A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. május 22-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma a borítékos sorsjegyekről és egyéb szerencsejátékokról szóló beszámolóra, a Megyei Levéltár érdekes rövidhíreire, továbbá a békéscsabai tanács lakásügyi csoportjának munkájába bepillantást engedő riportra esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Népszerű a borítékos sorsjegy - Múlt hónapban 7 négyes találat volt a megyében - Szerencse-sorsolást rendeznek
"Mint ismeretes, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az MTS felkérése alapján május 8-val kezdődően, részint az új, részint a már meglevő sportlétesítményeknek társadalmi úton történő támogatása céljából, borítékos sorsjegyakciót indított be. Az azóta eltelt rövid idő tapasztalata szerint e játékforma - köznyelven „Zsákbamacska” - közkedvelt, széles körben népszerűségnek örvend. Az OTP-hez beérkező elszámolások tanúsága szerint a számtalan kis eredmény mellett nem ritkák a 100, 200, 500 és 1000 forintos nyeremények sem. Főnyereményről is beszámolhatunk: Molnár János orosházi lakos oly szerencsésen nyúlt a „zsák”-ba, hogy onnan 20 ezer forintos borítékos sorsjegy-nyereményt halászott ki. A sorsjegyek még megyeszerte kaphatók.
Az OTP Békés megyei Igazgatósága összeállította az elmúlt hónap totó-lottó nyereményeivel kapcsolatos tájékoztatóját is. Áprilisban 7 négyes találat volt megyénkben. A legjelentősebb nyeremények - egyenként 208 ezer forintos összegűek - Békéscsabán és Szarvason kerültek kifizetésre. Az említetteken kívül a továbbiakban még Békéscsabán, Békésen és Battonyán fordultak elő négytalálatos lottó-nyeremények. A totóban a gyulaiak vitték el a „pálmát”, 80 ezer forintos 12-es találattal. Április hó folyamán totó-lottó nyereményekre összesen 1 millió 617 ezer forintot fizették ki megyénk OTP-fiókjai. A 14. heti szelvények között megtartott jutalomsorsoláson 28 darab különböző tárgynyereményt - így 15 darab 2000-től 10 000 forintig terjedő vásárlásra jogosító utalványt; 5 tv-t és rádiót; 3 magnót; 2 „háztartási gépek”-et, továbbá egy-egy külföldi társasutazásra jogosító utalványt, írógépet és hűtőgépet nyertek megyénk lottózói.
Bizonyára örömöt okoz az élőfizetéses lottószelvénnyel játszók népes táborának, hogy a SLIG a június-július és augusztus havi előfizetéses lottószelvények között külön szerencsesorsolást rendez. A pályázat feltételei: a pályázónak a június-július vagy augusztus hónapra érvényes 4 előfizetéses szelvényről kivágott levélrészekből össze kell állítani a négylevelű lóherét és azt levelezőlapra felragasztva - a levelezőlapon fel kell tüntetni a nevet és lakcímet - be kell küldenie Budapest, 62. Postafiók: 270. címre. A beküldési határidő: augusztus 11. Nyeremények: személygépkocsi, 10 ezer, 5 ezer és 2 ezer forintos vásárlási utalványok."
Mai kommentár: Rovatunk állandó olvasói már megszokhatták, hogy a Népújság rendszeresen beszámolt a kor szerencsejátékainak Békés megyei nyerteseiről. Mivel sem titoktartás, sem GDPR nem gátolta mindezt, ezért nyugodtan leközölték a nyertesek nevét, sőt sok esetben még a lakcímét is. Ma először találkoztunk a borítékos sorsjegy fogalmával, ezért megnézzük ennek, az azonnali pénzhez jutást ígérő játéknak a történetét. A borítékos sorsjegyek a második világháború után kezdtek elterjedni, s szinte a vásárlás pillanatában – a boríték felbontása után – felfedték nyertes vagy vesztes voltukat. Később magára a borítékra, annak belső oldalára nyomták a sorsjegyet, így alakult ki a borítékos sorsjegyek mai formája, amelyek közös jellemzője, hogy kibontásuk után az elért nyeremény – számmal feltüntetett – összege vagy a nem nyerő jegyeken a „nem nyert”, „sajnos nem nyert” felirat volt olvasható. A Magyarországon 1967. december 2-án megjelent első, gyűrűzárral ellátott borítékos sorsjegyet kezdetben Romániában gyártották. Később a magyar Állami Nyomdából kerültek ki a magyar olimpia, illetve sport borítékos sorsjegyek. Ezek ára 1977-ig négy forint volt, 1977-ben emelkedett öt forintra. Az árusítás 1990. október 31-ig tartott. A sorsjegy 23 éves fennállása alatt az eladásból összesen 4,239 milliárd forint folyt be az államkasszába.
