A nap sztorija – Ez történt 1969. január 11-én, Békés megyében

2019. január 11. 13:22 | Diós Zsolt

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1969. január 11-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma Békéscsaba Jamina városrészének egy új szórakozási lehetőségéről szóló tájékoztató, egy jól működő, gyulai KISZ- szervezet mindennapjairól szóló beszámoló és néhány rövidhír kerül reflektorfénybe. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy, a békéscsabai kultúrtörténet szempontjából érdekes fotóval és természetesen a 2019-es kommentárok sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

 

Újévi meglepetés a jaminaiaknak

"Az elmúlt időben többször elhangzott a jaminai emberek jogos panasza: nincs egy rendes zenés szórakozóhelyük. Történtek kísérletek az igények kielégítésére, de ezekről rövid idő után mindig kiderült, hogy nem az, amit szeretnének.

 

Légi felvétel Jamináról (forrás: akgv-bekes.gportal.hu)

 

A Debreceni Üzemélelmezési Vendégtátóipari Vállalat helyi vezetője, Koroknai Lajos, és a téglagyár művelődési házának igazgatója, Hadobás István, elhatározták, új színnel gazdagítják a város munkáskerületének szórakozási lehetőségeit. Átalakították a gyár kulturális intézményének helyiségeit és megnyitottak egy szépen berendezett, 150 férőhelyes zenés presszót.

Szívesen látogatták ezt a helyet főleg az idősebbek, mivel hosszabb ideig csak cigányzenekar szórakoztatta a közönséget. A fiatalok azonban nem találták helyüket...

Az új év első napján kellemes meglepetéssel szolgált a vezetőség a jaminaiaknak. A presszóba szerződtettek három olyan képzett zenészt, akik az „örökzöld” melódiáktól a legújabb slágerig minden tudnak: a zongoránál Kóté Árpád, a dobnál Pető 1stván, a szakszofonnál pedig Kiss Ferenc. A kedvelt számokat nemcsak játsszák, hanem kellemesen és hangulatosan éneklik is. Ezek után érthető, hogy minden este fiatalokkal és idősekkel egyaránt tele van a presszó. Egy fekete vagy egy pohár sör mellett szívesen hallgatják a jó muzsikát.

Csak gratulálni lehet az illetékeseknek, hogy a minden áron bevételre törekvés helyett igényes szórakozóhelyet alakítottak ki, amit örömmel fogadtak a jaminaiak."

 

Mai kommentár: Mint egy falat kenyér – vélhetően – úgy hiányzott az erzsébethelyi emberek életéből a zenés szórakozóhely. Érdekes, hogy a Békés Megyei Népújság 1968. augusztus 18-ai számából szemléztünk egy írást, mely a jaminai éjszakai élettől, a szórakozási lehetőségekről szólt. Abból az anyagból az derült ki, hogy a fiatalok a Téglagyár presszójában (ahol négytagú népi zenekar játszott) vagy a Barnevál kultúrtermében tehették tiszteletüket. Ott gitár-zenekar szórakoztatta az egybegyűlteket. A jelen beszámoló szerint néhány hónap elteltével gyökeres fordulat történt a Téglagyár presszójában és a népi zenészeket képzett muzsikusok váltották fel. Még szerencse, hogy Koroknai és Hadobás elvtársakat kizárólag az igényes szórakoztatás, a kultúra terjesztésének igénye és nem minden áron a bevételre törekvés mozgatta.

 

 

Kétszeresen is kiváló klub

"A Gyulai Harisnyagyár KISZ ifjúsági klubja egymás után kétszer nyerte el a kiváló címet. Mi a klub titka? - kérdeztük Krasznahorkai Gézát, a klub 20 éves titkárát?

- A klubnak nincs titka, de a fiatalok szeretik, ha maguk alakíthatják saját programjukat, s erre itt lehetősége van minden klubtagnak. Már csak a demokrácia miatt is. Itt nincs válaszfal a vezetőség és a tagok között, s a jó ötletek, elképzelések rendre meg is valósulnak.

Aczél elvtárs figyelmesen hallgatja a harisnyagyári dolgozót (forrás: gyulaanno.hu)

Ez a rövid beszélgetés azon a rendes, csütörtöki foglalkozáson hangzott el, amelyen a klubvezetőség bejelentette a kiváló cím másodszori elnyerését Ez a tény persze már nem volt titok a fiatalok előtt, az viszont izgatott morajt váltott ki, amikor Volent Zoltán elnök elmondta, hogy a címmel járó pénzért a klub filmfelvevőt és vetítőt vásárolt. - Majd viszontlátjuk magunkat - jegyezte meg valaki és a dobozba zárt masinákra mutatott, A kétszeresen kiváló klubnak 180 tagja van, harisnyagyáriak, középiskolások, ipari tanulók. Sokan közülük, mint Varga Kati és Varga Rozi a klubot említik első helyen, amikor a szabad idő eltöltéséről érdeklődöm. - Az a jó - mondja Kati -, hogy itt mindenki talál valami olyan elfoglaltságot, ami érdekli és amiből tanulhat

És ez nem kis dolog. A gyulai fiatalok munkájának értékelésénél nem véletlenül szerepel az első helyen a klub ötletdús módszertani repertoárjának gazdagsága. A heti három foglalkozás tartalmában továbbra is színesedik. Mutatóban néhány új elképzelés. Mini-magazin címen általános témájú vitakört rendeztek. A szép szó kedvelői megalakítják az irodalmi presszót, rövid időn belül munkához lát a magnós- klub és az újságolvasó klub. Megkezdi rendszeres adásait a klubrádió is, a nyárra pedig „KISZ- kertpresszó’.’ néven szabadtéri tánchelyet építenek.
Két mondat még a gyulai ifjúsági klub jellemzésére. Azt tervezik, hogy a csütörtöki foglalkozások teljesen „szeszmentesek” lesznek. A másik pedig, hogy februárban nagyszabású táncestet rendeznek, amelynek már a címe is figyelmet érdemel: Medvecsalogató brumi-buli…"

