A nap sztorija – Ez történt 1969. május 13-án, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. május 13-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma egy rendkívül érdekes, Békéscsaba városfejlesztési problémáiról szóló előadásról készült beszámolóra, a vidékre telepített üzemek tanulságos listáját közlő anyagra, továbbá néhány rövidhírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Békéscsaba városfejlesztési tervei és gondjai

Érdekes előadás a Nyugdíjas Műszakiak Klubjában

“A MTESZ kebelében működő Nyugdíjas Műszakiak Klubja rendezésében igen nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Békéscsabán a Technika Házában Szarvas László, a városi tanács építési osztályának vezető főmérnöke Békéscsaba városfejlesztési problémáiról. Az alábbiakban szemelvényeket adunk az érdekes előadásból.

Mikor Békéscsaba – egy fél évszázaddal ezelőtt – városi rangot kapott, még csak egy szélesen terpeszkedő nagy falu volt. Európa legnagyobb faluja. Közművekkel nem volt ellátva, utcái nem voltak kövezve. Csupán villanytelepe volt korszerű – mondotta az előadó. Ez az állapot évtizedek során javult ugyan, de még akkor is csak a Szent István tér környéke volt városias jellegű, amikor Csaba megyeközpont lett.
Mik azok az elemi követelmények, amiket joggal megkívánhat egy város lakossága, hogy életét kényelmesnek, városiasnak és korszerűnek mondhassa? Két csoportba sorolhatjuk ezeket. Egyikbe a fizikai jólét, a kényelem intézményei kerülnek, másikba a szellemi igényeket kielégítő létesítmények.

Vegyük sorba ezeket.

A város lendületes fejlődése 1960-ban indult meg. Ettől kezdve a Vásártéren, a Sportpályán és a Mokry utca mentén 1552 lakás épült, s egy új lakótelep nőtt ki a Lencsési út mentén is. Ezeket természetesen – elláttuk közművekkel és korszerű úthálózattal. Megkezdtük a lakások gázellátását is, s ez ideig 1182 lakásba vezettük be a gázt.

A fejlesztés irányvonalát a város általános rendezési terve szabja meg. Ennek keretében elkészítettük a városközpont részletes rendezési tervét, s az úthálózat korszerűsítési, burkolási tervét is.

A lakásépítés megszakítás nélkül folyik. Jelenleg a Tanácsköztársaság útján és a Tolnay utcában épülnek új nagy bérházak. A Dózsa György úton megkezdtük egy tízszintes toronyház építését, s rövidesen megkezdjük a város központjában, a Március 8 téren egy tizenhat szintes épület kivitelezését is. Egy tízszintes bérház felépítését tervezzük a Munkácsy téren is.

Lakótelepek közművesítve (forrás: FORTEPAN/VÁTI)

Az építkezések lendületét erősen növelni fogja a panelos építés. A közeljövőben elkészül a gyár, amely évenként 400 lakás felépítésére fog kerámiabetétes panelokat gyártani. Ezek a házak is tízszintesek lesznek, s az elsőt a Tolnay utcában – reméljük – még ebben az évben felépítjük.
A szépen megindult lakásépítési tervet szeretnék olyan lendülettel vinni tovább, hogy a következő tervidőszakban állami beruházásból 1500 lakást tudjunk felépíteni. Az OTP-vállalkozásokat azzal segítjük, hogy közművekkel ellátott, szanált telkeket biztosítunk az építésre.

Az épülő új házak földszintjén megfelelő számú üzlethelyiséget alakítunk ki. Az új lakótelepeken pedig ABC-áruházak fogják a lakosság szükségleteit kielégíteni. A Sallai és Trefort utca között betonozott piactér létesül,
És felépítjük a vásárcsarnokot is.

A város központjában új színfolt lesz az új nagy szálloda, s mögötte az ifjúsági ház. De átépítjük a közeljövőben a Brigád mozit is, mely új arculatával ugyancsak színesíti a város képét. Ebben az évben lerakjuk az alapjait egy száz férőhelyes óvodának is a Szigligeti utcában.

A 900 ágyas új kórház a Hámán Kató utca mellett fog felépülni. Folyik a bővítése a Luther utcai rendelőintézetnek, s az V. számú rendelőintézet már működik is.

