A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. június 17-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő emberek világába. Ma a békéscsabai Faipari Ktsz-ről szóló beszámoló, a Békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet szakmunkásavatójáról készült riport és a körösladányi nyár programjának bemutatása kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Franciaországba is exportál a békéscsabai Faipari Ktsz.
A héten indul az első szállítmány
"Az első negyedévben sok gondot okozott a Békéscsabai Faipari Ktsz-nek a termékek értékesítése. A kereskedelem ugyanis óvatosan rendelt, sőt a Bútorértékesítő Vállalat például a második negyedévi 530 szobagarnitúrára szóló megrendelését visszavontak Az árut végül a kiskereskedelmi vállalat vette át.
Most ismét nagy az érdeklődés, számos újabb megrendelést is kapott a szövetkezet. A Szovjetunióba régóta készít bútorokat a ktsz, ide eddig 200 garnitúrát szállítottak és még ebben a negyedévben százat exportálnak. 1969-re 600 garnitúra készítését vállalták a békéscsabaiak, s szovjet megrendelésnek eleget is tudnak tenni. Újabb külföldi partner is jelentkezett: az év végéig 900 garnitúrát gyártanak Franciaország részére, s ebből az első szállítmány - 60 garnitúra - a héten indul útnak a megrendelőkhöz.
A szövetkezet Békéscsabán, a KISZÖV bemutatótermében két új termékét kiállította, s mindkettő megnyerte a látogatók tetszését. Az egyik a Körös, a másik a Békés elnevezésű lakószoba, melyekből 60-60 garnitúra rövidesen elkészül, s július elején kerül az üzletekbe. A tervezők a ktsz jövő évi újdonságának szánták azt a szobaberendezést, amelyet egy moszkvai kiállításon mutatnak be „Csaba 250” névvel, s ha elnyeri a szovjet és a hazai szakemberek tetszését, megkezdődik a gyártása."
Mai kommentár: A magántulajdon felszámolása 1945-től a kommunista párt hatalomátvételével párhuzamosan több lépcsőben zajlott le. A nem titkolt, sőt, egyre élesebben kinyilvánított cél az életszínvonal emelése, a termelőerők fejlesztése, valamint a „kizsákmányolásból" származó jövedelmek megszüntetése és a tervgazdálkodás megszilárdítása volt. Ennek keretében hajtották végre a kisipar és a kiskereskedelem visszaszorítását. A háború alatt gazdátlanná vált üzletek eleve állami tulajdonba kerültek, korlátozták az iparengedélyek kiadását, illetve felülvizsgálták a korábban kiadott iparengedélyeket is. Az államosítás eredményeként az egyszemélyes vagy néhány főt foglalkoztató üzletek egymás után zártak be, a kereskedelem és a szolgáltatások rendszere átalakult, és létrejöttek az új, szocialista típusú szövetkezetek. A kisipari termelőszövetkezetek szövetkezeti tulajdonban levő, főleg ipari tevékenységgel – például javításokkal, szolgáltatásokkal – foglalkozó vállalatok lettek. Előállítottak olyan termékeket is, amelyek az állami ipari termelésben nem vagy nem mindig voltak kaphatóak. Békés megye a szövetkezeti mozgalom jelentős bázisát képezte. Már 1945-ben létrejöttek az első kisipari termelőszövetkezetek. A Békéscsabai Faipari Ktsz. 1948. október 4-én alakult meg 15 taggal. 10 év múlva már 100 tagja volt a szövetkezetnek, és mint látjuk, 1969-re már nem csak belföldre, hanem külföldi megrendeléseket is teljesítettek.
Szakmunkásavató ünnepség Békéscsabán
"Szombaton, június 14-én, a Balassi Művelődési Házban tartotta meg a Békéscsabai 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet vezetősége és KISZ-bizottsága a szakmunkásavató ünnepséget, melyen megjelent Mihalik György, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára, dr. Sebestyén József és dr. Dankó János, a megyei tanács vb osztályvezetője, Hajdú Antal, az SZMT munkatársa, Richweisz Ferenc, a KISZ városi bizottságának titkára és több vállalat igazgatója, képviselője.
