünk ma is!
Indulás kis kitérőkkel
Vincze Lilla napra pontosan 57 éve, 1961. június 5-én született Siófokon. A kultúrához vonzódó családban nőtt fel, édesanyja énekelt, édesapja pedig festett.
Karrierje 1986-ban indult el a Napoleon Boulevard együttessel, amikor megnyerték az Interpop fesztivált.
Azonban a történetben egy, vagyis két kis kitérőt kell tennünk.
Első kitérő: az 1970-es évek végén, a punk farvizén született meg az újhullám, természetesen Angliában. A korábbi gitárcentrikus zenét felváltotta a gép, vagyis a szintetizátor került a középpontba. Egyre több zenekar indult el ezen az úton, talán a legismertebb a Depeche Mode. Hazánkban az 1980-as évek elején tört be az új stílus, melyet az akkori, zenével foglalkozó újságíróelvtársak fikarcnyit sem értettek és mindenre, mindenkire ráhúzták, hogy új hullámos zenekar. Így lehetett, hogy a pártszékházból irányított sajtó mind a Nagy Feró által működtetett Bikinire, mind a szentendrei művészekből álló Bizottság zenekarra, mind a rendkívül társadalomkritikus Rolls Frakcióra rányalta a bélyeget. Közülük egyedül az utóbbi zenekar volt valóban új hullámos, melynek az énekesét D. Nagy Lajosnak hívták.
Második kitérő: az említett időszakban, szakmányban alakultak azok a zenekarok kishazánkban, akiket megérintett az új hullám. Ezek közül az egyik legérdekesebb a Solaris együttes volt. Ezek a fiúk kizárólag ének nélküli, vagyis instrumentális zenét játszottak, viszont nagyon profin. 1980-ban megnyerték a Pesti Műsor tehetségkutató versenyét, mely lemezmegjelenést biztosított számukra. Azonban a kultúrpolitika nem hitt az instrumentális lemez sikerében, így időhúzással próbálta ellehetetleníteni a zenekart. A terv bejött, habár a Solaris egyre népszerűbb lett, 1982 végén mégis kivált Bogdán Csaba és Kisszabó Gábor, akik megalapították az Első Emelet nevű zenekart. Zárójelben egy kis kultúrtörténeti érdekesség, hogy Bogdán az egyszerűen csak Szandi nevű művésznő férje és három gyermekének édesapja. De ez már egy másik történet.
Sikeres évek
Kanyarodjunk vissza Vincze Lilla sztorijához. A Solaris zenekar többi tagja folytatta a korábban megkezdett munkát, de az óhajtott lemez továbbra is váratott magára. Ekkor vette kézbe a zenekar sorsát dr. Erdős Péter jogász, menedzser, aki valójában a teljes magyar popzenei világ irányítója a Kádár-rendszer alatt. Erdős szerepe a magyar kultúrában is megér egy későbbi sztorit. Az 1980-as évek közepén az ő tanácsára vették be Vincze Lillát a fiúk és változtatták a nevüket Napoleon Boulevard-ra.
Az első dalok megszületése idején még a Solaris is létezett, a fellépéseken a Napoleon Boulevard néven volt az előzenekar, majd Lilla lement, a többiek átöltöztek, és Solaris néven folytatták.
1986-ban aztán a Solaris egy jó időre elbúcsúzott közönségétől. Nyáron a Napoleon Boulevard elindult az I. Interpop fesztiválon, ahol az Ugye, eljönnek ma a repülők, hivatalosan Kérlek, ne félj! első díjat és közönségdíjat nyert. Szeptemberre elkészültek az első nagylemez felvételei, az újságokban elindult nyilvános polémia miatt azonban, amely megkérdőjelezte a zenekar szándékait a „a repülők eljövetelével” kapcsolatban, az album egy ideig nem jelenhetett meg. Döbbenetes, hogy az akkori újságírók azt feltételezték, hogy a zenekar tagjai imperialista ügynökök és Magyarország bombázása a céljuk. Vélhetően ekkor is Erdős doktor közbenjárására volt szükség, aki elmagyarázhatta az elvtársaknak, hogy nem kell légópincéket építeni egy zenekar dala miatt.