Gyors ütemben halad az ipar fejlesztése is. Felépült a hatalmas konzervgyár, s mellette a Forgácsoló Szerszámgyár. Befejezés előtt áll a Kner Nyomda papírraktárának építése. A 315 millió forintos beruházással 1970-re a Kner Nyomdát Európa egyik legkorszerűbb nyomdájává fogják fejleszteni.

A gyulai vasúttól délre eső területre telepítjük a kis vízfogyasztású üzemeket. Ide tesszük át a városban jelenleg működő, a lakóterületre szennyező hatást kifejtő üzemeket, s azokat is, melyeket más okok miatt kell a belterületről kitelepítenünk. Ide kerül az új cserépgyár is. mely évenként 40 millió cserepet fog adni az országnak. Egy új 1000 vagonos hűtőházat is építünk a vágóhíd helyen – 250 millió forintos beruházással. A 8. Számú AKÖV is új telepet kap a Szarvasi út mellett. A két téglagyár áttér gáztüzelésre.

A legnehezebb probléma a lakosság és az ipar vízellátásának megoldása. A vízmű jelenlegi napi 6000 köbméteres kapacitása erre nem elegendő, mert csupán a konzervgyár elfogyaszt csúcsidőszakban 3500 köbmétert. A hiány pótlása igen költséges. A Vandháti részről 1970-ig egyelőre 2000 köbméter vizet tudunk a hálózatba betáplálni. A kutatófúrások olyan eredményt mutatnak, hogy időben a tervezett napi 10 000 köbméter víz beszerezhető. A hiányon egyelőre úgy segíthetünk, hogy artézi kutakat kötünk be a hálózatba. Ezzel a vízmű kapacitását napi 1500 köbméterrel tudjuk emelni. Elkészülnek a csúcsfogyasztás idejére a konzervgyár kútjai is, s remélhető, hogy a nyári hónapokban a vízellátás már ebben az évben is kielégítő lesz. Jövő év májusára elkészül a víztorony is, s ezzel a vízellátási problémája ugyancsak csökken.
Nehéz feladat a szennyvíz elvezetése és tisztítása is. A IV. „ötéves terv’ első esztendejében 100 millió forintos beruházással kezdjük meg ezt a nagyszabású munkát.

Vannak a városnak olyan területei, ahol a belvíz még a lakóépületeket is veszélyeztette. Ezeket részben már lecsapoltuk. De lecsapoljuk a nádasokat is. A munkálatok befejezése után a hűtőház mögötti terület is beépíthető.

Az úthálózat korszerűsítése is folyik. A város 150 kilométeres úthálózatából sajnos, még csak 50 kilométer van ellátva burkolattal. A többi földes. Jelenleg a Tanácsköztársaság útját burkolják. Ez a munka 30 millió forintos beruházás. A kész út átadása ez év augusztus 20-ra várható. A korszerűsítést a Petőfi és a Jókai utcákban is megkezdtük.

Ebben az évben 10 kilométernyi járdát építünk.
Mindezeket összefoglalva elmondhatjuk, hogy a város fejlődése gyors ütemű. Terveinket nagy gonddal készítettük el, s abban reménykedünk, hogy megvalósításukkal sok örömet szerzünk Békéscsaba minden lakosának.”

Pataky László

 

Mai kommentár: Igazi kordokumentum a Békés Megyei Népújság 1969. május 13-ai számában Békéscsaba városfejlesztési problémáiról. Szarvas László főmérnök meglepő őszinteséggel beszél mindazokról a feladatokról, melyek akkoriban a megyeszékhelyi ranggal büszkélkedő település előtt álltak. Az előadásban felsorolt fejlesztések jelentős része idővel megvalósult, egy része pedig a feledés homályába merült. Mindenesetre a beszámoló hiánypótló dokumentációja annak a folyamatnak, melyet urbanizálódásnak nevezünk.

 

 

Költöző vállalatok

“A Gazdasági Bizottság a közelmúltban ismét foglalkozott a Budapestről kitelepítésre kerülő üzemek problémáival és annak eredményeként a fővárosi tanács az illetékes szervekkel együtt újabb fontos döntéseket hozott.

Budapestről az idén és jövőre kitelepítendő vállalatok több mint tízezer embert foglalkoztatnak majd új telephelyükön. Az új működési helyen részben új gyárakat, üzemeket létesítenek, részben pedig meglevő üzemeket alakítanak át. A megyei és városi, valamint a községi tanácsok az új üzemek Budapestről vagy az ország más részéről odakerülő szakemberei részére igyekeznek a lehetőségekhez képest megfelelő lakásokat is biztosítani. A vidékre telepített üzemek dolgozói azonban többségükben az új telepszékhelyekről és annak környékéről kerülnek majd ki.