Tóth Pál, a szakmunkásképző intézet igazgatója üdvözölte a vendégeket és a most végző szakmunkásjelölteket. A fiatalokhoz szólva emlékeztette őket arra, hogy sok erőfeszítés, tanulás és munka után eljutottak ahhoz az ünnepélyes pillanathoz, amikor elbúcsúznak tanáraiktól, mestereiktől és az iskolától, és a jövőben az elméleti tudást majd a gyakorlatban kell alkalmazniuk. Felhívta a figyelmüket arra, hogy tiszteljék a nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakmunkásokat, kérjék segítségüket, és kövessék jó példájukat.
Hajdú Antal elismeréssel nyilatkozott arról, hogy az ipari tanulók többsége közmegbecsülésnek örvend. A mai munkásifjúság műveltebb és szakmailag is magasabb felkészültségű, mint a régebbi volt. Örömmel várják őket az üzemekben. Elmondta, hogy az 550 végzős fiatal közül öten kitűnő, 61-en jó és 173-an közepes tanulmányi eredményt értek el, ami az előző évhez képest javulást jelent. Kérte őket, hogy amikor kilépnek az életbe, legyenek becsületes, jó szakmunkások.
Az SZMT Elnöksége nevében is köszöntötte a fiatalokat, mint szervezett dolgozókat. Köszönetét fejezte ki a szülőknek, az intézet tanárainak, a munkahelyek szakoktatóinak és a műhelyek szakmunkásainak, akik segítették a felkészülést, a tanulást. Mint szervezett dolgozók - mondta -, legyenek becsületes munkásai szocializmust építő hazánknak. Vegyenek részt rendszeresen a politikai, szakmai továbbképzéseken, az általános műveltséggel együtt fejlesszék műszaki ismereteiket is.
Az ünnepség befejező akkordjaként a Békés megyei Tanács, az SZMT és a KISZÖV jutalomban részesítette azokat a tanulókat, akik az eltelt három év alatt igen jó tanulmányi eredményt értek el és kitűntek példás magatartásukkal is. Pénzjutalmat kapott Balogh Sándor és Hajdú Ferenc géplakatos, Fekete István köszörűs, Nagy Imre általános lakatos, Járvás István autószerelő, Hrabovszki György és Máté Pál villanyszerelő, Truczka György épületasztalos, Malatyinszki Mihály kárpitos, Pataki István víz- és gáz-vezetékszerelő, Bohus Zsófia női szabó, Egerest István műszerész, Vajda Gábor szobafestő, Tokodi Béla rádió- és tv-műszerész tanuló. Tárgyjutalmat kilencen, könyvjutalmat pedig tízen kaptak.
Az ünnepség után jutalomműsor következett. Ezen fellépett Mártha Edit színművésznő, a Szegedi Nemzeti Színház és Széplaki Endre színművész, a Békés megyei Jókai Színház tagja. Ezt követően az aranydiplomával kitüntetett SYGMA- együttes szórakoztatta a fiatalokat, énekelt Deák Tibor és Veres Erzsébet.
Mai kommentár: A háború után a szakképzés hároméves állami szakmunkásképző iskolákban folyt. A szakmunkásképző a szakmai végzettség mellett középfokú iskolai végzettséget is adott. A képzés során közismeretet, szakmai elméletet és gyakorlatot tanultak az iskolában és gyári tanműhelyekben. A megszerezhető ipari és mezőgazdasági szakmák jegyzéke, az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék kisebb változtatásokkal és néhány nagyobb átalakítással az 1990-es évek közepéig voltak érvényben. A hároméves képzésben megszerezhető szakmák mellett néhány szakma érettségi után és több, a jegyzékben külön jelölt szakképesítés felnőttképzésben volt megszerezhető. A középfokú szakmai végzettség magasabb szintjét a technikus képesítés jelentette. A 1965-ös oktatási reformig technikus képesítés a 4 éves technikumokban volt megszerezhető, a technikumi érettségi mellett letehető technikus minősítő vizsgával. A jobb technikumokba nehezebb volt bekerülni, mint a jó gimnáziumokba. A 60-as évek közepén a technikumok megszűntek, helyüket a szakközépiskolák vették át. A 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet 1969-es szakmunkásavató ünnepsége igazán színvonalasra sikeredett, hiszen jutalomműsor is kísérte. A színművészek mellett a kor legmenőbb békéscsabai zenekara, a SYGMA húzta a talpalávalót. Egyedül Hajdú Antal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkatársa rondított bele a képbe, a következő mondatával: „A mai munkásifjúság műveltebb és szakmailag is magasabb felkészültségű, mint a régebbi volt.” Ezt követően büszkén, de meglehetős csúsztatással sorolja a tanulmányi eredményeket. Ugyanis az arányokat tekintve cseppet sem szívderítő a produktum. A kitűnő tanulók aránya nem éri el az egy százalékot, a négyesek aránya 11, a közepes tanulóké pedig 31. Vagyis a kettes és annál rosszabb eredményt elérő tanulók száma meghaladja az 56 százalékot. A beszámoló szerint a tanulmányi eredmény frontján mindez javulást jelent. Ez azért elég szomorú.
