– Mivel foglalkozik egy épületbiológus?
– Az épületbiológia egy több mint négy évtizede létező, elismert tudományág, melyben alapvetően építészek, építőmérnökök, kivitelezők, egészségügyi pályáról érkezők, orvosok vesznek részt. Ez a terület azzal foglalkozik, hogyan hatunk mi, emberek az épületeinkkel a környezetünkre, illetve hogyan hat vissza az épített környezetünk az emberi egészségre. E tekintetben nagyon sok részterület van az épület károsanyagaitól kezdve az épületben található mérgeken és a káros sugárzásokon át az energiahatékonyságig, a környezettudatos építészet-ökológiáig, ezeket mind átfogja az épületbiológia. Ha azonban egy mondatban kellene megfogalmazni, akkor lényegében az épületbiológia az egészséges épületekkel foglalkozik.
– Miért fontos az, hogy milyen anyagokból épül fel egy ingatlan?
– Első körben amiatt, hogy az milyen hatással van a környezetre. Az őseink évszázadokig, egészen a második világháborúig természetes építőanyagokat használtak, például fát, követ, szalmát, kendert, vályogot, agyagot. Ezeknek az anyagoknak rendkívül kicsi volt a környezetterhelése, mert mindenhol jelen voltak: nem kellett nagy energiabevitellel építőanyagokat készíteni belőlük, illetve nem adtak hozzájuk olyan mesterséges adalékanyagokat, amelyekkel – csúnyán fogalmazva – egy értékes építőanyagból újrahasznosíthatatlan, veszélyes hulladékot gyártunk. A mai építőipar sajnos afelé halad, hogy amikor egy ház elbontásra kerül, akkor több tíz köbméter veszélyes hulladék keletkezik és ezt aztán valamilyen formában kezelnünk kell. Ahogy elkezdtük alkalmazni ezeket a mesterséges anyagokat, hogy gyorsabban tudjunk építkezni, azért, hogy az egyes építőanyagok tulajdonságai javuljanak, egyre több vegyi anyag került bele ezekbe az építőanyagokba, melyekből később káros anyagok párolognak ki a lakótereinkbe. Ezt már 1984-ben a WHO is elismerte betegépület szindróma néven, eszerint a különböző formaldehidek, ragasztóanyagok, oldószerek stb. nagyon sokáig párolognak és allergiát, asztmát, fejfájást, de extrém esetben akár rákot is okozhatnak.
– Ha évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt csak természetes építőanyagokat használtak az emberek, akkor ez miért és mikor változott meg?
– A második világháború után elindult egy gyors újjáépítési hullám: nagyon rövid időn belül nagyon sok lakóépületet kellett felhúzni. A természetes anyagoknál korábban nem volt annyira elvárás az, hogy gyorsan lehessen velük építeni. Bele kellett kalkulálni például a száradási időt, azt, hogy nem lehetett az időjárástól függetlenül építkezni, mert a vályog érzékeny a nedvességre, többek között ezért szorulhattak háttérbe a természetes anyagok. Ahogy viszont egyre környezettudatosabbak lettek az emberek és rájöttek arra, hogy nem lehet a végtelenségig kizsákmányolni a környezetünket, akkor újra előkerült a szalma, a vályog, a fa, a kender, tovább fejlesztették őket és így lehetségessé vált, hogy az időjárástól függetlenül, akár üzemi körülmények között is lehessen velük építeni. Azonban ez egy hosszabb átállási folyamat a tömeges építkezésről, hiszen az elmúlt 40-50 évben csak erről szólt minden. Valószínűleg teljesen nem fog soha megvalósulni, hiszen van egy komoly építőipari lobbitevékenység is e mögött, hogy minél jobban fogyjanak a mesterséges építőipari termékek, de úgy gondolom, hogyha valóban környezettudatosan, klímasemlegesen szeretnénk építkezni a jövőben, akkor nem tekinthetünk el a természetes építőanyagoktól. Az máris látható, hogy éves szinten 10 százalék feletti növekedés van az ökotudatos építkezés iránt érdeklődők körében.
– A természetes építőanyagok ma fel tudják venni a versenyt a modernnek mondott építőanyagokkal szemben?
