A nap sztorija – Ez történt 1969. január 3-án, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. január 3-án megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a Hazafias Népfront megyei aktívaüléséről szóló beszámolóra, egy gyulai általános iskola téli szünetben üzemeltetett napközijéről szóló anyagra és néhány rövidhírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

A szocialista nemzeti egységért munkálkodnak
Népfrontvezetők megyei tanácskozása

Hazafias Népfront plakát (forrás: pinteraukcioshaz.hu)

A békéscsabai szlovák kollégiumban – mintegy 100 járási és községi népfront-elnök, illetve titkár részvételével – háromnapos tanácskozás kezdődött megyénk népfrontvezetői számára. Az aktívaülést – melyre első ízben került sor a Hazafias Népfront IV. kongresszusa óta – tegnap délelőtt Nagy József, a HNF megyei elnöke nyitotta meg. Az első előadást Zalai György, a párt megyei bizottságának titkára tartotta: A társadalmi struktúra és a hazafiság címmel.
Az élőadó utalt arra, hogy a népfront múlt év áprilisában lezajlott IV. kongresszusa alapvető feladatiként jelölte meg a szocialista nemzeti egység fejlesztését, erősítését. Elemezte azokat a társadalmi változásokat hazánkban, melyek megteremtették az előfeltételeit egy ilyen nemzeti egység kialakulásának. Rámutatott azokra az átmenetű ellentmondásokra, belső feszültségekre, melyek mai társadalmi viszonyaink között is – az eltérő csoportérdekek, a város és a falu között fennálló különbségek, stb. miatt – fennállnak.

A hazaszeretet, a hazafiság érzése, az ember érzelemvilágában igen mélyen gyökeredzik. Nem ugyanazt jelentette azonban a haza fogalma a múlt rendszer dolgozó embereinek és a hatalom akkori birtokosainak. Az egyiknek a szülőföld szeretetét, a másaknak a kiváltságok forrását. Ki ma a jó hazafi? Az, aki a mindennapok pátoszmentes, de tevékeny munkájával előbbre viszi a társadalmi haladást, szolgálja az ország dolgozó népének érdekeit. S a szocialista hazafiság elválaszthatatlan része a proletárnemzetköziség gondolata – fejezte be előadását a megyei titkár.

Tegnap délután időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót a népfrontvezetők tanácskozásán Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke. Ma Az új gazdálkodási rendszer társadalmi, politikai tapasztalatai Békés megyében címmel dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára tart előadást. Holnap pedig a szocialista demokratizmusról beszél dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának nyugalmazott vezetője.

Mai kommentár: A népfront magyarországi története az 1930-as évekre nyúlik vissza.
Lényege, hogy minden párt – világnézettől és politikai beállítottságtól függetlenül -, amely elutasítja a német nácizmust vagy az olasz fasizmust, fogjon össze és tömörüljön a népfrontba, hogy együttesen vehesse fel a harcot a közös veszély ellen. Magyarországon ennek szellemében alakult meg 1944 decemberében a kommunisták uralta Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely a Független Kisgazdapártot, a Magyar Kommunista Pártot, a Szociáldemokrata Pártot és a Nemzeti Parasztpártot foglalta magába. A népfront ezen pártjai alkottak kormánykoalíciót a következő négy évben.

Az 1949-es választások előtt a Magyar Dolgozók Pártja létrehozott egy új népfrontot, melybe beterelte a létükben és működésükben teljesen ellehetetlenített polgári és parasztpártok maradványait. A népfront csak arra kellett, hogy a színjátékká lealacsonyított parlamenti választások kereteit biztosítsa. Ez először 1949-ben történt meg, amikor is egy mandátumért csak egy jelölt „versengett”, akit a népfront választott ki. Természetesen a legfőbb kritérium a kommunista párt iránti hűség és annak politikájával való azonosulás volt. 1954 őszén Nagy Imre miniszterelnök létrehozta a Hazafias Népfrontot, amellyel az volt a célja, hogy saját politikai irányvonalához tömegtámogatást – egyfajta bázist – nyerjen. Minden olyan szervezetre és emberre számított mely, és aki nem volt feltétlenül kommunista, de segítséget kívánt nyújtani a rendszer kirívó durvaságainak felszámolásához és „emberarcúvá” formálásához. Mivel Nagy Imrét 1955-ben leváltották és háttérbe szorították, az általa életre hívott népfront igazán érdemi tevékenységet nem tudott kifejteni. 1957-től kezdve a Kádár-kormány a Hazafias Népfront működését a régi, 1949-es alapelvekre helyezte vissza, és ez a bábszerep volt a népfrontra jellemző egészen az 1980-as évek végéig.

