A nap sztorija – Ez történt 1969. július 31-én, Békés megyében

2019. július 31. 13:33 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. július 31-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, valamint a kor örömét, bánatát megélő emberek izgalmas világába. Ma a GYES kapcsán, az óvodai elhelyezésről szóló tudósításra, az öntöző-szakmunkások versenyéről szóló riportra, továbbá az olvasói levelekre válaszoló rovat két üzenetére esett a választásunk. Hasznos időtöltést kívánunk!

Tudnivalók a gyermekgondozási segélyben részesült anyák gyermekeinek óvodai felvételéről és nevelésérül
A Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalása

A gyermekgondozási segélyről, illetve annak kiterjesztéséről szóló kormányhatározat nyomán várhatóan jelentős mértékben növekszik az óvodai elhelyezésre jogosult és évközben különböző időpontokban felvételt igénylő, a családi okból közvetlenül óvodába lépő háromévesek száma. Ezek a kicsinyek kevésbé edzettek, fertőző betegségekre hajlamosabbak, mint bölcsődéből átkerült társaik, ezért minden tekintetben fokozott törődést, gondozást, védelmet kívánnak. Ezzel kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium állásfoglalást adott ki, amelyet megküldenek az illetékes szakigazgatási szerveknek.

A minisztérium közoktatási főosztályán elmondották, feltétlenül szükséges, hogy az óvodák kellő időben felkészüljenek a gyerekek megfelelő fogadására, elhelyezésére, gondozására, nevelésére, A tanácsok feladata, hogy biztosítsák ehhez a feltételeket. Fontos, hogy a tanácsok már az 1969-70-es tanév elején hívják fel az érdekelt szülőket arra: felvételi igényüket jelentsék be a körzetükhöz tartozó óvodában, közöljék, mikor esedékes gyermekük óvodai felvétele és vétessék előjegyzésbe. Az óvónőkre vár, hogy meglátogassák az előjegyzett gyermekeket és a környezettanulmány alapján segítsék a felvételi jogosultság igazságos elbírálását.

A gyermekgondozási szabadságról munkába visszatérő anyák gyermekeit az óvodák tanév közben is fogadják. Ennek következtében előreláthatólag már az 1969-70-es tanév során több ezer hároméves kisgyermeket vesznek fel.

Felvetődött - folytatták a tájékoztatást -, mi történik akkor, ha a gyermekgondozási segély folyósításának letelte után, vagyis a gyermek két és féléves korában az anya ismét munkába áll. Ez nem okoz problémát, hiszen az óvodai törvény értelmében lehetőség nyílik ezeknek a gyerekeknek óvodai felvételére is.

Az élve születések, a gyest igénybe vevők és a gyedet igénybe vevők számának alakulása 1967–2015 között (forrás: KSH)

Az élve születések, a gyest igénybe vevők és a gyedet igénybe vevők számának alakulása 1967–2015 között (forrás: KSH)

A kicsinyek tömeges méretű elhelyezésére, megfelelő gondozására azonban az óvodák még nincsenek kellően felkészülve, tehát az ilyen jellegű igényeket egyelőre csak nagyon indokolt esetben tudják teljesíteni.

A felvételek lebonyolításánál a jövőben is az óvodai rendtartás előírásai szerint járnak el. A felvételre való jelentkezés időpontja változatlan, vagyis - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - szeptember első hete. A felvételek ügyében szeptember második hetében döntenek, s ezt követően haladéktalanul értesítik a szülőket, hogy a felvett gyerekeket már a tanév kezdetétől bevihessék az óvodába.

Ezúton is felhívják a gyermekgondozási segélyben részesülő édesanyák figyelmét, hogy ha munkába állásuk csak tanév közben lesz esedékes, akkor is már szeptemberben jelentsék be igényüket gyermekük óvodai elhelyezésére, mert csak így tudják megtervezni az óvodában a várható létszámot. Ez a jelentkezés viszont még nem azonos a felvétellel, amiről a felvételi bizottság később dönt, a jogosultság sorrendjében.

