A nap sztorija – 15 éve indult a Megasztár

Pontosan 15 esztendeje, 2004. január 10-én az első élő döntővel elindult a Megasztár magyar tehetségkutató televíziós műsor, mely új fejezetett nyitott a kereskedelmi tévék hazai történetében. A műsor hat évadot élt meg. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy volt élet és volt tehetségkutatás a Megasztár előtt is. A Táncdalfesztivál és a Ki mit tud? című műsorok az egész országot megmozgatták. Mai időutazásunk során megnézzük a tehetségkutató műsorok magyarországi indulását, illetve a műfaj színét és fonákját. Tartsanak velünk!

 

 

Élet a kereskedelmi tévék előtt

Hazánkban az első tehetségkutató műsor a Magyar Rádióban indult 1960-ban Tessék választani! címmel. A médium kereteihez mérten csak dalok szerepeltek a repertoárban, melyben akkoriban nagyon erős volt a hazai mezőny. Az első évadot Németh Lehel nyerte meg.

Ezt követően a rádió évente kereste a tehetségeket, de a közkedvelt műsort időnként ikertestvére, a Made in Hungary váltotta. A két műsor egészen 1988-ig szórakoztatta a dolgozó népet. A nyertesek között olyan neveket találunk, mint Aradszky László, Kovács Kati, Korda György, Koncz Zsuzsa, Szécsi Pál vagy Cserháti Zsuzsa.

 

Az 1968-as Ki mit tud? Döntősei-jobbról a második Fenyő Miklós, mellette Gálvölgyi János (forrás: wikipedia.org)

 

A Magyar Televízió 1962-ben szállt be a tehetségeket kutató versenybe a Ki mit tud? című műsorral. Ez már nehezebb műfaj volt, ugyanis itt már a nézők szemét is jól kellett lakatni, illetve itt már a zenén kívül más műfajok is versenybe szálltak. Az első Ki mit tud?-on Kern András zsebelte be a győzelmet. 1966-ban indult útjára A Táncdalfesztivál, ahol már csak a zenéé volt a főszerep. Az első győztes Kovács Kati volt.

Öltönyös urak, ondolált hajú nők, élő zene, minimális színpadi díszlet, a kulturális élet nagyjai a zsűriben. A művészeknek nem állt rendelkezésére hatalmas színpadkép, a kezdetekkor pedig még tánckar sem, saját magukra, felkészítőikre és tehetségükre voltak utalva. Elég volt egy kis hangosítás, világítás, és máris ragyoghattak. A Ki mit tud? és a Táncdalfesztivál színpadáról számolatlanul kerültek tehetségek a magyar színházakba, koncerttermekbe.

A Magyar Televízióban a két műsor váltakozva – rövidebb kihagyásokkal – egészen 1994-ig került képernyőre. Az utolsó Táncdalfesztivált Bayer Friderika nyerte meg, de a két médium közös örökranglistáját Kovács Kati vezeti, aki összesen 11 versenyt nyert meg.

 

 

Reménykeltő kezdet

Közel tíz év csend után – a kereskedelmi tévék színvonalán – 2003 őszén robbant be a TV2 csatornán a Megasztár című produkció. A tehetségkutató merőben újat hozott a zenei tehetségkutatók világában, melynek célja az volt, hogy lehetőséget adjon azoknak a tehetségeknek, akik egyébként nem tudnának érvényesülni a hazai zenei életben. Nagyon nagy hangsúlyt kapott az is, hogy a műsor nyertese élőben is képes legyen énekelni és valódi produkciót prezentálni.

Az első évad döntősei (forrás: megasztarok.com)

Az énekeseket kutató “valóságshow” nagy nézettsége és a tehetséges, valamint kevésbé tehetséges énekesek népszerűsége is páratlan volt az addigi hazai média világában.

A műsorvezetők és a zsűritagok is nagymértékben emelték a Megasztár fényét. Soma, Presser Gábor, Bakács Tibor, Pierrot és Pély Barna mindannyian neves és elismert művészek a szakmában. Ők öten teljhatalommal döntöttek a valós vagy vélt énekesi vénával megáldott jelentkezők közül, egészen az élő adásig. Sokszor keményen bíráltak, valamikor pedig elolvadva hallgatták a dalokat.

A házigazda Görög Zita és Till Attila, akik humorukkal, lélekjelenlétükkel szintén nagyon sokat tettek a Megasztár sikere érdekében.

A műsor felépítése sokban hasonlított az ITV1 angol tévécsatorna Pop Idol című, valódi tehetségeket kereső műsorához.

A már jól működő műsorstruktúra értelmében az első lépés a casting volt, mely során a jelentkezők megmutathatták tehetségüket a nagyérdemű zsűri előtt, majd ha zöld utat kaptak, akkor következhetett az elődöntő. Itt 10-es csoportokat alkotva versenyeztek egymás ellen, de itt nem saját dallal szálltak ringbe, hanem egy meghatározott nótával kellett helytállniuk. Aki innen tovább jutott, az benn volt az élő showban, de voltak vigaszágasok is, akik a nézők szavazatai alapján léphettek a következő lépcsőfokra.