– Teljes mértékben, tehát ugyanúgy elkészíthetőek ezekkel az anyagokkal kisebb családi házak, nagyobb irodaházak, óvodák, iskolák, középületek is. Nem mellesleg sokkal egészségesebb belső teret tudunk velük kialakítani, magasabb komfortszinten. A legnagyobb így felépült iskola egy tavaly átadott, 12 ezer négyzetméteres, favázas épület Gdanskban, de létezik egy 21 emeletes irodaház Bécsben, amely hasonlóan készült. Ezzel a technikával sokkal karcsúbb szerkezeteket lehet létrehozni, kevesebb anyagot kell felhasználni, sőt, rövidebb időn belül építhetjük fel, ha például egy üzemben gyártunk és dolgozunk ezekkel az anyagokkal, nem mellékesen nagy mennyiségű szén-dioxidot is meg tudunk takarítani. Például egy átlagos, 140 négyzetméteres, favázas családi ház 16 tonna szén-dioxidot képes megtakarítani, ami egy jelentős mennyiség. Nem mellesleg ezek az anyagok újratermelődnek, a fából ugyanis – ha felelősségteljes erdőgazdálkodásból származik – egyet kivágnak, ötöt ültetnek helyette és a növekmény évről-évre pozitív.
– Drágábbak-e, és ha igen, mennyivel a természetes építőanyagok a hagyományos építőipari termékekhez képest?
– Ha egy okosan megtervezett, komplett ház kivitelezésére vetítjük, akkor maximum 10 százalékkal lesz drágább, ha környezettudatos anyagokból építkezünk, viszont a komfortérzet jóval magasabb és nincsenek rejtett költségek, gondolok itt például arra, amikor a fel nem használt, nem újrahasznosítható hőszigetelést plusz pénzért le kell adni a hulladéktelepen. Ha csak az egyes építőanyagokat emeljük ki, akkor a hőszigeteléseknél van egy picit nagyobb árkülönbség, viszont ott maga az anyag tartalma sokkal nagyobb. Ezt körülbelül úgy kell elképzelni, mintha egy összeszerelhető bútort hasonlítanánk egy tömörfa bútorhoz. Míg egy most alkalmazott homlokzati hőszigetelés 30-40 kilogramm/köbméter sűrűségű, addig például egy farost szigetelés ugyanabban a vastagságban akár 240 kilogramm/köbméter sűrűségű is lehet, tehát nyolcszor annyi súlyú anyag van benne, így nem meglepő módon az ára is több némileg, nagyjából 40-50 százalékkal. Viszont a hőszigetelés energiahatékonysága ennek köszönhetően jobb, így hosszútávon megtérül a beruházás.
– Hogyan hat a természetes építőanyagok piacára a rezsiköltségek drasztikus mértékű emelkedése?
– Óriási az érdeklődés, napi 15-20 telefont is kap a cégünk, hogy hőszigetelni szeretnék az otthonukat vagy a padlásfödémet, tetőteret és tudni szeretnék, hogy milyen anyagokkal tehetik ezt meg. Nagyon sok olyan természetes hőszigetelő anyag van már a piacon, melyek többféle alkalmazási területen használhatóak. A legelterjedtebbek a fenyőfából készült fagyapot szigetelések, illetve vannak újrahasznosított újságpapírból cellulóz vagy fenyő alapú szigetelések, de létezik kender, illetve birkagyapjú szigetelés, illetve szalmából is készül hasonló. A befújt szigeteléseknek nagy előnye, hogy nagyon gyorsan kivitelezhetőek, egy családi házat akár egy nap alatt le lehet vele hőszigetelni, míg a táblás szigeteléseket a homlokzatnál vagy a tetőnél szokták alkalmazni. Ezeket a termékeket azonban nem lehet kapni klasszikus tüzép telepeken, külföldön ennek már nagyobb hagyománya van.
– Ezek fényében rövid időn belül jelentős mértékben növelhető-e a jelenlegi néhány százalékról az ökoépítészet aránya Magyarországon?
– Szerintem az érdeklődés alapján mindenképpen növekszik majd ez a piac, hiszen mind a szakma, mind a magánépítkezők, építtetők egyre többször találkoznak természetes építőanyagokkal. Folyamatosan szervezünk építészkonferenciákat, illetve van egy egyesületünk, amely akkreditált képző intézet lett. Itt azt vállaltuk fel, hogy a környezettudatos építészetet népszerűsítjük és oktatjuk a mérnökök, illetve a kivitelezők szintjén, de magánszemélyeknek is tartunk olyan oktatásokat, ahol maguk sajátíthatják el azt, hogyan újíthatja fel valaki a saját házát, vagy egyes munkafolyamatokat hogyan tud maga elvégezni. Úgy vélem, hogy pár éven belül az ökoépítészet aránya hazánkban megközelíti a 10 százalékot.