A vita egészen 1987 tavaszáig folyt. Akkor végre eldőlt, hogy a zenekar nem akar bombázást. A lemez fél év késéssel zöld utat kapott.
A Napoleon Boulevard I. című albuma napok alatt aranylemez lett, 150 000 példány fogyott el belőle.
Mire a Hungaroton átadta az aranyszínűre futtatott ízléses keretbe foglalt bakelitet, már kész volt a következő album. A Napoleon Boulevard II. 1987 őszén, alig pár hónappal az első után jelent meg, ennek ellenére egy éven belül másodszor elérte a százezres példányszámot.
Így jött el 1988 ősze. Megjelent a Napoleon Boulevard mindmáig legsikeresebb albuma, a Júlia nem akar a földön járni című. Ebből közel 300 000 példányban fogyott el. A Júlia az év dala lett, Lilla az év énekesnője. Televíziós fellépések, videoklipek, koncertek. Beindult az üzlet. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a kor másik nagy csapata az az Első Emelet, melyet ugye a Solarisból korábban kivált két tag hívott életre.
A Júlia nem akar a földön járni, duettben Patkós Béla, Kikivel, az Első Emelet énekesével:
1989-ben elkészült a Mennyből az angyal című album, majd lezajlott az ezt kísérő utolsó turné.
Elképesztő mennyiségű koncert, nívódíjak, Emerton díj és népszerűségi szavazások számtalan első helye. Bármilyen hihetetlen is a mai világban, hogy 30 évvel ezelőtt az emberek, ha tetszett nekik egy zenekar, akkor fogták magukat, besétáltak egy hanglemezboltba – ami ma már csak elvétve akad – elővették a pénztárcájukat és készpénzzel vásároltak bakelitlemezt vagy magnókazettát. Röpke négy év leforgása alatt több mint 1 millió magyar állampolgár tett így és vásárolt Napoleon Boulevard hanghordozót.
Próbálkozások
Sajnos 1990-ben darabokra hullott a zenekar, de Lilla Cziglán Istvánnal még évekig közösen zenélt. Ebben az időszakban három lemez készült, ezek a Lilla-Czigi, a Mámor és a Szállj velem!
Hősnőnk 1994-ben kicsit ezoterikusabb folyókra evez, és új zenésztársakkal megjelenik Lilla negyedik szólóalbuma, a Két Hold. A lemez egy misztikus regény zenei párja, a dalok részben a regény cselekményéhez kötődnek.
1997-ben Luc Besson csodálatos filmjének, a Nagy Kékségnek világába kalauzol Mély Kék című korongja. A dalok szerzői között feltűnik Peter Ogi neve, aki az első magyar underground zenekar, a Spions énekese volt.
Ugyanebben az évben Lillát két színházi szerep is megtalálja. A Ruttkai Éva Színházban az Acélmagnóliák Valery-jét, az Edith és Marlene című darabban pedig Edith Piaf szerepét játssza.
Időközben Lilla énekiskolát alapított Mélykék Zeneszalon néven, ahol rengeteg embert tanított és tanít ma is énekelni. Tanítványai közül többen is nyertek zenei tehetségkutatót.
Vincze Lilla ezután a crossover stílus irányába mozdult el és templomi koncerteket adott a Mélykék Kamarazenekarral.
2010-ben újra összeállt a Napoleon Boulevard és adtak nagyszabású visszatérő koncertet. Azóta újra folyamatosan koncerteztek, részben új felállásban. A zenekar 2016 augusztusában ezen a néven beszüntette működését. Manapság Lilla és a Napoleon Boulevard néven koncerteznek, repertoárjuk a zenekar számait tartalmazza.
Isten éltesse Vincze Lillát!
