A középkori Csaba és az erdélyi Magyarózd kapcsolata

2022. június 4. 14:30 | behir.hu

Békéscsaba régebbi történelmének egyes szálai Erdély felé vezetnek. A 19. század második felében még az erdélyi Magyarózd adott otthont olyan okleveleknek, melyek a csabai helytörténet értékes forrásai. Miről szólnak ezek az oklevelek, és miként kerülhettek a távoli Erdélybe? Érdemes megemlékeznünk minderről a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

Az oklevelek egyikét az aradi káptalan adta ki, 1514. január 7-én. Az okirat arról ad hírt, hogy gerlai Ábránffy Péter és fivére, Sebestyén a csabai birtokon, Békés vármegyében lévő, három elhagyott jobbágytelküket eladományozták Radák Balázsnak, és általa fivéreinek, Tamásnak, Mihálynak és Istvánnak. Az adománnyal az Ábránffyak Radák Balázs hű szolgálatait méltányolták, valamint további szolgálatokat vártak tőle. Sajnos nem derül ki a szövegből, hogy miben álltak ezek a hű szolgálatok. Az oklevél megnevezi azokat a csabai jobbágyokat is, akik korábban az említett telkeken laktak: Búza János (Johannes Bwza), Ábránffy Péter jobbágya, valamint Kői György és Szabó Jakab (Georgius Kewy et Jacobi Zabo), akik Ábránffy Sebestyén jobbágyai voltak. Az aradi káptalan által kiállított oklevelet nem sokkal később, 1514. január 18-án II. Ulászló király is megerősítette. Királyi oklevél is megemlíti tehát Csabát, 1514-ben! A kéziratok interneten is megtekinthetők: felfigyelhetünk rá, hogy a király környezetében kiadott oklevél írásképe mennyivel tisztább, mint a „vidéki” káptalan által kiállított okirat. A Radák fivérek az egyik csabai telket hamarosan elcserélték Edelesy Gergellyel, annak Edelesen lévő nemesi udvarházáért. A telken kívül 32 forintot is adtak érte. Erről is az aradi káptalan állított ki oklevelet 1515. április 30-án.

Ezen források szövegét Haan Lajos tette közzé 1870-ben, Békés vármegye hajdana c. kiadványa oklevéltári részében. Ekként hivatkozik rájuk: „Eredetije pergamenen a b. Radák család levéltárában Ozdon.” Szabó Károly, az Erdélyi Múzeum könyvtárnoka hívta föl Haan Lajos figyelmét ezekre az iratokra. (Szabó Károly is Békés megyei volt, Köröstarcsán született.) A Radák család tagjai fontos szerepet játszottak Erdély történelmében. Megszerezték Ózdot – mely alatt Magyarózd értendő. Házasság útján rokonságba kerültek a Pekry családdal, akik bizonyos időszakban Magyarózdon birtokosok voltak. Radák Ádám felesége Pekry Erzsébet Terézia volt. Ő Pekry Lőrincnek és Petrőczy Kata Szidóniának volt gyermeke. Petrőczy Kata Szidóniában felvidéki származású magyar költőnőt tisztelhetünk, verseskönyve a magyarózdi kastélyban maradt fönn. Pekry Erzsébet a receptkönyve miatt is nevezetes.

A Radák család története egyfajta hidat képez Csaba és Magyarózd között. Csabai vonatkozású okleveleik nyilván magyarózdi birtokosságuk révén kerültek az erdélyi településre. Ma a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrzi ezeket a csabai vonatkozású okleveleket, és a világhálón is közzé tette azokat, elektronizált változatban, magyar nyelvű összefoglalással.

Dr. Halmágyi Miklós

További programok »

Kultúra

Huszonötödik alkalommal rendezték meg a Simonyi Imre Emlékversenyt

Immár huszonötödik alkalommal rendezték meg a Simonyi Imre Emlékversenyt a gyulai Karácsonyi János katolikus gimnáziumban november 15-én. Az eseményre száznyolcvan diák érkezett, akik versmondás, versírás, versillusztráció és versmegzenésítés kategóriákban mérték össze a tudásukat.
09:24
FEL