A nap sztorija – Ez történt 1968. október 25-én, Békés megyében

A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. október 25-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők és a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, fővárosi traktorgyár bemutatójáról szóló tudósításra, egy tárgyalótermi beszámolóra, melyben a kisember melletti főszereplő az alkohol és néhány rövid hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!

 

Hazai gyártmányú mezőgazdasági gépek bemutatója Békéscsabán

A Budapesti Vörös Csillag Traktorgyár termékeit különösen a külföldi államokban ismerik. Nem véletlenül, hiszen az itt gyártott mezőgazdasági gépek nagy részét a nyugati államok vásárolták meg. Mivel az utóbbi hónapokban egyre több mezőgazdasági gépet készítenek a Vörös Csillag Traktorgyárban, jut belőlük néhány tucat a magyar mezőgazdaságnak is. Hogy milyen sokoldalúak a Vörös Csillag Traktorgyár új típusú traktorai és mennyi re megbízhatóak a munkagépek, erről a gyár gépbemutatókat tart az ország különböző tájain. A múlt héten Békéscsabán, a Szabadság Tsz területén szervezték meg az úgynevezett traktorparádét. Az érdeklődők munka közben láthatták azokat az új traktorokat és munkagépeket, melyeket az AGROKER részben már árusít, részben most vásárol meg a gyártól.

A gyár egyik zászlósterméke (forrás: mezogeparchivum.hu)

Mai kommentár: A Szabadság tsz területén bemutatót tartó és nyílván brillírozó Budapesti Vörös Csillag Traktorgyár állami vállalat volt, amely a kispesti Hofherr és Schrantz Gépgyár államosításával jött lére 20 évvel korábban, 1948-ban. Termékeiket leginkább külföldre gyártották, viszont időnként megmutatták a járműveket a hazai piacnak is, hadd csorgassa a nyálát a magyar mezőgazdaság. A Vörös Csillag Traktorgyárat 1973. június 30-i hatállyal a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolták. Ezután előbb annak leányvállalataként, majd pedig 1992-től a RÁBA Magyar Vagon és Gépgyár Rt. budapesti fióktelepeként működött. 2006. szeptember 12-én felszámolási eljárás kezdődött a cég ellen, amely 2010-ben zárult le. Nem túl szép történet, mely jól demonstrálja, hogy miként bántak eleink a hazai gazdaság javaival.

 

A tárgyalóteremből:
„Szólózás” ököllel, késsel

BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁSON hallottam a címben szereplő kifejezést, de egészen más értelemben használta az egyik tanú, mint ahogy nyelvünkben meggyökeresedett. Azt nevezte „szólózásnak”a legény, amikor a kocsmában összeakaszkodik két szeszbarát és az utcára, udvarra invitálják egymást verekedni.
Mintha a századforduló állovagias, ál-férfias párbajdivatja élne tovább, sőt éledne újra a kocsmákban, még alattomosabb, veszélyesebb formában. Mert a „szólózásra” mindig néhány pohár bor, sör vagy pálinka elfogyasztása után támad kedve a duhajoknak és bizony a homályos agyú emberek nem nagyon válogatnak az eszközökben, ha tettlegességre kerül sor.

A békéssámsoni Petrikó Ferenc – a helybeli tsz állatgondozója – soha sem volt haragban munkatársával, Tóth Józseffel. Egy augusztusi vasárnapon mégis így üdvözölte a kocsmapult mellett: „Gyere ki, majd adok két pofont”. Tóth tréfára vette a dolgot és kiment a cimborájával. Vesztére. Petrikó – hat deci pálinkától fűtve – nemcsak ígérte, hanem meg is adta a pofonokat, sőt, egy ökölcsapással eltörte az orrcsontját Annus Imrének is, aki véletlenül arra vetődvén, meg akarta akadályozni a verekedést. Annus is ugyanabban a tsz-ben dolgozik,
mint a másik két fiatalember, s Petrikó vallomása szerint – rá sem haragudott soha, semmiért.

