A nap sztorija – Miskolcról a csúcsra, 40 éves az Edda Művek

A behir.hu időutazó rovata a hazai rockzene egyik meghatározó csapatát, az Edda Műveket mutatja be, melynek tagjai úttörőmunkát végeztek, ugyanis elsőként hódították meg az országot vidékről, méghozzá Miskolcról. Létezik egy külön tudomány az Edda matematika, mely legalább három időszámítás szerint eredezteti a zenekart, írásunkban mindháromra kitérünk. A mérvadó média az 1978-as évtől számolja a csapat történetét, ezért hivatalosan idén ünneplik 40. születésnapjukat. Ismerjék meg ezt a nem mindennapi sztorit megalakulásról, szétválásról és sikerről.

 

 

Az Edda matek

Két miskolci egyetemista, a dobos Halász József és a szólógitáros Ferenczi Zoltán már 1972-ben megkíséreltek létrehozni egy együttest, de erre csak 1973-ban került sor, amikor létrejött a Griff, az Edda elődje. A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ-szervezet kulturális bizottságától kapták. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. A zenekar harmadik állandó tagja Beély Katalin lett, Ferenczi Zoltán barátnője, aki korábban csak csellón játszott, itt viszont basszusgitáros lett.

Névváltoztatáson gondolkodtak, s miközben egyikük az EDDA (óészaki mitológiai és hősi énekek) című könyvet olvasta, tényként közölte, legyen a nevünk: EDDA. A tagoknak tetszett a tömör és könnyen megjegyezhető név. A párt kultúrfelelőseinek viszont nem annyira, hiszen
Benito Mussolini lányát is így hívták. A kisebb botrány úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok című könyvet, s sikeresen érveltek az új nevük mellett.

 

A Bakancsos Edda (forrás: femforgacs.hu)

 

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyeket alig lehet nyomon követni. Első énekesük Zsiga Zoltán volt, akitől alkoholproblémái miatt váltak meg, helyére hamarosan Fodor Attila került, majd nem sokkal később Pataky Attila érkezett. Az első fellépéseket az egyetem kollégiumában tartották, illetve az azzal szemközti Boci bárban. A műsorban népszerű feldolgozások szerepeltek.

Pataky Attila kivételes személynek számított, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI (Országos Rendező Iroda) vizsgát.

1974-ben Pataky Attila átvette a zenekar vezetését, a nevüket EDDÁ-ról, EDDA Művekre változtatta.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt a zenekarnál. Az alapító Halász József rövid időre visszatért a dobok mögé, de kiderült, hogy gyógyíthatatlan beteg. 1980-ban hunyt el leukémiában, az ő emlékére íródott 1985-ben az Emlékezni (egy régi jó barátra) című dal.

Pataky a zenekarba hívta Slamót, azaz Slamovits Istvánt, akivel korábban már zenéltek együtt, ő ekkor Budapesten játszott. További zenésztársakat kerestek Miskolcon. 1978 elejére állt össze a Bakancsos jelzővel illetett EDDA. A korábbi próbálkozások ellenére innentől datálják a zenekar megalapítását. A tagok: Pataky Attila – ének; Slamovits István – gitár; Csapó Gyögy, Buksi – dob; Barta Alfonz, Talfi – billentyűs hangszerek és Zselencz László, Zsöci – basszusgitár.

 

 

A csúcskorszak

1978-1979-ben az EDDA – Pataky szervezőkészségének köszönhetően – olyan zenekarok előtt lépett fel, mint a Piramis, az Omega és a P. Mobil.

Kun Péter új színt vitt a zenekarba (forrás: discogs.com)

A budapesti önálló bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már teltházas koncertet adtak. A miskolci fiúkat egyre jobban szerette a közönség, a Popmeccs szavazásának eredményeként, az 1979-es év felfedezettje az EDDA lett.

Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A második album mind zenében, mind sikerben folytatása volt az elsőnek.

Időközben a csapat szerepelt Almási Tamás Ballagás című filmjében és a dorogi rockfesztiválon forgatott A pártfogolt című film egyes koncertjeleneteiben.

A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák, így Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása, illetve Zselencz László romló egészségi állapota.

Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is, aki szaxofonon játszott.

1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek elmérgesedtek. Pataky ugyanazt szerette volna folytatni, amit eddig, Slamó zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével az egészet újra kellett írni. A két zenész a szakítás mellett döntött, 1983. december 17-én Miskolcon búcsúkoncertet adtak, közel három órában búcsúztak a közönségtől, a várostól, a múlttól. Az ország minden részéből érkeztek rajongók, a zenekar pedig eljátszotta szinte mindhárom lemez anyagát. A búcsúkoncert utolsó momentumaként felcsendült magnóról a Játék véget ért, a teremben pedig mindenki zokogni kezdett.

Szervezési hiba miatt december 19-én, Gyöngyösön még egyszer fellépett az EDDA, majd szomorúan zárva egy korszakot, mindannyian új jövő felé fordulnak.

 

A búcsúkoncert utolsó dala:

 

Újrakezdés

Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát. Ehhez legelőször is tapasztalt zenészekkel kiutazott Norvégiába, ahol hónapokon keresztül “vendéglátóztak”, azaz egy szórakozóhelyen zenéltek.

Az Edda Művek 1985-ben tért vissza Patakynál jó tíz évvel fiatalabb budapesti zenészekkel, így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből, viszont innentől kezdve számítható a Pataky-Gömöry páros zeneszerzői korszaka.

 

Lassan negyedszázados felállás (forrás: hammerworld.hu)

 

Csak 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást és zeneileg is ekkor értek a csúcsra. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők.

Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben a két gitáros, Alapi István és Pethő Gábor Kanadába ment, helyükre Kicska László és Kun Péter került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt 1993. július 10-én az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták.

Temetése után a zenekar romokban hevert, a folytatás is kétségessé vált a gyász miatt. Végül Alapi István visszatérésével újra stabilizálódott a zenekar. Kun emlékére íródott a csak rendkívüli alkalmakkor felcsendülő Lelkünkből.

 

 

Állócsillag

Kun halála óta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobos poszton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére.

1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra Fire And Rain címmel. Azóta két-három évente jelentkeznek új albummal. 2008 telén megjelent az első koncert-DVD-jük, 2009-ben pedig a harmincadik albumuk, az Átok és áldás.

 

Több mint 40 éve a színpadon (forrás: promenad.hu)

 

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái korábban főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoztak, azonban a kétezres évektől kezdődően jelentős szerepet játszott Pataky dalszövegeikben az aktuálpolitika.

1999-ben Pataky Attila szólókarrierbe is kezdett: mulatós nótákat, illetve világslágerek magyar feldolgozásait énekelte, melyek miatt sok kritikát, de elismerést is kapott.

Emellett 2007-ben kiadta Bor, szex, rock and roll… és lélek című önéletrajzi könyvét.

Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, a koncerteken pedig már legalább három generáció képviselői énekelhetnek hajat rázva. 40 év zenélés után a dalok, a lemezek mellett “Edda családok”, “Edda barátságok”, “Edda szerelmek” a csapat összetartó erejének élő bizonyítékai.

Isten éltesse az Edda Műveket!

Megosztás:

Címke: , , ,