Az utóbbi időben a hazai irodalmi élet rendkívüli érdeklődést mutat a titokzatos módon elhunyt fiatal költőkre. A figyelem középpontjába természetesen az élvonalhoz tartozó ifjak, így Petőfi Sándor és József Attila vagy a kevésbé fiatal Ady Endre halálának körülményei kerültek. Azonban az irodalmi kánonba be nem került fiatal írók is felkeltették az érdeklődést, ennek köszönhető, hogy a Békés megyéhez több szállal kötődő Gyóni Gézát is egyre növekvő kultusz övezi. A behir.hu időutazó rovatában ismerjük meg a 135 éve született költő meglehetősen rövid életútját. Tartsanak velünk!
Nehéz kezdet
Gyóni Géza napra pontosan 125 esztendeje, 1884. június 25-én látta meg a napvilágot a Pest megyei Gyónon. Eredeti neve Áchim Géza, a Gyóni nevet szülőfaluja nyomán vettel fel az első kötete megjelenését követően.
A család békéscsabai eredetű, a költő másod-unokatestvére Áchim Andrásnak. Édesapja, Áchim Mihály, Gyón község evangélikus lelkésze, édesanyja, Becker Gizella egy pozsonyi evangélikus tanító leánya volt.
A család harmadik gyermekeként – két nővére és egy halva született bátyja után – látta meg a napvilágot, később még három testvére született: Mihály, Ádám és Piroska. A falvat ekkoriban főként magyar és szlovák szegény parasztok lakták. Édesapja 1870-től szolgált lelkészként. A család, egyházi teendőin túl a lelkészlakhoz tartozó szőlőst és gyümölcsöst is művelte.
Édesapja lehetőségeihez mérten próbálta sokoldalú műveltséggel felruházni gyermekeit, Benczur Frigyes evangélikus oktató mellett Bleyer Jakab zsidó tanító is foglalkozott az Áchim gyerekekkel.
1893 végén a falun diftériajárvány söpört végig, az Áchim gyerekek sorra kapták el egymástól a betegséget. A négyéves Ádám belehalt a betegségbe. Anyja ennek hatására idegösszeroppanást kapott, majd mély depresszióba süllyedt, fia elvesztését soha nem dolgozta fel. Ennek okán a tízéves Géza, Mihály öccsével 1894-ben nagybátyjához, Áchim Ádám szarvasi espereshez került.
Szárnypróbálgatás
Itt végezte el a Szarvasi Evangélikus Gimnázium I–VI. osztályát. Lelkész fiaként Géza is egyházi vonalon tanult tovább. Az 1896-97-es tanévtől kezdve öccse, Mihály is Szarvasra került a nagybácsihoz. Kemény Gáborral együtt diáklapot szerkesztett Sic itur ad astra címmel, mely először közölt Gyóni-verset. Géza lelkesen kezdte feljegyezni írásait egy fekete noteszba.
A nagybácsi halálát követően a diákkamrába lettek elszállásolva, ám apjuk nem szerette volna, hogy ez a légkör megrontsa gyermekeit – mint Petőfi Zoltánt –, ezért 1900 szeptemberében Csabára kerültek. Géza Vidovszky Béla gyomai jegyző házában lakott. A család csabai rokona, Áchim Károly a gimnáziumban volt tornatanár. Barátaival diákbandát alapított, ahol ő volt a brácsás. Az együttest gyakran hívták esküvőkre, névnapokra, ahonnan pénzt sosem fogadtak el, a vacsora miatt azonban szívesen zenéltek.
Gyóni költői fejlődésében jelentős szerepet játszott az osztályfőnöke, dr. Rell Lajos irányította Önképzőkör. Bár kezdetben nem aratott sikert, a Március idusán című verse dicsőséget hozott számára.
Géza sokoldalúságát mutatja, hogy 1901 májusában Budapesten országos középiskolai tornaversenyen indult szertornából, de eredményt nem ért el. Ugyanebben az évben, október 6-án ugyan nem emlékezhettek meg az aradi vértanúk kivégzéséről, de Rell támogatásával Géza elszavalta a Márciustól-Októberig című versét. A Rudolf Főgimnázium avatóünnepségén Géza és Katona Sándor adta elő a Marót bán című jelenetet.
Középiskolai tanulmányait a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban fejezte be, 1902-ben jelesre érettségizett. Számos önképzőköri dicséret, iskolai szereplés és országos nyilvánosság is fűződött a békéscsabai évekhez, ugyanis a Képes Családi Lapokban és az Új Időkben is jelentek meg versei.
Tanulmányait 1902 szeptemberétől a pozsonyi evangélikus teológiai akadémián folytatta. Másodéves teológus korában korrektor munkatársa volt a Nyugat-magyarországi Híradónak, majd 1904 januárjában megjelent első kötete Versek címmel.