A kitelepítésre kerülő vállalatok a kővetkezők:

 

A kitelepítendő vállalatok (forrás: Békés Megyei Népújság, 1969. május 13.)

 

Nehézipari Építő Vállalat, Petőfibánya

Budapesti Bútoripari Vállalat, Eger és Gyula

Vízkutató és Fúró Vállalat, Lajosmizse

Elektroakusztikai Villamossági Ktsz, Komló

Vegyiműveket Szerelő Vállalat, Tiszakécske

Szék és Kárpitosipari Vállalat, Kecskemét

Országos Tanszergyártó Vállalat, Debrecen

Rövidáru Egyesülés, Hajdúböszörmény

Fővárosi Cipőipari Vállalat, Nyírbátor

Tisza Bútoripari Vállalat. Csongrád

TEMAFORG, Kunszentmiklós, Petőfibánya

Észak-magyarországi Vegyiművek, Sajóbábony

Mosonmagyaróvári Fémszerelvény, Csorna

Kontakta, Szentes

Női Fehérnemű, Homokterenye

Papíripari Vállalat, Kiskunhalas

Közúti Gépellátó Vállalat, Tamási

Országos Méhészeti Szöv. Vállalat, Tab

Mechanikai és Fémtömegcikk Ktsz, Tata

Klíma Ktsz, Szentmártonkáta Faipari és Kiállításkivitelező V., Mátészalka

Duna Cipőgyár, Bonyhád

Fővárosi Műanyagipari V., Rózsaszentmárton

Budapesti Vegyipari Gépgyár, Tab

Iskolabútor és Sportszergyár, Jánosháza

REMIX, Szombathely

Könnyűipari Alkatrészgyártó V., Mezőtúr

 

Mai kommentár: Kádár János kormányának sok rossz döntése között azért akadt olyan, amely – figyelembe véve a korszak gazdasági és társadalmi környezetét és viszonyait – utólag helyesnek ítélhető. Bizonyos üzemek és vállalatok kitelepítését Budapestről mindenképp ezek közé sorolható, hiszen ezzel a döntéssel egyrészt csökkentették a főváros vízfejűségét, másrészt a kitelepített cégek egy-egy vidék fejlődését ösztökélték. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy ezen üzemek egy részét korábban államosították, vagyis magántulajdonból állami tulajdonúak lettek, így a döntést nem a valódi tulajdonosok hozták meg. Másrészt szomorú, hogy a pozitív kezdeményezésnek Békés megyében mindössze egy település, Gyula városa lett a kedvezményezettje. A listából több üzemnek is kiváló házigazdája lehetett volna megyénk.

 

 

Rövid hírek

“- ORSZÁGOS SZAKMUNKÁSVERSENY. A növénytermesztő gépész szakmunkás tanulók „a Szakma Kiváló Tanulója” cím megszerzéséért országos versenyt rendeznek május 21-22-23-án a kétegyházi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolában.

– ZÖLD EXPORT. A Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja ebben a hónapban 50 ezer csomó retket és 100 ezer darab karalábét exportál az NDK-ba és Csehszlovákiába.

– KÉT TÉTEL KÖZÜL VÁLASZTHATNAK. A középiskolások nappali tagozatán tegnap reggel országszerte megkezdődött az írásbeli érettségi. Az első dolgozatot magyar nyelv és irodalomból készítették el a maturáló diákok. Akárcsak a korábbi években, ezúttal is két tétel közül választhattak a jelöltek.

 

Kártevők irtása (forrás: FORTEPAN)

 

– NŐTT A HALLGATÓK SZÁMA. 1967-ben a TIT megyénkben 4235 előadást tartott, amelyeket 215 977-en hallgattak meg. 1968-ban pedig 4671 előadás hangzott el, s a hallgatók száma több mint 10 ezerrel nőtt.