Mai kommentár: 50 esztendős lapszemlénk során már többször szóba került a gyermekgondozási segély (GYES) fogalma. Az óvodai elhelyezésről szóló tudósítással kapcsolatban elérkezett az idő, hogy részletesen megnézzük, e támogatási formát.

A GYES-t a 3/1967. számú kormányrendelet vezette be, és abban az évben hatályba is lépett. A gyermek két és fél éves koráig járt a fix összegű juttatás.

A GYES 1967 óta a magyar családtámogatási rendszer központi eleme, melyet lényegében minden kisgyermeket nevelő anyának folyósítanak hosszabb-rövidebb ideig. 2015-ben a szülőképes korú nők mintegy 7 százaléka, havonta átlagosan 163 ezer igénybe vevő részesült a havi 28 500 forintos fix összegű segélyben, melynek mértéke 2008 óta nem emelkedett.

Ám összegénél sokkal fontosabb a társadalmi jelentősége. A köztudatban a GYES-nek az a lényege, hogy a szülő a gyermek hároméves koráig felfüggesztheti a munkapiaci tevékenységét, és otthon maradhat a gyermekével. Ez idő alatt részesül a juttatásban, és a munkahelyén is felmondási védelem alatt áll. A GYES tehát társadalmi státuszt ad, hiszen az anya nem háziasszonyként, eltartottként vagy munkanélküliként van otthon, hanem gyermeknevelés céljából, akár úgy is, hogy közben van biztos munkahelye, ahova bármikor visszatérhet.

 

Több öntözési szakembert

 

A közelmúltban üzembe helyezett békési duzzasztómű és a hamarosan felépülő Tisza II. öntözőlépcső kedvező lehetőségeket teremtett és teremt megyénkben az öntözéses gazdálkodásnak. Éppen ezért lehet örömmel üdvözölni a gyulai járási KISZ-bizottság mellett működő Agrárifjúsági Tanács kezdeményezését az öntöző-szakmunkások első versenyének megrendezését, amelyet Dobozon tartottak meg.

 

Jól sikerült a gyulai Köröstáj Tsz csapatának rajtja (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. július 31.)

Jól sikerült a gyulai Köröstáj Tsz csapatának rajtja (forrás: Békés Megyei Népújság/1969. július 31.)

 

A versenyen Doboz két, míg Lökösháza, Sarkadkeresztúr, Újkígyós, Gyula, Elek, Füzesgyarmat egy-egy csapattal vett részt. A megnyitón, amelyet a dobozi kultúrházban tartottak, Szebenyánszki György, a tanács vezetője elmondotta, hogy a verseny egyik legfontosabb feladata, hogy megfelelő számú és felkészültségű szakembert biztosítsanak a termelőszövetkezeteknek. A szakszerű öntözési gazdálkodással, még csapadékban, bő években is 40-50 százalékos többlethozamokat lehet elérni. Beszélt arról, hogy a gyulai járás termelőszövetkezeteinél, ahol pedig általában kedvező lehetőségek állnak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, nagyon kevés a szakember. A járás területén működő szövetkezetek közel 8000 holdat képesek öntözni, és ehhez a területhez mindössze két szaktechnikus, és harminc szakmunkás áll rendelkezésre. Pedig legalább hét szakmérnökre, tizenhét technikusra és százötven szakmunkásra lenne szükség. A már említett Tisza II. lépcső belépésével a területet 8-10 ezer holddal lehetne növelni és akkor a jelenlegi hiány a szakemberekből még szembetűnőbbé válik. Ez a verseny kiválóan alkalmas arra is, hogy segítséget nyújtson az iskoláikat most végzett fiataloknak és felhívják a figyelmet ennek a még kevéssé ismert öntözési szakma szépségeire, előnyeire.

