Pontosan 100 esztendeje, 1919 áprilisában indult el a Bauhaus művészeti irányzat, mely teljesen más szemszögből közelítette meg az építészetet, mint a korábbi építészeti stílusok. A mozgalom a weimari Németországban Walter Gropius vezetésével kezdődött oktatással és képzéssel. A Bauhaus mint irányzat a modern művészet történetének legmeghatározóbb forrása és mérföldköve, egyben képzőművészeti műhely és reformiskola volt. Eszméi és gyakorlata számos későbbi művészeti irányzatot és szemléletet inspirált, eredeti programja pedig ennél is többet kínált: az élet átfogó esztétikai reformját a hétköznapok világától a művészetekig. A behir.hu napi rovatában az irányzat előtt tisztelgünk és megnézzük, hogy milyen épületek őrzik a mozgalom védjegyeit Békés megyében. Tartsanak velünk!
A Bauhaus indulása
Az első világháború utáni forradalmi és művészeti felpezsdülés jelenségeinek sorába tartozik a Bauhaus művészeti iskola alapítása Németországban, Weimarban. Az iskola vezetője Walter Gropius, a kézművesség és a modern technikai módszerek összeegyeztetésének elvét vallotta. 1925-től az iskola Dessauba települt, majd két évvel később külön építészeti tagozata alakult. 1933-ban a náci hatalomátvétel után – mint annyi minden Németországban – a Bauhaus is megszűnt létezni, de csak mint intézmény. Eszmerendszere akkor már évtizedekre meghódította a világot és a mai napig meghatározza az építészet arculatát.
A Bauhaus társadalmilag elkötelezett építészet, mely a háborús szenvedéseket átélt emberiség, mindenekelőtt a kisemberek lakásproblémáira kívánt megoldást nyújtani. Ami a formákat illeti, szakított minden történelmi és hagyományos formaelemmel – párkánnyal, profillal, és elvetette a díszítményeket. Legfontosabb cél: a forma kövesse a funkciót, a tervezés belülről kifelé haladjon, a forma legyen őszinte, ne leplezze az alaprajzot és a szerkezeti megoldást.
A geometrikus formákhoz való vonzalomban nagy szerepet kapott a gépi kultúra elterjedése. A sík felületek, a lapos tető alapkövetelmény. A Bauhaus megreformálta az alaprajzot: az volt az álláspontja, hogy viszonylag kis alapterületen térigényünket jobban kielégíti a több, egymástól elkülönülő helyiség, mint a kevés, nagyobb méretű szoba. Telek körülépítés helyett áttért a tömb körülépítés rendszerére, így a tömb házai között közös, tágas kertudvar keletkezett.
A mozgalom Magyarországon
A századforduló után Magyarországon is megindult egyfajta modernizálódás a művészetben. Az 1910-es években a szecesszió geometrizáló, visszafogott iránya váltotta fel a korábban kedvelt népies motívumokat alkalmazó stílust. Az iparművészetben és az építészetben a puszta dekorativitás helyett egyre erősebb lett a célszerűség, az anyagszerűség igénye. Ehhez az időszakhoz köthetőek az első premodernnek nevezett épületek megjelenése, melyek már a modern építészet felé mutattak.
Ehhez képest az első világháború utáni időszak visszatérés volt a 19. századhoz, ugyanis a konzervatív tendenciák az építészetben is felerősödtek. A művészeti és az építészeti szakirodalom a hosszú 19. századról beszél a konzervatív irányzat 1920-as években való továbbélése miatt. A békeszerződések utáni politikai és társadalmi sokk a régihez való ragaszkodás, a nosztalgiázás és az új, modern irányzatok határozott elutasítását eredményezte. A középületek legnagyobb része neobarokk, neoromán és eklektikus stílusban épült.
A modern építészet hazai kezdetét tulajdonképpen az 1920-as évek végére az 1930-as évek elejére teszik. Néhány akkoriban radikálisnak számító lap hasábjain gyakran feltűnt modern építészetről szóló írásoknak köszönhetően lassan kishazánkba is begyűrűzött az európai modern szemlélet. Kassák Lajosnak a Dokumentum című folyóiratában Molnár Farkas írásai jelentek meg, aki 1921-től 1925-ig Gropius munkatársa volt Weimarban. A Munka című lapban a szintén bauhausos Fischer József tudósított az új építészetről. 1928-ban elindult a Tér és forma című építészeti folyóirat a nemzetközi modern építészet propagálására.
A küzdelem süket fülekre talált, ugyanis vélhetően az akkoriban tevékenykedő neves építészek, ha be is látták a modern építészet lényegét, nem tudták leküzdeni a baloldali megnyilvánulástól való aggodalmat, amely az 1919-es Tanácsköztársaság rövid ámokfutása és a trianoni békeszerződés utáni Magyarország polgári közhangulatát jellemezte. A Bauhaus a polgári szellemű nemzeti Magyarországról nézve baloldali volt, még ha Gropius igyekezett is kizárni a politikát az intézmény falai közül. 1928-ban Hannes Mayer került az iskola élére, aki viszont nyíltan hangoztatta marxista nézeteit, ezért hazánkban nyíltan elhatárolódtak a Németországból érkező új irányzatoktól.
Mivel az állam elhatárolódott, ezért az új építészet hazánkban magánmegrendelésekkel, a lakásépítésben indult útjára, majd vált jellemzővé és elfogadottá az 1930-as évektől kezdődően.
A Bauhaus Békés megyében
Az új irányzat magától értetődően a fővárosban indult útjára, a modern szellem ott tudott utat törni magának. A már említett konzervatív építészeti látásmód vidéken nagyon erősen tartotta magát. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy Bauhaus stílusban az első vidéki épület a Zsidó Aggok Háza Békéscsabán épült, a mai Csaba utcában. Tervezője a nagy múltú Tevan család egyik gyermeke Tevan Rezső volt, aki pontosan 90 esztendeje, 1929-ben kezdte el a munkát.
Tevan Adolf nyomdaalapító tíz gyermeke közül Rezső 1893-ban született Békéscsabán. Az első világháború kitörése miatt mérnöki tanulmányait meg kellett szakítania, hadapródként az orosz harctérre vonult és hadnagyként, kitüntetéssel szerelt le. Ekkor írta meg naplóját, mely könyv formájában látott napvilágot a Tevan Alapítvány jóvoltából 2012-ben.
A háború után Budapesten befejezte építészmérnöki tanulmányait és szülővárosában nyitott tervező és kivitelező irodát. Tavasztól őszig tervezett és építkezett, a teleket pedig Németországban, a Bauhaus iskolában töltötte. Tervezői munkái közül az aggok háza mellett Bauhaus stílusban épült meg két, az Árpád-soron található villa, illetve az 1970-es években lebontott Iczkovits család ház és gépáruház az Andrássy úton.
Felesége Domokos Mária lett, két gyermekük született, Tevan Zsófia 1922-ben és Tevan György 1927-ben. Természetesen mindketten mérnökök lettek.
A második világháború alatt a korábbi kitüntetések sem menthették meg Tevan Rezsőt az elhurcolástól, 1945 tavaszán az amerikai csapatok megérkezése előtt nem sokkal, bergen-belseni koncentrációs táborában vesztette életét.
Tevan Rezső épületei mellett több Békés megyei ház őrzi a Bauhausra jellemző jegyeket, melyek közül kiemelkedik a békéscsabai Andrássy út 63. szám alatti Rusz testvérek Háza.
Isten éltesse a Bauhaus irányzatot!
