A magyar gyermekek felnövését vizsgáló, a tervek szerint akár több évtizedig tartó kutatást indít a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézete a jövő évtől.
Freid Mónika, a KSH tájékoztatási elnökhelyettese hétfőn, a kutatás budapesti nyitókonferenciáján közölte: a Kohorsz'18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat elnevezésű kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a gyermekek magyarországi felnövéséről. Azt vizsgálják majd, hogyan nőnek fel Magyarországon a gyermekek, ezt milyen tényezők befolyásolják.
A 2018. január 1-jén induló, egy európai uniós projekt keretében megvalósuló kutatás a 2018. április 1-je és 2019. március 31. közötti időszakban Magyarországon születő gyermekeket vizsgálja. A kutatás alapja országosan reprezentatív minta, a tervezett induló mintalétszám 10 ezer.
Spéder Zsolt, a kutatóintézet igazgatója közölte: az adatok gyűjtése nem a születés után kezdődik, hanem már a várandósság 6-7. hónapjában.
A kutatás a társadalmi egyenlőtlenségekre fókuszál - mondta, megjegyezve: a vizsgálat középpontjában a gyermekek életútja lesz, és ebből próbálják meg majd értelmezni a szülői életpályákat.
Spéder Zsolt azt mondta: a kutatás finanszírozása jelenleg öt évre biztosított, de szeretnék legalább huszonöt éven keresztül követni a vizsgálatban részt vevő gyerekeket. Kitért arra is, hogy az első úgynevezett kohorszkutatás (nemzedékkutatás) 1958-ban indult Nagy-Britanniában és még ma is folyamatban van.
Spéder Zsolt kérdésre válaszolva közölte, hogy az addigi eredményeket összefoglalva évente jelentéseket készítenek majd.
Veroszta Zsuzsanna kutató elmondta, hogy az első adatfelvétel a jövő év januárjában kezdődik meg a kutatásba bevont védőnőkkel, akik felveszik majd az adatokat a várandósság 28-31. hetében lévő kismamákkal. Az érintett védőnők képzése már tart.
A kutatás során a fizikai, a kognitív és a szocioemocionális jellemzők alakulását folyamatosan vizsgálni fogják, emellett nézik majd a gyermekek egészségét, jólétét, teljesítményét. Vizsgálják továbbá a gyermekek családi és társas környezetét, a család életmódját, értékrendjét, információ-ellátottságát, terveit, valamint a munkakörnyezetet.
Kapitány Balázs, a kutatóintézet igazgatóhelyettese arról beszélt, az ilyen jellegű vizsgálatok általában területileg szűkebbek, nem országosak, és nemzetközi összehasonlításban az sem jellemző, hogy az adatgyűjtés már a várandósság alatt elkezdődik.
Forrás: MTI
