Ha azt írjuk, hogy Horst Tappert ma ünnepli születésnapját, akkor a többség máris továbblapoz, mert fogalma sincs arról, hogy ki az az ember, ha viszont azt írjuk, hogy Derrick nyomozó úr az ünnepelt, akkor olvasóink többségében megindul valami furcsa nyálelválasztás, megtelik édes ízzel a szája és kellemes emlékek lepik el az agyát. Vagyis beindul a nosztalgialáz Hazánk népe az 1980-as években azért imádta nézni a sorozatot, mert azokon az estéken 60 percre az óhajtott ENESZKÁ-ban érezhette magát. Legfeljebb a vacsorára elfogyasztott és a film alatt fel-felbüfögött lecsókolbász szaga rántotta vissza a népet az akkori magyar rögvalóságba. Mai időutazásunk során bemutatjuk Horst Tappert kalandos életútját.
A kezdetek és a háború
Horst Tappert napra pontosan 95 éve, 1923. május 26-án született Elberfeldben, amit hat évvel később egyesítettek a szomszédos Barmennel, és azóta Wuppertal néven ismeri a nagyközönség. Útikönyvek meg szokták jegyezni, hogy innen származik az aszpirin, de a Kobold porszívó is. Apja köztisztviselő volt, a kis Horst meg alighanem Hitlerjugend-tag, ami a korosztályában szinte általánosnak számított.
Közgazdasági szakközépiskolát végzett. Az elátkozott generáció tagjaként a háborút sem úszhatta meg, A középiskola elvégzése után bevonult a Wehrmachtba, saját készítésű önéletrajza szerint Norvégiában szolgált egy egészségügyi alakulatban, a háború végén hadifogságba esett. A valóság azonban kissé más, de erről később.
Hivatalos életrajza szerint a háború után kezdetben még Németország keleti részén, az orosz megszállási zónában, a Barmenben lakott. Itt előbb a helyi színház könyvelőjeként dolgozott, majd miután megtetszett neki a színjátszás, drámaórákat vett, s nemsokára maga is a világot jelentő deszkákra léphetett. Később számos színházban kapott szerződést - 1956-tól például a müncheni Kammerspiele alkalmazta, vagyis ekkor már az NSZK-ban élt, de a váltásról nem találni információt. Az ötvenes évek végén kezdődött páratlan tévés és némileg kevésbé emlékezetes filmes karrierje.
„Harry hozd a kocsit!”
Amikor a ZDF 1973-ban egy új detektívkaraktert akart bevezetni vadonatúj bűnügyi sorozatában, Tappert kapta Stephan Derrick szerepét. Örök társa és asszisztense az ízléses, karamellszínű bőrkabátot viselő Harry Klein szerepét Fritz Wepper játszotta.
A sorozat nemcsak a német televízióban aratott osztatlan sikert, az intézmény legsikeresebb exportcikke volt. A „Harry hozd a kocsit!”104 nyelven idézték, vagyis ennyi országban vásárolták meg a jogokat. Japánban és Kínában épp olyan népszerű volt, mint Olaszországban, és II. János Pál pápa kedvenc tévéműsorai közé tartozott. Kínában Tappert állítólag ismertebb, mint Dieter Bohlen, Claudia Schiffer és Bundestag tagjai együttvéve.
A sikerhez minden bizonnyal hozzájárult, hogy Hősünk egy elegáns, ugyanakkor komoly és egyben rokonszenves figurát formált meg, aki remekül megtestesítette a háború után magára találó, öntudatos - bár a múltját néha eltagadó - német polgár típusát.
Derrick felügyelőként is úriember volt, aki sohasem tűrte fel az ingujját, hogy kiosszon egy-egy sallert a gyanúsítottnak vagy, hogy székkel ráüljön a nyakára. És bizonyára nem azért, mert akkor esetleg látható lett volna a Waffen-SS-ben szokásos felkari vércsoport-tetoválása.
A kultuszsorozatból összesen 281 rész készült 1974 és 1998 között, Stephan Derrick főfelügyelőt mindvégig Horst Tappert játszotta és kultúrtörténet érdekesség, hogy 11 epizódját ő maga rendezte. A sorozat csak azért ért véget, mert Tappert elérte azt a kort, amit saját magának tűzött ki a visszavonulásra, azaz 75. életévét.
Magánélet és halál
Harmadszor nősülve találta meg az igazit. Harmadik feleségével, Ursula Pistorral 1957-től éltek együtt. A München melletti Gräfelfingben laktak.
Három gyermeke volt: Karin, Gary és Ralph. Gary Tappert, aki építészként dolgozott 2001 decemberében, 52 éves korában, szervelégtelenségben elhunyt.
Horst hobbija a halászat és a vadászat volt.
Élete utolsó szakaszában cukorbetegségben szenvedett és 1999-ben súlyos vérmérgezést kapott.
Minden idők egyik legismertebb nyomozóját formáló színész élete egyik utolsó interjújában így nyilatkozott: „Nem szívesen nézek vagy olvasok krimiket.”
- december 13-án, egy müncheni klinikán hunyt el hosszú, súlyos betegségben, sok szenvedés után.
Botrány
Halála után öt évvel, 2013-ban robbant ki a múltjával kapcsolatos botrány.
Egy szociológus teljesen más témában kutatva érdeklődött egy háború után alakult színtársulat után, ahol Horst Tappert is dolgozott. Így kérte ki a színészre vonatkozó adatokat a berlini katonai archívumból. Ezek szerint pedig milliónyi társával neki is fegyvert kellett fognia, a Waffen-SS tagja lett. Először egy SS-Flak-Abteilung, azaz légelhárító csoportnál szolgált, majd legkésőbb 1943 tavaszán közlegényként, azaz páncélgránátosként került a 3. Totenkopf SS-páncéloshadosztályhoz. Ők voltak a halálfejesek, hajtókájukon viselték a szimbólumot.
Na bumm! Lássuk be, van némi különbség az önéletrajzában vázolt szanitécség és a halálfejesek között harcoló SS tag között. Azonban nem tudjuk, és valószínűleg soha nem is derül fény arra, hol és hogyan érte Horst-ot a háború vége, hogyan tért haza a fogságból. Azt sem lehet már megállapítani, terhelte-e bármi a lelkiismeretét.
Háborús bűnös érintettsége egyáltalán nem bizonyítható, a megbotránkozás inkább annak szólt, hogy Tappert későbbi életrajzaiban és televíziós fellépésein is elhallgatta háborús múltjának ezt az epizódját. Mentségére legyen mondva: mások sem cselekedtek különbül. Elég csak a neves íróra, Günter Grass-ra utalni, aki nem előbb, mint a történtek után 62 évvel vallotta be, hogy 1944-ben, tinédzserként besorozták az SS-be.
Ezért is nehezen érti az ember, hogy a ZDF miért nem vetíti 2013 óta a sorozatot.
Magyarországon viszont láthatjuk a táskás szemű sztárt. A mai napon az m3 csatorna 13.25-től, 14.30-tól és 23.35-től is lead egy-egy epizódot a Derrickből.
Örüljünk, hogy Horst ezt a botrányt már nem élte meg. Valószínűleg belehalt volna.