Hírek a Megyei Levéltárból
Feldolgozzák megyénk közigazgatási történetét a levéltári adatok alapján 250 évre visszamenőleg. A jelenlegi megye területét 1950-ben alakították ki, az egykori Csanád megyéből, valamint Bihar, Csongrád és Szolnok megyéből csatoltak ide községeket. Kevesen tudják, hogy korábban még Arad megyéből is kerültek ide községek. A dokumentumok megőrizték azt az időt is, amikor 1700-ban csak a békési és a gyulai járás alkotta Békés megyét, s ennek megfelelően alakították ki a közigazgatást.
* * *
Régi iratokat kutattak fel a tanyakérdés megoldásával kapcsolatban. Már az 1920-30-as években is komolyan foglalkoztatta az illetékeseket a falvaktól, városoktól távol élő családok sorsa. Komolyabb intézkedés azonban nem született, de megmaradtak az írásos javaslatok.
* * *
Meg nem valósított vasútépítési térképek tanúskodnak arról, hogy valamikor Békéscsaba-Kondoros-Szarvas, Gyula-Békés, Makó-Orosháza és még számos útvonalra terveztek vasúti közlekedést. A megvalósításuk azonban szintén elmaradt.
* * *
Átlagosan 360-an látogatták nyári napokon a békéscsabai strandot a felszabadulás előtti években. Vasárnapokon néha ezren is fürödtek, napoztak - a levéltárban őrzött statisztika szerint.
Mai kommentár: Az egyszerű újságolvasónak 2019-ből nézve is roppant érdekes tájékoztatás jelent meg a Békés Megyei Népújság 1969. május 22-ei számában a Megyei Levéltár irataiból. Örvendetes olyan híreket olvasni, melyek a még korábbi emberek mindennapjaiba enged pillanatnyi betekintést, ugyanis a szocializmusnak nevezett rendszerben a bármilyen pozíciót betöltő elvtársak nem szerettek a múlttal foglalkozni. Szerintük az időszámítás 1919-ben kezdődött, majd 133 nap után befejeződött és csak 1947-ben folytatódott. Ezért az ezt megelőző vagy a két dátum közötti időről nem beszéltek. Éppen ezért megvetették mindazokat, akik önmaguk igyekeztek utánanézni saját, vagy szűkebb közösségük múltjának. A levéltárakban kutakodókat a legtöbb esetben megfigyelték.
Egy óra a lakásügyi előadó irodájában
- A hét három napján fogadjuk az ügyfeleket, de akkor az embernek lélegzetvételnyi ideje sincs. Egymásnak adják a kilincset a panaszosok és az igénylők. Én 10 éven át a begyűjtésnél dolgoztam, az sem volt idegszanatórium, de ez még annál is nehezebb - mondja Tóth György, a békéscsabai tanács lakásügyi csoportjának vezetője.
Mit csináljak az albérlőmmel?
Középkorú asszony lép be. Kendőjét masnira kötötte meg, az álla alatt. Orkán-kabátban van, pedig kint már 25 fok felett áll a hőmérő higanyszála. Keze meg-megremeg, ahogy szatyrában az iratok után matat.
- Maguk azt mondták az albérlőmnek, hogy nékem kell keríteni számára lakást. Valami papírost is adtak neki.
- Mi ilyesmit nem mondtunk.
- Pedig csak mondták. Itt az irat, nézze meg.
- Hiába nézem.
- Tessék ide figyelni, azt mondja nekem, hogy én aláírtam neki.
- Az más, ha aláírással kötelezte magát.
- De csak a lakásbejelentőjét írtam alá.
- Miért nem ezt mondja?
