A behir.hu időutazó rovatában ma újra visszarepülünk ötven évet és megnézzük, hogy miről írt az 1968. november 9-én megjelenő Békés Megyei Népújság. Kukkantsunk bele ma is az elvtársak és az elvtársnők, illetve a kor örömét, bánatát megélő kisemberek izgalmas világába. Ma egy, a bölcsődei és óvodai férőhelyek hiányával, problémájával foglalkozó komoly anyagra, egy békéscsabai ifjúsági klub kálváriájáról szóló jegyzetre és a megyei pálinkafőzésre való felkészülésről készült hírre esett a választásunk. Mai lapszemlénket is kiegészítjük egy aznapi fotóval és természetesen a 2018-as kommentárok most sem maradhatnak el. Hasznos időtöltést kívánunk!
Csak enyhítette a zsúfoltságot a gyermekgondozási segély
Kevés a korszerű, jól felszerelt bölcsőde és óvoda a megyében
"A megye fejlődő ipara egyre több nőt foglalkoztat, ugyanakkor - különösen a városokban - lassan javul a születési arány is, Sürgető gond tehát a bölcsődék, óvodák szaporítása, az ellátás színvonalának az emelése. Viszonylag keveset javított a helyzeten a gyermekgondozási segély bevezetése is, valamit enyhült, de nem szűnt meg a zsúfoltság a bölcsődékben, óvodákban. Várható, hogy 1969 végén, amikor lejár a segélyezés első időszaka, ugrásszerűen növekszik majd az igény.
A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatósága felmérte a bölcsődei és óvodai ellátás jelenlegi helyzetét s ezzel hasznos útmutatást adott a fejlesztéshez. A vizsgálat szerint
mindössze nyolcvannal több gyerek számára van hely Békéscsaba, Gyula, Orosháza és Szarvas 19 területi és üzemi bölcsődéjében, mint három évvel ezelőtt.
És ez igen kevés, hiszen a túlzsúfolt intézetek 300 apróságot kénytelenek voltak elutasítani.
A gondozás alacsony színvonalát jellemzi, hogy a kívánt négy négyzetméter helyett mindössze
2,8 négyzetméter terület jut a bölcsődékben egy-egy apróságra. Pedig számukra a játék, a mozgás életszükséglet. Békéscsabán a legkorszerűbbek közé tartozik a Kulich Gyula Lakótelep bölcsődéje, de ennek is rossz a fűtése. Évek óta húzódik az Urszinyi utcai épület bővítése, pedig itt szűk, korszerűtlen a konyha, a mosókonyha pedig már-már életveszélyessé válik.
Az orosházi bölcsődék 50 százaléka nem felel meg mindenben az egészségügyi követelményeknek, elavultak az épületek, számos helyen nélkülözik a hideg-meleg vízellátást is - állapítja meg a KSH jelentése. Bár kívánnivalót hagy maga után Gyulán is a bölcsődei ellátás, a vizsgálat szerint a négy város közül itt a legjobb a helyzet.
A zsúfoltság és a hiányos felszerelés mellett gondot okoz az is, hogy kevés a jól képzett gondozónő. Az alacsony kereset - átlagosan 1100 forint - miatt ugyanis a képzett gondozónők sokszor más munkát vállalnak és igen magas a fluktuáció,
Hasonló helyzetet tárt fel a vizsgálat a városok óvodáiban.
1965-höz viszonyítva három százalékkal több gyereket tud befogadni a megye 38 óvodája, de ez a növekedés messze alatta marad az igényeknek.
Az idén is 400 gyereket utasítottak el helyhiány miatt, a legtöbbet - 244-et - Békéscsabán. A legzsúfoltabbak az orosházi óvodák, itt minden száz helyre 118 gyerek jut. Mint a statisztikusok megállapították, a gyorsan iparosodó város bölcsődei és óvodai ellátása évek óta alig fejlődik valamit. Különösen az üzemi óvodák felszerelése, berendezése hagy sok kívánnivalót maga után. Mint a bölcsődék esetében, a statisztikusok azt is megállapították, hogy nemcsak a tárgyi, hanem a személyi feltételek is hiányosak.
Viszonylag kevés jól képzett óvónő működik a megyében.
A jelenlegi helyzet tehát nem túl biztató a bölcsőde és óvodai ellátás területén. S ha figyelembe vesszük az igény várható növekedését, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy rövidesen az iparosodás, a nők foglalkoztatása elé is akadályt gördít a szűk bölcsődei, óvodai kapacitás.
Sok évi elmaradást kellene máról-holnapra pótolni ahhoz, hogy felvételt nyerjen az idén még elutasított több száz gyerek.