A bábszervezet Békés megyei bábszereplőinek összejöveteléről számol be a megyei pártlap 1969. január 3-ai címoldalán, a hírrel egyetlen baj volt, mégpedig az, hogy nem a bábszínházban játszották és nem gyerekeknek.

 

Vakáció az iskolában

Aktív pihenés a téli szünetben (forrás: agria.hu)

Gyorsan repülnek a téli kisvakáció napjai a gyulai 3-as számú általános iskola tanulói számára is. Karácsony már olyan régen volt, hogy csak az ajándékok emlékeztetnek rá, meg a tűleveleit hullató fenyő, melyen már a legtüzetesebb kutató sem találhat egyetlen szem szaloncukrot.

A szilveszter-est is szép emlék, s az új esztendő első napja a téli kisvakáció végét jelzi. Néhány nap és benépesülnek az osztálytermek, a tábláról letörlik az ottfelejtett jelmondatot: „Ünnepélyes ez a nap, feleltetni nem szabad … !“

Sokan bejárnak az iskolába a szünetben is. A gyulai 3-as-ban a hét napközis csoportból egy alakult és már a délelőttöt is bent töltik. Van játék és jókedv, televízió nézés és olvasgatás. Az úttörőcsapat naplóírói az iskola ifjúsági könyvtárában dolgoznak, szünidő végére ígérték a „Nagy napok naplójának“ elkészítését Simon Györgyné igazgatónőt is az iskolában találtuk, gazdasági ügyeket intézett és benézett a napközisekhez.

Négy nap múlva megszólal a csengő, volt-nincs vakáció, folytatódik a tanulás. S az első napon odaírják a füzet tetejére: 1969. január 8-a, szerda. És az első napon a legnagyobb esemény: a félévi bizonyítványosztás. Nem titok, így volt mindig: öröm és szomorúsági kinek-kinek érdeme szerint. S aztán elő a könyveket, tanulás, tanulás…

Mai kommentár: A magyar társadalomban időnként komoly vita alakul ki arról, hogy az aktuális kor gyermekeinek vajon mennyi szabadságra, vagyis tanulásmentes időre van szüksége. 2018-ban jelent meg egy tanulmány mely szerint a tanulók érdekében két héttel rövidíteni kellene a nyári szünetet és ugyanennyivel lehetne növelni a téli szünet hosszát. Az ötlet természetesen megosztotta az érintetteket. A vita miatt egyelőre elhalasztották az új rendszer bevezetését, vagyis marad a hosszú nyári és a rövid őszi, téli és tavaszi szünet. 1969-ben a gyerekek egy viszonylag hosszabb téli pihenőnek örülhettek, viszont akkor még nem volt őszi szünet. Az októberi szabadságot csak 2000-ben vezették be, akkor ugyanis a szeptembertől januárig tartó időszak, vagyis az első félév nagyon hosszú volt. A második félévben a tavaszi ünnepnapok miatt rövidebb volt a félév hossza. Az őszi szünet bevezetésével közel azonos hosszúságú lett a két félév. A próba bevált és azóta mind a négy évszakban van hosszabb-rövidebb pihenője a gyermekeknek.

 

Rövid hírek

– A BUCSAI Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet az elmúlt évben több mint 900 ezer forint értékben teljesítette a felvásárlási tervét. 1968-ra 800 ezer forintos értéket terveztek, a november végi adat már több mint 100 ezer forinttal meghaladta a tervet.

