Az öldöklő aszat a Kis-Sárréten belül különösen a mezőgyáni és a zsadányi gyepeken mondható gyakorinak. Az aszatfélék közül több szempontból is kitűnik, például méretei miatt, mert akár embermagasságúra is megnőhet. Szárára – a többi aszatfélétől eltérően – nem futnak le a levelek. A levélszeletek végén veszedelmes tüskék találhatók, melyek komoly sérüléseket is okozhatnak, ha óvatlanul nyúlunk hozzájuk, innen kapta nevét e növény. Látványos, halványrózsaszín, fészkes virágzatában július közepétől szeptember elejéig gyönyörködhetünk. A virágzat alatti fészekpikkelyek fésűsen elágaznak és sárga színűek, egyben fontos határozóbélyegek is.
Az öldöklő aszat Kárpát-medencei bennszülött faj, legjelentősebb állományai az Erdélyi-medencében és az erdélyi Mezőségben találhatók. Magyarországon kizárólag a Tiszántúlon fordul elő. Hosszú évekig nem is találták állományát, így lekerült a védett fajok listájáról, azonban az utóbbi években több kisebb-nagyobb állománya került elő és újra védett fajként szerepel a magyar flórában. Legeltetett, kedvező talajadottságú löszgyepeken fordul elő nagyobb egyedszámban, de szálanként a Kis-Sárrét legelőin többfelé megtalálható.
Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park