Ők biztosan nem verekedtek (forrás: FORTEPAN/Urbán Tamás)

AZ OK NÉLKÜL ELSZENVEDETT orrcsonttörés sem kis dolog. Sokszor azonban még súlyosabb következményekkel jár az ittas emberek virtuskodása, mint Békéssámsonban. Gábor László húszéves, orosházi fiatalember, augusztus derekán a gyopárosi vendéglő kerthelyiségéből indult „szólózni” Láposi Tiborral. Az ügy előzménye mindössze ennyi: Néhány hónappal korábban összevitatkoztak az orosházi Halászcsárdában. Akkor elmaradt a verekedés, az augusztusi estén azonban már nem. A más-más asztal- társaságban szórakozó Gábor és Láposi néhány korsó sör elfogyasztása után elérkezettnek látta az időt, hogy eldöntse, ki az erősebb. De Gyopároson már nemcsak pofonok, ökölcsapások csattantak. A kerthelyiségtől alig 40 méterre, egy lámpaoszlop alatt, Gábor előkapta a zsebkését és hatszor belevágta Laposiba aki addig meg puszta kezét sem használhatta ellene. Az egyik szúrás átjárta a szerencsétlen fiatalember szívét és percek alatt megölte.

PETRIKÓT ÖTHÓNAPI szabadságvesztéssel büntette az Orosházi Járásbíróság. Gábor László ügyében még ezután hirdet ítéletet a megyei bíróság, de könnyű megjósolni, hogy hosszú évekre elbúcsúzhat majd családjától, néhány hónapos kisfiától. Megérdemli. Mint ahogy megérdemlik és meg is kapják büntetésüket mindazok, akik nem bírnak az erejükkel és verekednek, gyilkolnak a kocsmaudvaron. Csakhogy ezzel még nincs elintézve a dolog. Láposi Tibor életét nem adhatja vissza a bíróság. Azon kell gondolkoznunk, hogyan vehetjük elejét a dühítően értelmetlen tragédiáknak. A bűnperek tanulsága szerint az „erős” embereket, garázdákat a feltűnési vágy is hajtja. Szeszgőzös fejjel így akarják bizonyítani az ivó közönsége és a barátok előtt, hogy ők milyen bátrak. Természetesen csak részegségüket, primitív gondolkodásukat bizonyítják, de ezt néhány deci ital után nem tudják mérlegelni. A nézőtáborban, baráti körben azonban mindig akadnak józan gondolkodású emberek is. Nekik kellene közbelépniük idejekorán. Előbb higgadt szóval, aztán úgy, hogy értesítik a rendőrséget és lefogják a virtuskodó ütésre emelt öklét. Ha többen és határozottan teszik ezt, nem járhatnak úgy, mint Annus Imre.

A KOCSMAI VEREKEDÉS nem magánügy, s a közbelépésért éppen a verekedést kezdeményező mond köszönetét, miután kijózanodott. Mert a szeszgőzzel együtt néhány óra alatt elpárolog az értelmetlen düh is és marad a szigorú felelősségre vonás, a családtól, munkahelytől, barátoktól hónapokra, esetleg hosszú évekre elszakító börtön.
Békés Dezső

Mai kommentár: A megyei pártlap A tárgyalóteremből című rovata 1968-ban rendkívül érdekes lehetett, azonban 2018-ban rendkívül szomorú képet fest a korszak magyar társadalmáról. A sorozat legtöbbjében a szerencsétlen sorsú emberek melletti főszereplő az alkohol, mely komoly társa és barátja volt az időszak kisembereinek. A folyamatot természetesen nem lehet a regnáló hatalom nyakába varrni, de lássuk be, hogy az 1956-os események után 12 esztendővel, a kissé áporodott szagú országban a rendszerrel nem rokonszenvezőknek, de a túlélésért csendben lévő vidéki embereknek túl sok mentsvára nem volt. A kocsmákban legalább kibeszélték bújukat, bánatukat és bizony az alkohol már csak olyan, hogy olykor-olykor elborítja az ember agyát. Pláne hat deciliter pálinka.

