A Trabant egy mindenki által jól ismert keletnémet gépkocsitípus, melyre egykor éveket vártak a későbbi boldog tulajdonosok. Pedig a rossznyelvek szerint az összeszereléséhez mindössze két emberre volt szükség: egyre, aki hajtogatta, a másik, aki ragasztotta. Az első jármű 1957. november 7-e a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emléknapján gurult le a futószalagról. Az utolsó pedig napra pontosan 27 éve, 1991. április 30-án. A sors furcsa fintora, hogy pont a Munka ünnepe előtti napon állt le a zwickaui gyár. Ismerjük meg a Trabant történetét!
Népautó tervutasításra
A Trabant története 1954-ig nyúlik vissza, amikor a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa arra utasította az állami autógyárakat, hogy sürgősen fejlesszenek ki egy kisautót. Az elvtársak az elvárásokat is tollba mondták: ne legyen több 600 kilónál, elférjen benne egy dolgos német család, száz kilométeren ne fogyasszon többet öt és fél liternél, évente legalább 12 ezer darabot lehessen belőle gyártani és nem kerüljön többe 4000 márkánál.
A DKW német autógyár fejlesztette ki az F8-at, ami később minden keletnémet családi autó őstípusává vált. A Zwikauba települt AWZ (Automobolwerk Zwickau) gyár folytatta az F8 gyártását, aminek továbbfejlesztéséből született meg az első Trabant.
A kezdeti, P70-es és P50-es megjelölés után 1960-ban kezdődött a csak számmal jelölt szériák gyártása, előbb az 500-asé, aztán a 600-asé, majd 1964-ben a legismertebb, 601-es szériáé. Ez volt az a típus, amelyre feltehetően a legtöbben gondolunk, ha azt a szót halljuk, hogy Trabant, és ez nem véletlen: ebből készült a legtöbb, a Wikipédia szerint összesen 2 774 821 darab készült belőle 1964 és 1989 között.
A limuzin kivitel mellett kapható volt még kombi és coupé változatban is. Azért a Trabant kombit ne úgy képzeljük el, mint a mai kombi személyautókat, a lapraszerelt IKEA szekrény nem biztos, hogy befért volna, de még egy hétvégi nagybevásárlás során is könnyen lehet, hogy anyuka már busszal ment volna haza, mert a helyét elfoglalta a kenyér meg a tej.
A kétütemű, léghűtéses, pisztolyváltós, benzinszintjelző nélküli Trabant a harminc év alatt a szocializmus és NDK egyik szimbólumává vált.
A nyolcvanas évek közepén kezdődött el az 1100-as széria, a négyütemű Trabant gyártása.
Arról, hogy a 34 év alatt hány Trabant készült az NDK-ban, eltérő számokat találtunk. A Wikipedia szerint több mint 3,7 millió, ezzel szemben a Totalcar azt írja, hogy április 30-án 3 096 099 Trabant legyártása után állt meg a szalag.
Több mint autó
Ami viszont biztos: a Trabant nemcsak egy autó volt, hanem egy életérzés is. Sorozatok és a Go Trabi, go címmel mozifilm is készült a gépjárműről. És akkor még nem beszéltünk az igen kiváló magyar underground formációról, a Trabant zenekarról. Az 1980-tól 1987-ig tevékenykedő együttes fő tagjai Méhes Marietta és Víg Mihály voltak, továbbá Pajor Tamás, Urbán Mariann és Grandpierre Attila is a zenekar sorait erősítették, igaz, ők nem teljes jogú tagként.
Feltámadás?
A gyár április 30-i bezárása ellenére sem a Trabant története, sem a zwickaui autógyártás nem szűnt meg teljesen. Az egyik gyárat a Volkswagen vásárolta meg, ez azóta is sikeres és nyereséges. A zwickaui pedig autóipari beszállítóként működött tovább.
A Trabant márkanév is keresett maradt. Hat évvel a zwickaui gyár leállása után Taskentben elkészült az első üzbég Trabant, amit egy korábban kerékpárok és tolószékek gyártásával foglalkozó cég készített.
A Trabantról az utolsó hír 2009-ben röppent fel a Frankfurti Autószalonon, ahol kiállították a Trabant nT fantázianevű gépjárművet.
A kiállításon szerepeltetett kocsit az ötletgazda, az autómodelleket gyártó és a Trabant jogait birtokló Herpa és a kocsi fejlesztését vállaló Individual Karosseriebau (IndiKar) összefogásával állították talpra. A prototípus éppen elkészült a kiállításra, a gyártás beindítását 2012-re jósolták, amennyiben találnak tőkeerős befektetőt.
Erre az elmúlt 6 évben nem került sor, így csak sokak vágyálma marad a Trabant feltámasztása.
