Ma, amikor mindenkinek lehetősége van hangot és képet rögzíteni a zsebében hordott eszközzel, nehezen elképzelhető az a kor, amikor nem volt elektromos áram és a fonográf számított a technika csúcsának. Pedig akkoriban, a 19. század derekától kezdődött Magyarországon a népdalok gyűjtése. A napokban a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete bárki számára szabadon elérhetővé tett tizenkétezer órányi hangfelvételt, kottát és adatot. Ez a mennyiség nagyjából kétszázezer Magyarországon gyűjtött dalt jelent. Adja magát a kérdés, hogy a gyűjteményben mely Békés megyei települések mennyi dallal szerepelnek? Megtudhatjuk, hogy déd- és nagyszüleink milyen dalokat énekeltek? A behir.hu napi rovata ennek járt utána. Tartsanak velünk!
Kodály Zoltán gyűjtőmunkán (forrás: korkep.sk)
Egyedülálló kezdeményezés
A napokban csaknem 12 ezer órányi népzenei hangfelvétel vált hozzáférhetővé a kutatók és az érdeklődő nagyközönség számára a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének népzenei Hangarchívumából a hungaricana.hu oldalon.
A magyar népzene kutatásának története több, mint száz évre nyúlik vissza, ugyanis 1896-ban Vikár Béla Európában elsőként használta a fonográfot népzenei gyűjtésre. A nyomában Bartók Béla, Kodály Zoltán és követőik több mint 4000 viaszhengernyi népzenei anyagot rögzítettek a 20. század első felében.
A 2. világháború után különböző mágneses rögzítésű hangfelvevő eszközökkel rögzítették az adatokat, dalokat. Így a hatalmas és felbecsülhetetlen gyűjtemény a kutatás melléktermékeként jött létre, melyben 1896-tól napjainkig találhatóak felvételek.
A gyűjtemény
A Hangarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, felölelve az elmúlt évszázad szinte valamennyi népzenei vonatkozású gyűjtését. A gyűjtemény gondozását és gyarapítását 1953-tól az Akadémia Kodály Zoltán által alapított Népzenekutató Csoportja, 1974-től pedig az egyesített Zenetudományi Intézet mindenkori folklórosztályai vállalták fel.
Az 1960-as évek óta az archívum a magyar népzene és néptánc központi gyűjteményévé nőtte ki magát és európai összehasonlításban is kimagasló jelentőségre tett szert. Mint tudományos gyűjtemény, elsődlegesen a tudományos kutatást és közreadást szolgálja. A célok megvalósításához az intézet – nagyon helyesen - kötelességének tekinti az őrzött felvételek és dokumentációk gondozását és átörökítését az utókorra.
Az archívum mintegy 20 ezer órányi hangfelvételt őriz. Ebből hozzávetőlegesen 14 500 óra az eredeti hanghordozóval együtt tárolt, saját tulajdonú felvétel. A további 5 500 órányit felvétel más gyűjteményekből került át vagy más gyűjtemény felvételeinek az intézetben őrzött másolata. Ez utóbbiak közül a legjelentősebb a Néprajzi Múzeum fonográfhenger gyűjteménye, amelyek zenei anyaga analóg és digitális másolatban is elérhető mostantól.
A megnyitott archívum két – mennyiségben és értékes korai felvételek tekintetében is – jelentős egységét tartalmazza, amelyeket kiválasztása eltérő szempontok szerint történt.
A Kodály-rend közel 30 ezer adata a rend eredeti lejegyzéseivel kiegészítve jelenik meg. A lejegyzéseket a fizikai tárolás rendszerében adják közre, virtuális dossziékba rendezve, a kották mellett az egységeket elválasztó borítókkal együtt.
A másik egység az 1940-es évek végétől az 1990-es évekig tartó időszak hangrögzítési és archiválási technológiája alapján határozható meg, ugyanis ezekben az években mágneses elven működő hangrögzítés volt a gyakorlat.
A két egység összesen 200 ezer adatsort és több mint 10 ezer órányi hangfelvételt tartalmaz.
Mit énekeltek a Békés megyei emberek?
A Hungaricana közgyűjteményi portál már sokaknak lehet ismerős. A kivételes és rendkívüli archívumot egyre többen használják, egyre több dologra. Mostantól a magyar kultúra egyik legfontosabb szelete, a népzene is kutatható az oldalon.
A Hangarchívum könnyedén, a főoldalról elérhető.
Az oldal ismertetőjét érdemes végigolvasni, majd még egy kattintás és máris az adatbázisban vagyunk. Itt azután választhatunk a között, hogy tájegységek, gyűjtők és adatközlők szerint kívánunk-e kutakodni, de talán a legcélravezetőbb a címsorban a Térkép menüpontra kattintani. Feltárul előttünk a hangtérkép, melyen a csúszkával játszi könnyedséggel repülhetünk a kívánt országrész felé, jelen esetben a célállomás Békés megye. A térképen piros színnel jelzik azokat a településeket, melyeken gyűjtés történt. Békés megyében 43 ilyen település van, ez a szám átlagos, mind regionális, mind országos szinten. Ha valaki nem a térképet használná, a keresőben is megtalálhatja azokat a településeket, amelyekre kíváncsi.
A Békés megyei településeken 4335 hangfelvétel érhető el és hallgatható meg. A legtöbb, 774 felvétellel Méhkerék az első, a második 500 hanganyaggal Elek, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Kétegyháza léphet fel 454 dallal. A hangfelvételek számával kiemelkedik még a települések közül Gyula, Doboz, Gyomaendrőd, Vésztő, Tótkomlós, Dévaványa és Végegyháza is.
A kiválasztott településre kattintva megkapjuk az adatsort, melyből kedvünkre szemezgethetünk. A legtöbb hanganyaghoz információs táblázat is csatolva van, melyből megismerhetjük a gyűjtés dátumát, a gyűjtő és az adatközlő személyét, a megszólaltatott hangszert és jó esetben a kottát is megnézhetjük.
A hangadatbázis másik érdekessége, hogy nem csupán népdalgyűjtéseket tartalmaz, hanem háttérbeszélgetéseket is népszokásokról, a helyiekről, emlékezetes mulatságokról, lakodalmakról.
A tervek szerint az adatbázist filmfelvételekkel fogják bővíteni, így akár online néptáncórákat is vehetünk majd, akár saját nagyszüleinktől.
Az adatbázis ide kattintva érhető el.
Kellemes böngészést!