 

Rövid hírek

– KEVÉS ILYEN KLUB VAN. Másfél hónappal ezelőtt alakult meg a Gyulai Erkel Művelődési Központban a Mezőgazdasági Szakemberek Klubja. Az agrármérnököknek, agronómusoknak rendszeres foglalkozást biztosító 47 tagú klub azzal büszkélkedhet, hogy kevés hozzá hasonló van az országban.

– Emberbarát Öngyilkos. A Sao Pauló-i városi kórház főbejárata előtt, ahol már két szívátültetést hajtottak végre, egy 27 éves férfi főbe lőtte magát. Búcsúlevelében azt írta, hogy azért választotta ezt a helyet, hogy szívét felhasználhassák átültetésre. A kórház szóvivője szerint az ilyen „áldozat’ úgy erkölcsi, mint orvos-etikai szempontból elfogadhatatlan.

– NŐI KLUBVEZETŐK, SZAKKÖRVEZETŐK FIGYELMÉBE. A megyei művelődésügyi osztály, a nőtanács titkársága és a megyei művelődési központ olyan szakmai, módszertani továbbképzést szervez, amelyen a megye 110 női klubvezetője és szakkörvezetője vesz részt. Az első, négy szekcióban rendezett foglalkozásra november 8-án kerül sor.

Brigádvezető képzés után (forrás: FORTEPAN)

– SZAKMUNKÁSKÉPZÉS. A Békési Kosáripari Vállalat gondot fordít a szakmunkásképzésre. Az idén összesen 38-an részesültek ilyen továbbképzésben azok közül, akik a köröstarcsai telephelyen dolgoznak.

– TANÁCSKOZNAK A SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐK. A Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat október 26-án, szombaton délelőtt a vállalat művelődési otthonában Békéscsabán a szocialista brigádvezetők részére tanácskozást tart. Ezen az ez évi eredményeket és a soron következő feladatokat beszélik meg.

– RUZICSKAY-KIÁLLÍTÁS. Szarvason is bemutatták Ruzicskay György festőművész gyűjteményes kiállítását. A kiállítás a művész szülővárosában nagy sikert aratott.

– FILMVETÍTÉS. A Férjhez adom a mamát című NDK filmvígjátékot mutatják be október 25-én, ma a délutáni és esti előadásban Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában.

– ZENEI SZABADEGYETEM. Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában rendezik meg a Zenei Szabadegyetem előadásait. Az első összejövetel október 28-án, este fél 8-kor lesz, amikor az európai zenei klasszicizmus előzményeiről hangzik el ismertetés.

– TANFOLYAMOK. Az 1968-69-es évadra a szakszervezeti aktivisták részére a „Társadalmunk időszerű kérdései” címmel 300 tanfolyamot szerveztek, melyeken összesen mintegy 7-7500 aktivista vesz részt.

– DRÁGA ÉTEL. Egy fiatal hölgy osztrigát evett Biaritz egyik éttermében és a kagylóban igazgyöngyöt talált. Örömét azonban csökkentette az, hogy a gyöngyöt elég drágán kellett megfizetnie: az egyik foga beletört.

Mai kommentár: A rövid hírek ezen a napon is sokat elárulnak a korról, a korszellemről, az 50 évvel ezelőtti emberekről. Mai távlatból nézve érdekes Ruzicskay György kiállításának szarvasi sikere. A világszerte ismert művész 1975 óta Szarvas díszpolgára. A rövid hírek közül kiemelkedik a női klub és szakkörvezetők továbbképzését, a szocialista brigádvezetők tanácskozását és a szakszervezeti aktivisták részére szervezett tanfolyam propagálása.

 

 

Egy fotó

Mai fotónk az 1968. október 25-ei Békés Megyei Népújság címoldalán jelent meg Az első INTURIST-csoport megyénkben címmel. A felvétel komoly képaláírást is kapott: Szerdán, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságból 30 baromfitenyésztő szakember érkezett megyénkbe. A vendégek Roscsahovszki Vaszilij Alexandrovicsnak, a köztársasági baromfitenyésztő tröszt igazgatójának vezetésével 3 napig tanulmányozzák a húsbaromfi-tenyésztést, a tojásgyárak működését és a feldolgozást.

 

 

 

 

 

(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)

Megosztás:

Címke: ,