- Nem tudok én eligazodni az ilyesmin, kérem. A Trefort utcai lakásunkat kisajátította a tanács, s vettünk is helyébe újat, de az albérlőnk ott maradt, és követelődzik, hogy kerítsünk neki lakást. Hát mit csináljak? Honnan kerítsek én lakást?
- Ez nem a lakáshivatalhoz tartozik, forduljon a bírósághoz.
A gyereket féltem
Csinos fiatalasszony, karján egy dundi kisgyerek.
- Két éve igényeltünk lakást.
- Sajnos, erre az évre nem ígérhetek.
Egy pillanatra döbbenten mered a gyerekre, majd hirtelen harag lobban a szemében.
- Bezzeg vannak olyanok akiknek van lakásuk és mégis kapnak! Igen, igen!
- Például ki?
- Hát, például...
- Nevet mondjon.
- Most nem jut az eszembe.
A gyerek jobbra-balra forgatja a fejét. Az asszony a térdére ülteti. - Persze, ha a férjem mérnök volna - folytatja újra nekitüzesedve -, akkor kapnánk lakást, akikor a tenyerükön hordanának. Tudom, hogy ez a baj. Igen! Meg az is, hogy cigányok vagyunk. És hogy nem járunk úgy, mint a többiek. Mert mi magunkra is adunk. Vagy talán jöjjek ide rongyosan, akkor megsajnálnak?
Az asszony szemében könnyek gyűlnek. A gyerek kezét simogatja.
- De én utána fogok járni, mert különben soha se lesz lakásunk. A toronyházban ki kap lakást? - villan fel a tekintete reménykedve.
- Azért fizetni kell.
- És állami lakás, az nem épül?
- De lesz állami is.
- Hát arra gondolok.
- De csak 36.
- Harminchat? - néz riadtan körül. – Úgy irigylem magukat - csattan föl a hangja ismét - Maguknak van lakásuk, van pénzük, de mi a férjemmel most kezdjük az életet.
- Ha jól tudom, a Vörösmarty utcában laknak.
- Igen.
- A múltkoriban jártunk kint maguknál.
- Az a múltkor volt, akkor még elvoltunk valahogy, de most odaköltözött anyám húga is a tüdőbajos férjével. Nem magamért beszélek, a gyereket féltem.
Körültekintőbben kellene
Néhány perc pauza. Tóth György elgondolkozva kulcsolja össze a kezét.
- Természetesen újra helyszíni szemlét fogunk tartani. Csütörtökön reggel egy házaspár volt itt két gyerekkel, az asszony állapotos, egy konyhában laknak, oda is kimegyünk. Olyan nagy a lakásigény, hogy csak ott segíthetünk, ahol tényleg legnagyobb a szükség. Persze a kritika. Hát nem úgy áll a dolog, ahogy mondják. Az új lakások 30 százalékát azok kapják, akiknek a lakása lebontásra kerül, a további 70 százalékot pedig a vállalatok közt osztják szét. A vállalatoknak is körültekintőbben kellene dönteniük a lakásügyekben.
Egy asszony kopog be.
(Folytatódik)
Serédi János
Mai kommentár: Ismét egy szociográfiai igényességű - a békéscsabai tanács lakásügyi csoportjának munkáját bemutató – riport a megyei pártlapban. A meglehetősen szomorú anyag kiválóan érzékelteti a korszak lakhatási problémáit. Ne feledjük, hogy Békéscsaba rendkívüli fejlődésen ment keresztül. A városiasodás, az urbanizáció és az ipar rohamos gyarapodása a városlakó népesség növekedésével párosult. Vagyis a vidékről betelepülőknek is biztosítani kellett a lakhatást. A nem túl vidám történet folytatását ígéri Serédi János újságíró. Természetesen nyomon követjük Tóth György munkáját és beszámolunk a fejleményekről.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. május 22-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Útkorszerűsítés Sarkadon címmel.
A felvétel képaláírást is kapott: Sarkadon, a távlati fejlesztési terv alapján 12 300 négyzetméter területen új utak építésére kerül sor, ezenkívül 12 900 négyzetkilométernyi úthálózatot korszerűsítenek. A munkákat már megkezdték. Képünkön az útkorszerűsítés egyik mozzanatát láthatjuk.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