Szabadtéri színpad Körösladányban
"A körösladányi Petőfi Művelődési Ház az idei nyári évaddal avatja új szabadtéri színpadát, amelyet a művelődési ház mögötti parkban építettek fel. A színpadhoz nyári tánchelyet és büfét is létesítettek.
Hofi Géza és Koós János (forrás: FORTEPAN/Szalay Zoltán)
Az új szabadtéri színpadon változatos programot bonyolítanak le. Június 6-án, az Állami Déryné Színház társulata a Dankó Pista című daljátékkal vendégszerepelt, június 15-én az Omega-együttes hangversenyezett Körösladányban. Június 28-án újból az Állami Déryné Színház érkezik a községbe, és a János vitéz című daljátékot játsszák. A júliusi programban a Békés megyei Jókai Színház vendégszereplése jelentős, a színház művészei július 6-án mutatják be Ábrahám: Bál a Savoyban című revü operettjét. Július 16-án, az Országos Rendező Iroda szervezésében az Illés-együttes ad műsort, míg augusztus 22-én az ORI Halló, itt Balaton! című színes nyári összeállítása a szabadtéri színpad kiemelkedő eseménye. Ebben a műsorban Koós János, Hofi Géza, Magay Klementina, Kovács Kati, Szécsi Pál és Payer András, valamint az Express-zenekar szerepel."
Mai kommentár: 2019-ből nézve szívderítő a körösladányi hír és mindenképpen meg kell emelni nem létező kalapunkat a település akkori vezetői, de elsősorban a kulturális életéért felelős szakemberek előtt. Ugyanis valódi művelődést vittek - az akkor még község státusú - település mindennapjaiba, hiszen Körösladány nem igazán tartozott a turisztikai célpontok közé. Vagyis az évad a helyieknek kínált szórakozási lehetőséget. Nem is akármilyet, mert ez a repertoár tiszteletére vált volna egy nagyobb település nyári programsorozatának is. Meg kell jegyeznünk, hogy a rendszerváltás utáni időszakra jellemző, hogy a legtöbb település egy-egy falunappal, néhány levitézlett, fénykorában is legfeljebb csak b-kategóriás zenekar playback fellépésével letudja a lakosság kultúrával való ellátását. Sajnos.
Egy fotó
Mai fotónk az 1969. június 17-ei Békés Megyei Népújság 7. oldalán, a sportrovatban jelent meg Az „aranycsapat” Szeghalmon címmel.
A felvétel képaláírást is kapott: Az ötvenes évek nagy magyar labdarugó-válogatottja csütörtökön, június 19-én 17.30 órakor Szeghalmon lép pályára a helyi öregfiúk együttese ellen. A válogatottban egész sor egykori világnagyság szerepel. Képünk az 1967. augusztus 12-én a Népstadionban lejátszott Magyarország-Ausztria (5:1) mérkőzés előtt készült. Álló sor balról jobbra: Hidegkúti, Szusza, Sárosi, Bányai, Buzánszky, Babolcsai, Szojka. Guggol: Bozsik, Deák, Grosics, Budai II. Kívülük szóhoz jut Gellér, Kárpáti, Várhidi, Zakariás, Machos. Fenyvesi dr.. Orosz. Tóth, Raduly, Szimcsák I is. A szeghalmi csapatban Veres, Rigó, Farkasinszki, Csiga, Kozák, Boruzs, Gurmai, Baksa, Méhes, Vigh, Losoncai, Papp, Gidai, Ilerczeg, Balázs, Kása dr. szerepel.
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