(brackó)

 

Mai kommentár: A jobb híján szocialistának nevezett rendszerről és kiszolgálóiról nehéz pozitívan beszélni, azonban azt el kell ismerni, hogy a vállalatokat igyekeztek a társadalmi igények kiszolgálása felé terelni. Az akkoriban működő cégek vezetőinek nem csak a nyereségességre kellett törekedniük, hanem támogatniuk kellett a munkavállalók szabadidejének minőségi eltöltését is. A cél érdekében a legtöbb vállalat ifjúsági klubot és/vagy sportlétesítményeket tartott fenn. A törekvés elismerésre méltó példáját láthatjuk a Gyulai Harisnyagyár KISZ klubjáról szóló beszámolóban. Így, 2019-ben csak azon izgulhatunk, hogy a Medvecsalogató brumi-buli nem csütörtökre esett.

 

 

Rövid hírek

"- SEGÍTETT A BIZTOSÍTÓ. Az elmúlt években megyénkben a különböző károk megtérítése címén 101 millió 774 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító a károsultak részére.

- IFJÚ ZENEBARÁTOK. Békésen nagy népszerűségnek örvend az Ifjú Zenebarát hangversenysorozat. Ehhez a helyi Állami Zeneiskola működése is nagyban hozzájárult, mivel növendékei rendszeresen látogatják a hangversenyeket.

- MEGJELENT Veres Péter: Szülőhazám „Hortobágy mellyéke” című kötete. Az író a múlt és a jelen magyar falujának életét szembesíti ebben a kötetben. Felméri az utat, melyet a falusi nép egy emberöltő alatt megtett.

Az Eszperantó tér Gyulán (forrás: mapio.net)

- ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖR. Mezőberényben 36 taggal állategészségügyi szakkör működik, melyen főleg termelőszövetkezeti tagok vesznek részt és foglalkozásain a legfontosabb állategészségügyi ismereteket szerzik meg.

- TANFOLYAM A SZAKKÖRVEZETÖKNEK. Az orosházi járási nőtanács szakkörvezetői részére a járási nőtanács január 13-tól háromnapos szakkörvezetői tanfolyamot tart, melyen a módszertani útmutatókon kívül politikai előadásokat is hallgatnak a résztvevők.

- ÚJ KONYHA A KOLLÉGIUMNAK. Békéscsabán, az út-, híd- és vízműépítési technikum 260 férőhelyes kollégiumának bővítésével új konyhát és szociális épületeket is létesítenek, illetve bővítik a meglevőket. A bontási munkákat már megkezdték, hogy helyet adjanak az új létesítményeknek.

- HORGÁSZOK ÖSSZEJÖVETELE. A Békéscsabai Építők Horgász Egyesülete január 12-én vasárnap délelőtt 9 órakor a DÁV Békéscsabai Üzletigazgatóságának Székházában tartja tisztújító közgyűlését.

- ISMERETTERJESZTÉS. A gyulai járásban népszerűek a TIT ismeretterjesztő előadássorozatai és rendezvényei. Az elmúlt év első felében összesen 234 társadalomtudományi, 150 természettudományi előadást tartottak, melyeken több mint 20 ezren vettek részt.

- FIATAL ESZPERANTISTÁK. A TIT Gyulai városi szervezete az idei tanévben először 8-9 éves gyermekek részére is szervezett eszperantó nyelvtanfolyamot. Jelenleg 21 tanuló ismerkedik a nyelvvel, heti 1 órában.

- AUTÓSKLUB ALAKUL. Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában január 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja alakuló összejövetelét az autósok klubja."

 

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve meglepődik az ember a mezőberényi állategészségügyi szakkör életre hívásán vagy az orosházi nőegylet szakkörvezetői tanfolyamán. Az eszperantó nyelv magasztos eszméjének terjesztésében Békés megyében mindig Gyula városa volt a legerősebb. A szocialista országok vezetőinek a mesterséges nyelvvel az volt a hosszú távú célja, hogy tanulja meg mindenki, így amikor eljön az idő és a világ kommunistái egyesülni fognak, akkor mindenki megértse a másikat és egy csapásra megszűnik a bábeli zűrzavar, a következő csapásra pedig megszűnik az a csúnya kapitalizmus is.

 

 

Egy fotó

 

Mai fotónk az 1969. január 11-ei Békés Megyei Népújság címlapján jelent meg, cím nélkül, azonban Békéscsaba szempontjából fontos kultúrtörténeti információt tartalmazó képaláírással: Mladonyiczky Béla szobrászművész, a békéscsabai új gimnázium rajztanára csütörtökön délután adta át a város vezetőinek Alföld című szobrát, melyet kőbe faragva az új szálloda és az ifjúsági ház között javasol felállítani. Az ajándékot átvevők a város nevében is kifejezték köszönetüket Mladonyiczky Bélának.

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1969-ben készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

További programok »

Közélet

Csepregi András is kiérdemelte az új Göncz Árpádné-díjat

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencián, idén először két kivételes szakember, Csepregi András és Jakubinyi László vehette át a rangos Göncz Árpádné-díjat, amelyet a fogyatékos személyek támogatása érdekében végzett példaértékű munkájukért kaptak.
2024. november 22. 18:48
FEL