A nap sztorija – Ez történt 1969. január 21-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. január 21-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a televíziós politikai tanfolyamok fontosságát bemutató jegyzet, egy békéscsabai utazóklub megalakulásáról szóló hír és a megyeszékhely egyik kerületében élők panaszát bemutató anyag kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy, a békéscsabai kultúrtörténet szempontjából érdekes fotóval és a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Kitekintés saját világunkra

“Találó az a megjegyzés, hogy a televízió „ablak a nagyvilágba”. De ezen az ablakon keresztül havonta kétszer kitekinthetünk a saját világunkba, a mindennapi életünkre is.

Az elmúlt év novemberében kezdődött tv politikai tanfolyam előadásai az emberek nagy többségét érdeklő kérdéseket tárgyal. És, hogy az elhangzottak még érthetőbbé váljanak, hogy a nézők azt kiegészítsék saját tapasztalataikkal, megjegyzéseikkel, ennek megvalósítására vállalkozott megyénkben is a Hazafias Népfront

Felelős gazdaként községekben, tanyai településeken és mindenhol, ahol az igény a lehetőséggel párosult, megszervezték 10-15 ember részvételével a tanfolyamok nézését, a tv politikai köröket, képzett vitavezetők közreműködésével. A régebbi tapasztalatok alapján ma már minden járásban és városban van szervezett tv-kör, Békéscsaba kivételével. (A megyeszékhelyen a lakosság kívánságának megfelelően a népfront és a TIT kerületenként tart előadássorozatokat.)

Az elmúlt három hónap azt mutatja, hogy a megyében szervezett 92 tv politikai kör beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nem volt eredménytelen a népfront aktivisták munkája, mert egy-egy adást szervezett formában több, mint 2000 ember néz és vitat meg Vannak olyan körök, ahol 25-30 ember is megjelenik és a látottakat, hallottakat mindennapi tevékenységükkel próbálják egybehangolni. Ez történt legutóbb például Nagykamarás-újtelepen vagy Békéssámsonban. Többfelé elhangzott különböző megfogalmazásban, de azonos tartalommal, hogy a mezőgazdaság gépesítésével a tsz-ekből felszabaduló munkaerőt hogyan és hol tudják foglalkoztatni. Kifogásoltak, hogy a tsz-ek jelentős része miért nem iparosít Jó dolog az, hogy a tv-adás anyaga ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vált ki a nézőkből. És igen jó dolog az is, hogy ott van a kör vezetője, aki politikai, gazdasági felkészültsége alapján vitát kezdeményez, majd helyi példákkal érzékelteti az elhangzottakat.

 

A televízió nagyhatalommá vált (forrás: origo.hu)

A megye járásai közül a gyulai az, ahol már második éve a körültekintő szervező és felvilágosító munka eredményei figyelemre méltóak. És ezt nemcsak az mutatja, hogy a 15 tv politikai kört csaknem 500 ember rendszeresen látogatja, hanem a differenciált tömegoktatás is. Sikerült a különböző társadalmi és más szervek támogatása mellett, saját népfront elnökségeikkel és aktíváikkal felmérni az igényeket, és a tv-körök mellett megszervezték a falusi téli tanfolyamokat, illetve külön igény alapján érdekes tömegpropaganda előadásokat is rendeznek. Mindez nem kis felelősséget ró a gyulai járás nép- frontosaira, amit ők szívesen vállalnak. Érdekes, hogy a községtől vagy a várostól távol fekvő településeken – például Dénesmajorban, Kisnyéken vagy Nagymegyeren – kérik a sokrétű, érdekes témákat tartalmazó előadásokat. Ilyen igények kielégítésére csakis a körülményeket jól ismerők képesek, akik mind a tervezésben, a felmérésben, a szervezésben, mind a kivitelezésben szorosan együttműködnek a párt-, állami és a tömegszervezetekkel.