A fejlesztés ütemét azonban anyagi lehetőségeink szabják meg. Sokat segítene, ha a vállalatok - élve az új mechanizmus adta lehetőséggel - nyereségükből igyekeznének gondoskodni az ott dolgozó nők gyermekeinek ellátásáról. Így kevesebben keresnék fel a területi bölcsődéket és csökkenne a zsúfoltság. Érdemes elgondolkozni azon is, hogyan lehetne jobban kihasználni a ma még szezonjellegű üzemi bölcsődéket."
B. D.
Mai kommentár: Ritka alkalmak egyike, amikor 1968-ban a Békés Megyei Népújság valós problémával foglalkozik, mely komolyan befolyásolta a megyei kisemberek életét. A bölcsődei és óvodai férőhelyek hiánya ugyanis valóban megnehezítette a családok mindennapjait. Az 1970-es évektől egyre több munkahely látta be, hogy megéri üzemi bölcsődét, óvodát létesíteni, így megoldódott a probléma.
2018-ban a magyar társadalom újra szembesül a férőhelyek nehézségével. A KSH adatai szerint tavaly 2879 gyereket utasítottak el bölcsődékből helyhiány miatt, sok szülő pedig nem is próbálkozott a bejutással, miután több településen egyáltalán nincs bölcsőde. A kormánynak kiemelt célja, hogy a 3 éven aluli gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma 2020-ig elérje a 60 ezret. Novák Katalin családügyi államtitkár a múlt héten közölte, hogy családi és munkahelyi bölcsődékre félmilliárd forintot költenek majd. Bővítésre és eszközbeszerzésre a családi bölcsődék esetében az egész országból lehet majd pályázni. A jelentős bölcsődei kapacitásbővítés mellett viszont fontos a munkavállalói oldalról is segíteni a szolgáltatáshoz való hozzáférést, ezért a kormány úgy döntött, hogy átvállalja a bölcsődei térítési díj felét, gyerekenként legfeljebb havi negyvenezer forintig. A támogatást öt hónapos kortól egészen óvodakezdésig lehetne igényelni a gyerek után. A hozzájárulásra az egyik szülő pályázhatna azzal a feltétellel, hogy visszamegy dolgozni.
„Kallódó” fiatalok
"Az országban jelenleg mintegy 2000 ifjúsági klub működik, tagjaik száma meghaladja a 200 ezret. Megyénkben 58 ilyen klub van, néhány közülük a kiváló címet is viseli és megint néhány a büszke cím várományosa.
Amelyik ifjúsági klubról most szó lesz, azt még nem jegyzik magasan a „ranglistán”, de a megalakulás, illetve a megalakulás körülményei már eddig is felkeltették rá a figyelmet A Szivárvány klub öt békéscsabai nagyüzem: a Kner Nyomda, a TÜZÉP Vállalat, a konzervgyár, a pamuttextilművek és a forgácsoló fiataljait fogja össze. Alig néhány hónappal ezelőtt tucatnyi jó szándékú fiatalember és a IV. kerületi pártbizottság, valamint a Hazafias Népfront vezetői közös nyilatkozatot írtak alá amelynek értelmében a munkáskerület fiataljai rendszeresen találkozhatnak, táncolhatnak, rendezvényeket csinálhatnak a kerületi párt- bizottság székhazában.
A kezdeti időszak a tervezgetés és a lelkesedés időszaka volt. A fiatalok, bár ebben a tekintetben túl sok tapasztalattal nem rendelkeztek, programot állítottál; össze, klubzászlót avattak, felvették a Szivárvány nevet és jó néhány foglalkozást is tartottak. Aztán ahogy múlt az idő, úgy szaporodtak a gondok is. És ezek a gondok nem szükségszerű velejáród egy klub működésének.
A Szivárvány, bár rendszeresen fogadja látogatóit, még nincs „legalizálva”. Szervezetileg nem tartozik sehová. Ha csak egy üzem fiataljait foglalkoztatná, akkor a klub az illető üzemhez tartozna, de így, az „ötlábúság” kérdésessé teszi a hovatartozást Pedig a segítség, értve ezalatt az anyagi segítséget, nem maradna el (mindegyik üzem megígérte már) csak az a kérdés, hogy kinek vagy milyen szervnek utalják át a pénzügyi támogatást. A klubvezető címére semmiképpen sem. Volt szó arról is, hogy klubkönyvtár címen a Szakszervezetek Megyei Tanácsa veszi védőszárnyai alá a már egyre türelmetlenebb fiatalokat, de ez olyan megkötésekkel jár (könyvtár, olvasóterem létesítése, rendszeres könyvkölcsönzés), amely a jelenlegi épületben nem biztosított.