– ISKOLAORVOSOK A GYERMEKKÓRHÁZBAN. Ebben az évben először szervezik meg Gyulán az iskolaorvosok gyermekszakorvosi továbbképzését. Erre lehetőséget ad a Gyulán működő gyermekkórház. Ezt követően valamennyi iskolaorvosnak kötelezővé teszik a gyermekszakorvosi képesítés megszerzését.

– TAVALY 90 MILLIÓ forintot fordított a Gyulai Vízügyi Igazgatóság a tervében megjelölt ár- és belvízvédelmi, valamint vízhasznosítási, vízgazdálkodási munkák kivitelezésére. Ebből árvízmentesítésre 10,6, belvízvédekezésre 26,6, mező- gazdasági vízhasznosításra 14,4 és egyéb vízgazdálkodás címén 36,1 millió forintot használtak fel.

– ÁTSZERVEZÉS A DÁV-NÁL. Az eddigitől eltérően kisebb területen dolgozik majd a DÁV gyulai kirendeltsége, mivel január 1-ével újra szervezték a munkát. A gyulai kirendeltség elsősorban Gyula város áramszolgáltatását biztosítja, ellátja a felújítási, karbantartási és hálózatbővítési munkákat.

Külön részleg (forrás: edulus.hu)

– A SZARVASI Tanács Végrehajtó Bizottsága ma tárgyalja a cigány lakosság életkörülményeinek helyzetét. A jelentés szerint a segélyezett cigányok aránya az elmúlt négy esztendőben egyharmaddal növekedett.

– KÖRÖSNAGYHARSÁNY községi tanácsa az elmúlt évben 38 határozatot hozott a község fejlesztése érdekében, s a jelentés szerint valamennyi tanácstag egész évben megtartotta a kötelező beszámolóját.

– A BÉKÉSI járásban jelenleg öt vadásztársaság működik, 65 800 vadászterületen. A vadászok száma viszont alig haladja meg a 130 főt.

– GÉPJÁRMŰVEZETŐKNEK. Ma tartják következő foglalkozásukat a Közlekedési Szabad- egyetem szeghalmi tagozatának hallgatói. A film vetítéses előadáson a járművezetőket ért különböző tényezők baleset-előidéző hatásáról és az élvezeti szerek káros következményeiről hallhatnak ismertetést a gépjárművezetők.

– A FÉRFIFEHÉRNEMŰGYÁR Békéscsabai Üzeme 1968-ban 37 millió forint értékű terméket készített a Szovjetunió kereskedelmi vállalatainak megrendelésére, ami az össztermelés több mint 12 százaléka.

– ÉVENKÉNT NÉGY KIÁLLÍTÁS. A közelmúltban megalakult mezőkovácsházi járási honismereti csoport ebben az évben négy helytörténeti kiállítást rendez a járásban, valamint gyűjteményt állít össze a honismereti jellegű anyagokból. A tervek szerint kétévenként honismereti kiadványt jelentetnek meg.

– ÚJKÍGYÓSON az ünnepek alatt az fmsz kátránypapírt előállító üzemében tűz keletkezett. A vizsgálat szerint technológiai hibából eredt a tűzeset. A gyulai és a békéscsabai tűzoltóegységek, valamint a helyi önkéntes tűzoltók gyors beavatkozása ellenére is több mint 10 ezer forint kár keletkezett.

– TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK. Január 5-én Békéscsabán tanácstagi fogadóórát tart Szák Pál, Tanya 1716; Trefil Károly, Csepregi Károly; Knyihár János, Rados András Thurzó utcai általános iskolában, valamint Sajóhegyi András, Zelenyánszki György, Kovács József, Kovács Gyula a szolvák kollégiumban.

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes, hogy az iskolaorvosok továbbképzését csak 1969-ben szervezték meg. Különös, hogy a szarvasi tanácsnál évekig nem foglalkoztak a helyi cigányság szemmel látható problémáival. Meglepő viszont, hogy a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Üzemének éves termelése 1968-ban meghaladta a 300 millió forintot.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. január 3-ai Békés Megyei Népújság 3. oldalán jelent meg, az általunk is szemlézett Vakáció az iskolában című anyag illusztrációjaként. A felvétel nem kapott külön képaláírást.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: ,