A Hazafias Népfront megyeszerte igyekszik a tv politikai körökön, a népfront tv-estéken és más összejöveteleken a IV. kongresszuson kidolgozott irányelveket ismertetni és azt elfogadtatni. Hogy ez milyen széles körűen sikerül, azt a két hetenként ismétlődő köri viták is bizonyítják. Az a tapasztalat, hogy egyes témák ismétlődnek: a népi demokráciák: gazdasági kapcsolatai és a KGST szerepe, a szocialista demokrácia jelenlegi megnyilvánulási formái, a szocialista nemzeti egység és az ifjúság helyzete. Ezekről még rendszeresen többet szükséges beszélni. Ezenkívül pedig még mindág további magyarázatot várnak a falusi emberek a földtörvényről.

Mindezek azt mutatják, hogy a formai, számszerű szervezés mellett még van tennivaló a tartalmi színvonal javításán, az alapvető politikai kérdések közérthető magyarázatán. A tv politikai körök „félidejénél” helyes dolog, ha megvizsgáljuk az eredményeket vagy a lankadó érdeklődés okait és az érdekes vitavezetés további csiszolása mellett – ahol szükséges – szítsuk fel az őszi, lelkes munka tüzét. Legyünk azon, hogy a népfront-politikát minél több egyszerű ember megismerje és azt mindennapi életében magáévá tegye.

Pankotai István

 

Mai kommentár: A hatvanas évek közepétől új fejezet kezdődött a televíziózás hazai történetében. Fejlődött a technika, megszilárdultak az intézményi keretek, egyre több lett a jól képzett szakember – a televízió nagykorúvá és nagyüzemmé vált. 1968-ban nagy arányban nőtt az előfizetők száma, és már több mint 1.300.000 háztartásban, művelődési intézményben működött televíziókészülék. Statisztikai adatok szerint országosan 100 családra 39 készülék jutott. A nézőtábor növekedésének az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos árleszállítások is kedveztek, ugyanis igyekeztek értékesíteni a raktáron maradt régebbi televízió-típusokat. A televízió népszerűségénél fogva „nagyhatalom” lett. Ezt a státust igyekezett a hatalom propaganda célokra felhasználni és 1968 novemberétől politikai fejtágító műsorokat sugározni. A Hazafias Népfront pedig ezen műsorokra úgynevezett tv-köröket hozott létre, melyek sikeressége 50 év távlatából is – üdvözítő módon – megkérdőjelezhető. Nyilvánvaló, hogy az érdektelenség megfordítására született Pankotai István anyaga, de vélhetően a kor kisemberét nem igazán foglalkoztatta a készülékből ömlő hablaty.

 

 

Hobbyjuk az ország-világ járás

Utazásra fel! (forrás:FORTEPAN/Urbán Tamás)

“Új klub alakult és várja a fiatalokat Békéscsabán a megyei művelődési házban – a Fiatal Utazók Klubja.

Az ország-világjárás, a turizmus szeretete hozta össze a város különböző vállalataiból, intézményeiből, iskoláiból jött érdeklődőket. A klub programjában földrajzi, történelmi Ismeretterjesztő előadások, idegen nyelvű, utazással kapcsolatos társalgások, élménybeszámolók szerepelnek.

A megyei művelődési ház és az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda együttműködéséből született klub városnézést, arborétumi sétát, gyulai várjátékokon való részvételt, külföldi fiatalok fogadását is tervezi.
Már a közeljövőben utazásra is sor kerül: március 29-30-án például Kecskemétre látogatnak. Itt „Jubileumi körműsor” címmel idegenforgalmi ki mit tud-on? szerepelhetnek a klub tagjai, melyen a Liversing együttes játéka, Komlós János, Poór Péter és Kovács Kati közreműködése biztosítja majd a jó hangulatot. A kétnapos vendégség lehetőséget ad majd arra is, hogy megismerkedjenek a kecskeméti testvérklub életével, működésével, tagjaival. Július 26-27-én pedig Szegedre – a „hírős városba” – látogatnak, ahol a III. Szegedi Ifjúsági Napok alkalmával Kodály „Hári János”-át tekintik meg a fiatal utazók.”