Két megoldás kínálkozik, amelyek közül bármelyik legálissá tehetné a klubot. Vagy a megyei művelődési ház fogadja be és irányítsa a Szivárványt, vagy pedig a városi KISZ-bizottság legyen a felettes szerv. Így aztán lenne olyan jogi személy, amelyik hivatalból tudna rendelkezni a klub anyagi és egyéb problémáiról. Persze addig is, amíg tető alá kerül a dolog, az öt üzem fiataljai nem ülnek és nem is akarnak ölbe tett kézzel ülni. Hovatartozásuk bizonytalanságát csak részben magyarázza a klubtagok bizonytalansága. Ügy gondoljuk, ők is szívesen lemondtak volna e cikkecske megjelentetéséről, helyet adva ezzel más, már szép sikerrel működő ifjúsági klubok bemutatásának. Viszont a Szivárvány klubban jelenleg, sajnos az a helyzet, hogy az induláshoz a Textilipari Dolgozók Szakszervezetétől kapott 3000 forintot már felhasználták, s egyszerűen adminisztratív okok nehezítik a tartalmas, sok irányú klubélet kibontakozását. A IV. kerületi lányok és fiúk érthető türelmetlenséggel tekintenek a jövő elé: mi lesz a Szivárvány-klubbal, mikor sikerül végre hivatalosan is tartozni valakihez?
Brackó István
Mai kommentár: 2018-ból nézve rendkívül szimpatikus, hogy 50 évvel ezelőtt a vállalatok, az üzemek milyen fontosnak tartották, hogy fiatal munkavállalóiknak kulturált szórakozási lehetőséget biztosítsanak. Azt már kevésbé érti az ember, hogy az ifjúsági klubok miért akartak kiváló vagy büszke címet szerezni. A békéscsabai Szivárvány klub történetében rokonszenves, hogy a társaság nem valami szovjet elvtársról nevezte el önmagát és, hogy érezhetően nem kívánt a Kommunisták Ifjúsági Szövetségének szárnya alá bebújni. A későbbiekben, ha lapszemlénkben találunk hírt a klubról, akkor visszatérünk rá.
Az idén először palackoznak pálinkát megyénkben
"A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat 14 szeszfőzdéjében az idén korán felkészültek a termelésre. A berendezéseket felújították, egy részét kicserélték és így már a nyári gyümölcsök cefréjét is feldolgozták.
A gyümölcstermés gyenge volt, a cukortartalom azonban magas, a kettőt összevetve is az átlagosnál valamivel kevesebb pálinkára lehet számítani.
A vállalat az idén kezdi meg a szilva- és almapálinka palackozását, amelyekből mintegy 200-300 hektoliter kerül címkével ellátott félliteres, kettő- és egydecis üvegekbe. Ez nagyrészt a megye üzleteibe jut. Különösen keresett a kisüsti szilvapálinka, amelynek minősége országosan is elismert."
Mai kommentár: A cím kicsit csalóka, ugyanis a cikket végigolvasva kiderül, hogy csak a szilva- és almapálinkák palackozása kezdték meg 1968-ban, Békés megyében. A magyar emberek mindig is inkább pálinkások voltak, nem igazán érintette meg őket az aktuális hóbort. Sem a vodka, sem a konyak, sem a whisky-divat nem hagyott és nem hagy komoly nyomot a magyar társadalom alkoholfogyasztásában. Ami örömteli az 50 évvel ezelőtti hírben, hogy akkoriban még nem palackoztak, így nem is árultak alkoholnak látszó löttyöket rendkívül igénytelen műanyag féldecis üvegekbe. Hajrá Száraz november!
Egy fotó
Mai fotónk az 1968. november 9-ei Békés Megyei Népújság 3. oldalán jelent meg az Építkezés felülről lefelé című anyag illusztrációjaként.
A képhez kapcsolódó írás: "Néhány éve még újszerű próbálkozás volt, ma már viszont szokványos technológia a felülről lefelé való építkezés. Először a középső tornyot építik meg vasbetonból, majd a legfelső szinten erős tartószerkezetet alakítanak ki. A ház „felépítése” ezek után úgy folytatódik, hogy az építőpad lépésről lépésre csúszik, mialatt minden héten egy újabb emeletet függesztenek fel az előző alá.
E gazdaságos és gyors építési mód egyre inkább teret hódít Európa legtöbb országában. A Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Lengyelországban stb. gyakran tárul a szemlélő elé a szokatlan kép, amint felülről lefelé formálódik házzá a karcsú központi üreges oszlop."
(A fényképek illusztrációk, nem biztos, hogy 1968-ban készültek, nem biztos, hogy Békés megyében, de jellemzőek a korra.)