Azután a verseny résztvevői közül az egyik csoport a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet tábláján az öntözés gyakorlati részét mutatta be a zsűri előtt, míg a másik csoport az elméleti tudásról adott tanúbizonyságot. A zsűriben részt vettek a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei, a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége, a Termelőszövetkezetek Szövetsége és a Békési Öntözési Szakiskola igazgatója. A verseny a késő délutáni órákban ért véget Hajnóczi Vilmos, a Békési Öntözési Szakiskola igazgatójának értékelésével, majd Mocsári Imre, a gyulai járási KISZ-bizottság munkatársa átadta az értékes díjakat.

A csapatversenyben az első helyezést és a tsz-szövetség ólomkristály-serlegét Doboz I. csapata nyerte Fekete Gábor, Szabó Sándor; Molnár Ferenc összeállításban. Második a füzesgyarmati Vörös Csillag, harmadik a gyulai Köröstáj Tsz öntöző-csapata lett.

Az egyéni versenyben kiemelkedően szerepeltek a lökösházi Haladás Tsz öntözői, akik az első két helyet szerezték meg és; a doboziak, akik a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik helyen végeztek.

Külön dicséret illeti a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet elnökét, Jámbor Ferencet, aki oroszlánrészt vállalt a verseny megrendezésében és lebonyolításában.

A kezdeményezésnek máris nagy visszhangja van a szakemberek körében és szó van arról, hogy a jövő évtől kezdődően országos versenyeket rendeznek. Ezt a tervet a KISZ Központi Bizottságának illetékesei is támogatják. Külön öröm számunkra az, hogy ismét Békés megyéből indulhatott el egy olyan kezdeményezés, amire országosan is odafigyelnek.

Béla Ottó

Mai kommentár: Az öntöző-szakmunkások első versenyéről szóló tudósítás a területet érintő, hazai szakemberhiányra hívta fel a figyelmet. A magyarországi öntözés fejlődése nem egyetlen, töretlen ívű pálya mentén zajlott, ezért korszakokra bontva szokták elemezni.

A tervszerű munka a folyószabályozásokkal kezdődött a 18. század végén. 1878-ban kezdte meg működését az első alföldi minta öntözőtelep, később bolgár kertészek jelentek meg és osztották meg a tudásukat. 1901-ben hozták létre a békéscsabai öntöző minta telepet.

Az 1960-as évek közepének időszaka bővelkedett csapadékban, így kevés figyelmet szenteltek az öntözésnek. Az évtized végén előtérbe kerültek a szakmai kritériumok és létrejött az Országos Vízügyi Hivatal. A szervezet munkáját igyekeztek összehangolni azzal a céllal, hogy az öntözést igénylő mezőgazdasági üzemeket felkészítsék az öntözővíz fogadására. Az 1967-1969 közötti években az öntözés ágazatonkénti megoszlása a következőképpen nézett ki: a szántóföldi növények 58, a zöldség-gyümölcs 17, a rét-legelő 16, a rizs pedig 8 százalékban részesült. A számok jól mutatják, hogy a tárgyidőszakban a rizs és a gyep jelentősége jelentősen mérséklődött.

 

Szerkesszen velünk!
MIT kérdeznek az olvasók?
MIT válaszolnak az illetékesek?

 

Nem mind fénylik, ami szivárvány

Nemrégiben Kevermesen szerepelt a Szivárvány Cirkusz. Az ottani szerepléséről kaptunk levelet Gábor Albertné olvasónktól, aki a produkcióról így számolt be:

Első kellemetlen benyomásunkat a jegyvásárlásnál tapasztaltuk. Ugyanis az este 8 órára hirdetett előadáshoz a jegyeket csak 8 óra után kezdték árusítani. A cirkuszt szeretők hatalmas tábora azt hitte, hogy annyi jegyet adnak el, ahány hely van a sátor alatt. Ezt a számot azonban a „gazdaságosság” érdekében alaposan megemelték, ami a zsúfoltsághoz vezetett.