Lipták Judit

 

Mai kommentár: Egy igazán nagyszerű klub alakulásáról számolt be 1969. január 21-én a megyei napilap. Az utazás, a látókör kiszélesítése, a más településen tapasztalt, jól működő dolgok észrevétele, majd honosítása minden korban hasznos elfoglaltság. 50 év távlatából bízunk benne, hogy az egyesület hosszú ideig fennmaradt és tagjainak száma is gyarapodott. Vélhetően sajtóhiba történt, hiszen a „hírős város” jelző nem Szegedet, hanem Kecskemétet illeti.

 

 

Zöldségboltot kérnek

“Békéscsaba VI. kerületében a Gyulai, Dobozi, Deák és Hámán Kató, valamint több utca lakóinak sok gondot okoz a bevásárlás. A kerületnek ez a része ugyanis szegényesen van ellátva üzlethálózattal, mindössze egy húsbolt – mely hetenként csupán kétszer tart nyitva – és egy

Zöldséges hiányzott a leginkább (forrás:FORTEPAN/Urbán Tamás)

fűszerbolt áll a körzet lakóinak rendelkezésére. Pedig a körzet igen nagy, hiszen ide tartoznak a Dobozi úton az elmúlt évek során épült új házak lakói is, valamint a két országút mellett levő tanyavilág.

A legnagyobb gondot talán a zöldségellátás okozza. Volt itt egy üzlet, azonban a tulajdonosa meghalt és így ma már nem működik, pedig nagy forgalma volt. Valamelyik szövetkezetnek bizonyára megérné egy új zöldségbolt nyitása. Ennek létrehozását indokolja az is, hogy a körzet lakói a heti nagypiactól nagyon távol esnek, s bár hetenként egyszer van itt kispiac, de a felhozatal olyan kevés, hogy az igényeket nem elégíti ki.

Szükség lenne egy fodrászüzletre, ezt különösen a nők hiányolják, valamint bizonyára sokan örülnének, ha megnyílna a közelben egy vendéglátóipari egység, a Tanácsköztársaság úti büféhez hasonló üzem. Különösen a nyári időszakban lenne ez kifizető, hiszen az utóbbi években megnőtt a szanazugi kirándulók száma és bizonyára jócskán megnövelné az új egység forgalmát. De a körzet lakói is szívesen látogatnák.

Jó lenne az illetékes vállalatoknak valamilyen megoldást találni az itt lakók gondjainak orvoslásához.

 

Mai kommentár: 1969-ben is folytatódik a népi kívánságműsor a Békés Megyei Népújság hasábjain, most egy békéscsabai kerület lakói kérnek zöldségüzletet, fodrászatot és vendéglátóiari egységet. Ha belegondolunk, a környék ma sem dúskál üzletekben és néhány kocsmát leszámítva továbbra sem lehet beülni sehova egy laza körmös pacalt elfogyasztani. Néhány éve az egyik német áruházlánc nyitott üzletet a Gyulai úton, mely talán kiszolgálja az itt élők igényeit. Amennyiben eredményt hoz a lap felhívása, akkor természetesen azt a hírt is szemlézni fogjuk.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1969. január 21-ei Békés Megyei Népújság 3. oldalán jelent meg és a Megnyílt Gyomán az új lakberendezési bolt címet kapta. A felvételhez egy rövid hírnek is beillő képaláírás is társult: December 14-én nyitották meg Gyomán a megye legszebb lakberendezési boltját. Az L-alakú, 300 négyzetméter alapterületű boltban négy lakószoba, két konyhagarnitúra állítható ki. Míg a bolt másik részében rádiók, televíziók, mosógépek, hűtőszekrények és egyéb lakberendezési cikkek várják a vásárlókat. Az év végéig, vagyis fél hónap alatt 693 ezer forintot forgalmazott az új bolt. Jelenleg is másfél milliós árukészlet várja a gyomaiakat.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: , ,