Teológiai tanulmányait apjára való tekintettel folytathatta az 1904. január 24-ei öngyilkossági kísérlete ellenére. Az eset egy máig tisztázatlan amerikai párbaj következménye volt. Ugyan beiratkozott a következő tanévre is, de mivel nem szerzett kollokviumot, 1905-ben Theológiai Akadémia elbocsátotta.
Kiteljesedés
Az elbocsátás után Gyóni számára egyértelművé vált, hogy nem szolgálhatja Istent. Gyónon lett jegyző gyakornok. Itt lapot indított Alsódabas és Vidéke címmel. 1906-tól 1908-ig Budapesten közigazgatási tanfolyamot végzett.
Szívesen írt verseket, melyeket Kiss József A Hét című folyóiratban jelentetett meg. Írásai az Új Időkben és a Pesti Naplóban is olvashatók voltak. Költői stílusára jelentős hatással volt, amikor 1907-ben Boszniába került póttartalékosnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének viszontagságai megviselték, pacifista érzéseket fogalmazott meg. 1910-től újságírással kezdett foglalkozni, több ízben a Soproni Napló, majd a Sopron című napi-, később hetilap szerkesztője lett.
A háború és a vég
1909-ben, valamint 1912-ben néhány hónapra behívták katonának. Az élmények háborúellenes szemléletű költeményeket eredményeztek. Ady Endre egyre erőteljesebb hatással volt írásaira. 1913 februárjában Szabadkára, a Bácskai Hírlaphoz került segédszerkesztőnek, emellett pedig a Színházi Újság szerkesztőjeként tevékenykedett.
1914. augusztus elsején mint a korneuburgi pionírezred póttartalékos közlegénye indult el a lengyelországi Przemyslbe. Kezdetben hatottak rá a háborús propaganda szólamai, ő maga is a háborúra buzdított – szembefordulva Ady háborúellenzésével.
A lövészárokból írott versei rakétaként röpítették a csúcsra, a hazafiasság egyik megtestesítője lett. Gyóni Géza ünnepelt magyar költő lett.
Később a háborús élmények hatására, valamint a halál megtapasztalását követően egyre jobban kiábrándult a háborúból és a harctéren szenvedő katonák kétségbeesését, illetve vágyait szólaltatta meg verseiben. Kifejezte a gyűlöletet azokkal szemben, akik otthon maradtak a háború idején a Csak egy éjszakára… című művével, amely később igazán népszerűvé tette. A fronton a Tábori Újság közölte írásait.
Gyóni 1915 tavaszán több tízezer társához hasonlóan orosz hadifogságba esett és a távoli Krasznojarszkba került.
A mélabús költő verseiből elveszett a hazafias lelkesedés, ennek utolsó tanújelét 1917 tavaszán adta, mikor a március 15-i ünnepségre Kokárda címmel verset írt. Ekkor történt, hogy testvérével, Áchim Mihály főhadnaggyal és Tscheik Antal festőművésszel együtt egy kicsi, a tábor szélén álló, tüdővészesek számára fenntartott pavilonba költözött. Gyóni testvére ekkor már nagyon rossz állapotban volt, 1917 júniusában súlyos tüdőgyulladással kórházba került és néhány nappal később meghalt.
Géza voltaképpen beleőrült testvére elvesztésébe. Csak bolyongott a tábor területén, semmilyen táplálékot nem vett magához. Kórházba vitték, ahol az volt a rögeszméje, hogy ő tisztiszolga és vizet kell hordania. Egy óvatlan balesetből kifolyólag ráesett a fürdőszoba kályhájára és összeégette magát, majd rövidesen meghalt. Testvére mellé temették és a holttest derekára erős vasövet tettek, rajta Gy. G. betűkkel, hogy maradványait akár évtizedekkel később is azonosítani lehessen.
Gyóni halálhíre bekerült a magyarországi sajtóba, általános részvétet keltve.
Juhász Gyula írta róla a legtalálóbb nekrológot: "A költő, aki 1914 nyarán a háború költőjének indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán, mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el…"
Emlékezete Békés megyében
Békéscsaba belvárosában utcát neveztek el a költőről.
Gyóni Géza-emléktáblát Békés megye különböző pontjain helyeztek el: Békéscsabán 1922-ben, az Evangélikus Gimnázium falán, 1927-ben Szarvason, a gimnázium falán, 1984-ben pedig szintén a megyeszékhelyen, a mai Andrássy út Gyóni utca sarkánál.
A költő képmása a Gyóni Gézára büszke Békéscsabán az országos hírű szoborsétányon is helyett kapott. Az alkotást Pátzay Pál készítette és 1975-ben avatták fel.
(Köszönet a Békés Megyei Könyvtár által működtetett bekeswiki.hu portálnak!)
1-400x225.webp)
