A nap sztorija – Madarak és fák napja

Hazánkban az oktatási intézményekben a mai napig május az osztály és csoportkirándulások hónapja. Az óvodásokat természetesen közelebbi, az iskolásokat már távolabbi helyszínekre viszik el óvó nénik, illetve az osztályfőnökök. A cél azonban mindig ugyanaz: valami természet közeli színhely, ahol olyan benyomások érhetik a gyermekeket, melyek a hétköznapok során messze elkerüli őket. Azt, hogy miért a május lett ez a hónap, azt már kevesebben tudják. A behir.hu elárulja: azért mert ebben a hónapban ünnepeljük a Madarak és fák napját, idén már a 116. alkalommal. A környezetvédelmileg fontos esemény dátuma pedig a mai nap, vagyis május 10-e. Ismerjük meg a nap történetét és a fák fontosságát az ember életében!

 

A nap története

A madarak és fák napjának célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter –aki egyébként az első világháborút lezáró béketárgyalásokon a magyar küldöttség vezetője volt – körrendeletben írta elő, hogy az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.

 

Az idei a 116. alkalom (forrás: miskolczoo.ho)

Klebelsberg Kuno – szintén vallási- és közoktatásügyi miniszter – 1931-es, időnként szinte irodalmi igényességgel fogalmazott rendeletéből kiderül, hogy a jeles nap az amerikai Madarak napja és a Fák napja alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.

A magyar oktatási intézményekben a második világháború alatt – bármilyen nehéz időszak is volt – is igyekeztek a Madarak és fák napját fenntartani és fontosságát átadni az ifjúságnak.

A madarak és a fák tisztelet rendszerfüggetlen (forrás: lurkovilag.hu)

1945 – 89 között a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt amerikai eredete miatt nem szerette a napot, de mivel a műbőrkalapos elvtársak is fontosnak tartották a kisdobosok és úttörők ilyen irányú nevelését, ezért szorgalmazták megünneplését.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban újra lelkesen szerveznek programokat a pedagógusok, azonban ma már csak az ár szabhat határt egy-egy kirándulásnak.

 

Mit adnak a fák az emberiségnek?

Sokan úgy tekintenek a fákra, hogy azok mindössze azért vannak a Földön, hogy árnyékot biztosítsanak egy szombat délutáni grillezéshez vagy azért, hogy ősszel munkát adjanak a lehullatott leveleikkel, miközben ezen tevékenység helyett lehetne sört inni a haverokkal és megnézni egy Puskás Akadámia – Haladás rangadót. Ez persze nem így van. A behir.hu összegyűjtötte, hogy mit adnak nekünk a fák.

Bennünket szolgálnak (forrás: joramora.com)

Elsősorban segítik az oxigéntermelést és a szén-dioxid feldolgozását. Számítások szerint egy lombköbméter egy évben 650 gramm oxigént termel és 590 gramm szén-dioxidot dolgoz fel.

Továbbá lekötik azokat a szennyező anyagokat, melyekt mi, emberek bocsátunk ki. Egy 40 éves erdõ hektáronként és évente 70 tonna szennyező anyagot képes kiszűrni a levegőből.

Javítják a klímát. A fák párolgásukkal a nyári melegben természetes úton hűtik le a levegőt.

Számítások szerint egy lombköbméter felület 47 liter vizet párologtat el egy vegetációs időszakban, tehát ennyivel javítja a környező mikroklímát. Itt kell megemlítenünk az árnyékhatást, mint a fák közismert szolgáltatását, melyet grillezéskor igénybe veszünk.

Védenek a zaj ellen. Különösen a városban, vagy a forgalmas utak mellett élő embert semmi sem képes olyan hathatósan védeni a zaj ellen, mint a növényzet.

Külön meg kell említenünk az iskolák és óvodák környékén ültetett sövényeket, mert azok a kipufogóhoz közeli gyermekeknél a légzőszervek védelmét szolgálják.

Védelmet nyújtanak a rázkódások, rezgések hatásai ellen. A városi utak forgalma rázkódásokkal, rezgésekkel jár, melyek átterjednek a házakra, és azok vakolatát, majd falát megrepesztik. Az utak melletti fák gyökérzete a burkolat folytonosságát megszakítja, ezáltal csökkentve a házak állagromlását.

Többet segítenek mint gondolnánk (forrás: kolcseytv.hu)

A termőtalaj védelme és vízháztartásának megóvása egyaránt megkívánja a fák, a növényzet jelenlétét. Ahol a növényeket kipusztítják, ott elpusztul a termőföld és kezdetét veszi az erózió és a sivatagosodás, mely akár tömegkatasztrófákhoz vezethet.

Műtárgyvédelemben is segítenek, ugyanis az időjárás viszontagságai ellen hatásos védelmet nyújt a növényzet, különösen a cserjékkel kombinált fasor, amely egyben a közlekedők biztonságát is szolgálja.

Mindemellett a fák jelenlétükkel komoly segítséget nyújtanak korunk idegileg és/vagy fizikailag fáradt emberének felfrissülésében.

 

Konklúzió

Be kell látnunk, hogy embertársaink többsége nem tesz annyit önmagáért, a Föld jövőjéért, mint a fák. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy köszönjük meg minden szembejövő fának azt, hogy ő ennyi mindent megtesz, de legalább gondolkodjunk el ezen és ne bántsuk őket.

Márai Sándor Füveskönyvének A nagy erdőkről és a fenyőkről szóló fejezetében így ír:

 „Az erdőkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket.”

(A madarak környezeti hasznáról, illetve az embereknek nyújtott szolgáltatásaikról 2019. május 10-én számolunk be.)

Megosztás:

Címke: , , , , ,