Nem kedvezőbb a kép magáról az előadásról sem. Amellett, hogy a műsor nem volt gördülékeny, és a gyakorlatok kivitelezése sem érte el a legalacsonyabb szintet sem, a szereplők ezt még a porondon való egymás közti vitatkozással is megtoldottak. A zsúfoltság miatt kisebb incidensek is előfordultak. Például összetört a padok egy része, és így állva kellett az ülőhely-jegyet váltóknak is végignézni az „előadást”. Sokan voltak olyanok is, akik emiatt meg sem várták az előadás végét és hazamentek. Mindent összevetve becsapottnak éreztük magunkat. A 10-14 forintos belépődíj ellenében nem kaptuk azt, amit ezért joggal elvárhattunk volna.

Jó lenne, ha a Szivárvány Cirkusz vezetősége ebből az esetből is leszűrné a tanulságot és intézkedne, hogy a vándorcirkuszokról eddig kialakult jó véleményünk a jövőben sem változna meg.

 

Színvonalasan is lehet (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

Színvonalasan is lehet (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

 

Lesz már mész bőven

Az elmúlt néhány hónap alatt sok panasz hangzott el különböző tórumokon, hogy nincs elég mész a TÜZÉP-telepeken. Éppen ezért felkerestük a TÜZÉP Vállalatot, ahol kérdésünkre elmondották, hogy valóban jogos a panasz, legalábbis eddig az volt. A hiányt azzal magyarázták, hogy a késői tavaszodás miatt a telepeken sokáig ott állt a mész nagy mennyiségben, amit az is bizonyít, hogy a gyomai telepen még tüzet is okozott. Mihelyt az idő megengedte az építkezéseket, a szokottnál lényegesen rövidebb idő alatt szinte szétkapkodták és nem tudták beszerezni az utánpótlást. A hiány másik oka az volt, hogy az import késett és a vállalat szabadfelvásárlással már nem tudott, elegendőt beszerezni. De így is az első fél évben közel 9 ezer tonnát értékesítettek, ami jóval felette van az elmúlt évek átlagának. Tájékoztatásul közölték, hogy a második félévre 12 ezer tonna mész szállítását kötötték le és ez teljes egészében kielégíti a felmerülő igényeket.

Mai kommentár: Folytatódik a népszerű és sikeres össznépi kívánságműsor és reklamáló fórum, mely egyfajta fogyasztóvédelmi útmutatóként is funkcionált 1969-ben. Ma is két érdekes esetet emeltünk ki a megjelentett levelekből.

Az első levél az ismeretlen székhelyű Szivárvány Cirkusz kevermesi fellépéséről szól, melyen csak azért nem nevetünk a térdünket csapkodva, mert szomorú, hogy a fellépő művészek ennyire lenézték a vidéki embereket és keserű perceket okoztak a nézőknek.

A második esetben a nagy 1969-es országos mészhiány megyei vonatkozásába kapunk betekintést és persze ígéretet, mely szerint nyugodjon meg a kedves lakosság: az elvtársak intézkednek és minden rendben lesz.

 

Egy fotó

 

 

Mai fotónk az 1969. július 31-ei Békés Megyei Népújság címlapján jelent meg A körösladányiak öröme címmel.

A felvétel képaláírást is kapott: Augusztus első felében már a magasban csillog a hidroglóbus nagy gömbje. A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól kapott értesülés szerint a 38 kilométer hosszan kanyargó törpevízmű vezetéke a község valamennyi utcáját behálózza. Az augusztus első felében felállításra kerülő hidroglóbus sok éves óhaj beteljesülését jelzi. A kivitelező vállalat szerint a vízműhálózat átadására december végén kerül sor.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

 

További programok »

Kultúra

Vona Gábor Békéscsabán mutatta be a Míg a halál el nem áraszt című könyvét

A könyvem a halálról és a hozzá fűződő viszonyunkról szól, ami azonban észrevétlenül mégis rangot, méltóságot és értelmet ad az életünknek. Nem az élet értelmét kerestem tehát, hanem a halálét – mondta Vona Gábor Békéscsabán, a Nádor bisztróban, a Míg a halál el nem áraszt című könyvének bemutatóján.
2020. szeptember 19. 17:40
FEL