Az élő adásokban a zsűri szerepe megváltozott. Míg egészen odáig az ő kezükben volt a továbbjuttatás és a döntés joga, addig itt a szavazatok mentették meg a versenyzőket. Az énekesek kódjaira leadott voksok alapján az esett ki a versenyből, aki a legkevesebb SMS-t kapta. Az első széria nyertese Tóth Vera lett, de mellette megismerhettük Oláh Ibolyát, Gáspár Lacit, Galambos Dorinát és Dér Henit is.

A műsor rendje, a zsűri és a műsorvezetők személye nem változott a következő két évadban sem. A második sorozat győztese Molnár Ferenc Caramel lett, de itt láthattuk először Tóth Gabit, Palcsó Tamást, Pápai Jocit és Gál Csaba Boogie-t is.

A 2005-ben lezajlott harmadik szériát Rúzsa Magdi nyerte meg, ekkor tűnt fel Bocskor Bíborka, Puskás Peti, Odett és a gyulai Szabó Eszter.

A műsorfolyam végére érződött, hogy a műsor kifulladt és valami változásra lesz szükség. A kérdés mindössze annyi volt, hogy a csatorna bátor lesz-e és a tehetségek felé visz-e el a hangsúlyt, vagy lejjebb ad-e a színvonalból.

 

 

Új széria

Bő két év hallgatás után újra kezdődött a Megasztár. A 2008-ban indult negyedik széria szakított az addigi hagyományokkal és a francia Star Academy formátumát vette alapul, mely sokkal inkább egy valóságshow volt, mintsem tehetségkutató műsor. A stáb, a zsűri és a kreatív teljesen megváltozott, egyedül a férfi műsorvezető, Till Attila maradt, aki Szekeres Nórát kapta társul.

Az első zsűri (forrás: megasztarok.com)

Az új zsűri – melynek tagjai Eszenyi Enikő, Fenyő Miklós, Mester Tamás és Friderikusz Sándor voltak – már más szisztéma alapján válogatta ki a finalistákat. A szériát Király Viktor nyerte meg.

Az ötödik évadban annyi változás történt, hogy Szekeres Nórát a csatorna akkori üdvöskéje, Liptai Klaudia váltotta, illetve meglepetésre a zsűribe Fenyő Miklós helyére újra Presser Gábor ült, mely döntés meglepte a teljes szakmát. A versenyt egyébként Tolvai Renáta nyerte, mellette megismerhettük Kökény Attilát, Kállai-Saunders Andrást és a békéscsabai-gyulai zenekart, az Adam’s Comedyt.

Egy év hallgatás után, 2012-ben kezdődő hatodik széria teljesen új összetételű zsűrit hozott, csak Mester Tamás maradt a korábbi ítészek közül. Az új arcok: Bochkor Gábor, Falusi Mariann és Bereczki Zoltán. A végső győztes Radics Gigi mellet Cserpes Laurát ismerhette meg a nagyérdemű.

A műsor 2012 májusában fejeződött be, mely időpont a Megasztár végét is jelentette. A nézettség már annyira alacsony volt, hogy a bevételből élő kereskedelmi csatorna levette műsoráról a tehetségkutatót.

 

 

Tehetségkutatóból valami más

A Megasztár hajdanán tehetségkutató versenynek indult. Az első szériák után még hihettük azt, hogy valóban új tehetségek felkutatásáról, s nem pénzcsinálásról van szó. Aztán gyorsan kiderült, hogy a hazai poppiac nem képes átvenni ennyi „megasztárt”. A sztárhiánnyal küzdő bulvárban viszont remekül lehetett eladni a felfedezetteket. A tehetségkutatás átalakult reality show-vá.

 

A hat győztes egy színpadon (forrás: starity.hu)

 

A kereskedelmi tévék kreatívjai – mert természetesen hamar beszállt az RTL Klub is a versenybe – összepakoltak egy olyan tehetségkutató valóságshowt, amely a tömegszórakoztatást szolgálta.

A Megasztár eredetileg a brit Pop Idol című tehetségkutatót másolta, majd 2008-ban átváltott a francia Star Academy-ra, amely már bevallottan egyfajta valóságshow, ahol a szórakoztatás célja a haszonszerzés, csak ebben nem feleség vagy a nagy Ő keresése volt a cél, hanem a tehetségkutatás. Mivel ez is széles tömegeket érdekel, a siker garantált volt, hiszen ráadásul a versenybe belekódolták a botrányt, a médiafelhajtást, a versenyzők, zsűritagok körüli balhét. A végén a történet már nem a zenéről, nem a tehetségekről szólt, hanem kizárólag a pénzről, a profitról.

Sajnos.

Megosztás:

Címke: , , , , , , , ,