– FELHÍVÁS. A Békéscsabai Városi Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya felhívja az egyéni termelők figyelmét, hogy a 43/1968. (XII. 6.) MÉM sz. – rendelet szerint az előző évi termésű kukoricaszárat, csumát, csutkát május hó 15-ig folyamatosan fel kell etetni. A felhasználhatatlanul maradt növényi részeket ezen időpont után csak fél m. vastag szalma- és felette fél m. vastag földréteggel letakarva szabad tárolni. Továbbá felhívjuk a figyelmet a burgonyabogár és az amerikai fehér szövőlepke elleni kötelező védekezésre. Fentiek betartását ellenőrizni fogjuk, és indokolt esetben – az 1968. évi 32. számú tvr. 14. §-a alapján – szabálysértési eljárást indítunk. Városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya.

– EGYÜTTES ÜLÉST TART Dombegyházán ma délután a községi tanács és a Hazafias Népfront községi bizottsága, amelyen a tanácsi szakigazgatás munkáját vitatják meg.

– MENNYIBE KERÜL? Békéscsabán a nagyarányú közművesítéssel párhuzamosan sor kerül a talaj- és csapadékvíz-csatornák megépítésére. A kivitelezés költsége meghaladja a 30 millió forintot.

– KACAGÓ KRESZ. Május 18-án, vasárnap délután 3 órakor, a békéscsabai helyőrség klubjában Kacagó KRESZ címmel vidám műsort adnak Dundi és Frédi bohócok, Alfrédo a bűvész és Halász Tivadar játékmester.

– FELÚJÍTÁSI CÉLRA Békéscsabán, a két gimnáziumban 293 ezer, a közgazdasági szakközép- iskolában 139 ezer forintot fordítottak az elmúlt évben.

– TÁMOGATJÁK A FIATALOKAT. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetősége az elmúlt évben 60 ezer forintot fordított a tsz-fiatalok kulturális és sport igényeinek kielégítésére.

– MEZŐGAZDASÁGI ISMERETTERJESZTÉS. Ma délután Szarvason Tanner József, a Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet igazgatóhelyettese és dr. Tóth László kandidátus, a MÉM szakoktatási felügyelőségének munkatársa a mezőgazdaság ismeretterjesztés módszertanáról és nevelési feladatairól tart előadást.

– NAPIRENDEN A TŰZRENDÉSZÉT. A Szeghalmi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága május 16-án, pénteken 9 órakor ülés tart. Balogh József tűzoltó őrnagy a mezőgazdasági és ipari üzemek tűzrendészeti helyzetéről tesz jelentést.

– ÁTVETTE AZ ELISMERÉST tegnap ünnepélyes igazgatósági ülésen az 1968. évi gazdálkodás megyei versenyében a különböző kategóriákban elsők közt szereplő mezőberényi Petőfi és sarkadi Haladás Termelőszövetkezet.

– KLUBVEZETŐK FOGLALKOZÁSA BÉKÉSCSABÁN. A megye nyugdíjas klubjainak vezetői ma délelőtt a békéscsabai Megyei Művelődési Házban módszertani klubfoglalkozáson vesznek részt. A művelődési ház nyugdíjas klubjában Bencsik Máté: A dzsungel generálisa című, a latin-amerikai forradalmi mozgalmakról szóló előadását hallgatják meg a részvevők, majd megvitatják a foglalkozás levezetését, a klub működésének tapasztalatait és beszámolnak a vidéki nyugdíjas klubok eredményeiről, hiányosságairól.”

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes, hogy a Békéscsabai Városi Tanács VB mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya megyei pártlap mínuszos hírei között hívja fel a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági melléktermékeket, úgymint a kukoricaszárat, csumát, csutkát május 15-éig folyamatosan fel kell etetni. Vagyis a határidő előtt 2 nappal. Mindemellett az illetékes osztály még fenyeget is azzal, hogy ellenőrizni és szankcionálni fog. 2019-ben jót derülünk azon, hogy a Békés megye nyugdíjas klubjainak vezetői módszertani klubfoglalkozás keretében A dzsungel generálisa című, a latin-amerikai forradalmi mozgalmakról szóló előadását hallgatták meg. Kíváncsiak vagyunk, hogy mindebből mit vittek magukkal és mit hasznosítottak a mindennapokban?

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. május 8-ai Békés Megyei Népújság 10. oldalán jelent meg Ifjú Paganini Mezőberényben címmel.

A felvétel képaláírást is kapott: Stúber Géza hetedik osztályos, mezőberényi általános iskolai tanuló egy éve tanul hegedülni. Tanára, Turóczy László a békési zeneiskolából jár át Berénybe, hogy a gimnázium klubjában megtartsa óráit. E napokban már a júniusi vizsgahangversenyre készülnek.

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,