– Az előadásai során mindig konkrétan, az adott település bűnügyi témáira fókuszál?
– A kutatási területem főleg a Kádár-korszak gyilkossági ügyei: a kiemelt tárgyi súlyú életelleni bűncselekmények, azaz a még a gyilkosságokon belül is különösen felkavaró elkövetések. Rengeteg olyan ügy van, hogy szinte azonnal találok valami helyi érdekeltségű aspektust, ami az ott élőket foglalkoztathatja. Általában sokan, sok mindent írtak azokról az ügyekről, de az a tapasztalatom, hogy a nagy egészt nem sokan ismerik. Noha hallottak róla ezt-azt, de nem nagyon tudják összerakni az információkat. Én eredeti, fennmaradt büntetőiratok alapján dolgozom.
– Gondolom, a helyi emberek olykor tudnak kiegészítő infókkal is szolgálni.
– Nagyom-nagyon sokszor. Van egy olyan módszer, hogy oral history, azaz elbeszélt történelem. A lényege, hogy olyan emberekkel beszélgetünk, akik átéltek, megéltek egy eseményt. Ez azért fontos, mert bizonyos információkat egyszerűen nem lehet másképp megtudni, mert nincs benne az aktákban. Nagyon sokszor a helyiek segítenek a személyes emlékeikkel, remélem lesz ilyen találkozásunk Békéscsabán is.
– A Kádár-korszakot említette, miközben a kilencvenes évek ahhoz képest vadnyugat volt.
– A ’90-es években nagyon megugrott az összbűncselekmények száma; ez jellemző minden nagy társadalmi változás esetében. Én azért foglalkozom a rendszerváltozás előtti ügyekkel, mert azok már jól kutathatóak. Sokkal jobban hozzá lehet férni az iratokhoz. Sokszor megnézem, hogy egyes elkövetővel vagy érintettel később mi történt.
Így volt a Békés megyei szatírral is, akiről nagyon sokat fogunk beszélni Vörös Andrással. Önagában nemcsak az a történet érdekes, hogy azalatt az öt és fél év alatt milyen bűncselekményeket követett el, hanem az is, hogy később miképp alakult az élete. De ezt csak olyan ügyekben tudja vizsgálni az ember, amelyek már régen történtek, mert akkor látja az illető teljes életpályáját. Egyébként ma sincs sok különbség az alapvető gyilkossági indítékok között: a leggyakoribbak a nyereségvágy, azaz a rablógyilkosságok és a családon belüli emberölések.
Dulai Péter – Fotó: Takács Borisz
– Talán ma, a Facebook korában az emberek nagyon könnyen lebuktathatnak egy szatírt. Nem biztos, hogy öt és fél évig kellene keresni azt, aki 50 bűncselekményt követ el.
– A nyomozás során 125 rendbeli bűncselekmény elkövetését sikerült bizonyítani. Az elkövető bűnlajstromán van betörés, lopás, kifosztás, de ötven ismert szexuális támadása is volt. Minden bizonnyal nagyon sok sértettje lehet ennek az ügynek, akikről nem is tudunk. Valóban, egy ilyen horderejű sorozat ma valószínűleg nem történhetne meg – a DNS-azonosítás, térfigyelőkamerák kereszttüzében. Manapság egészen más eszközökhöz nyúlhat a nyomozóhatóság. Egyébként az akkoriban is extrém eset volt, amiért 12 évet kapottd az elkövető.
– Számomra mindig furcsa érzés, hogy egy bebörtönzött szatírokkal jó néhány nő levelezik.
– Van ennek pszichológiája. Több lehetőség van, hogy ki, miért érdeklődik egy ilyen ember iránt. Egyrészt izgalmas; illetve vannak olyan nők, akikben van egy ilyen megjavítandó szándék, hogy majd ők megváltoztatják.
– Azonfelül az is érdekes, hogy a mai, modern krimiket olvasva, nézve számtalanszor azonosulunk a rosszfiúkkal/lányokkal.
– Maga a krimiírás nagyon sokat változott. Annak idején Columbo egy cigivel a szájában bement a helyszínre és kimatekozta, megmondta, hogy mi történt. Ma a nyomozó karakterek és a rendőrök is emberibbek. Látjuk, hogy nekik is vannak jellembeli hibáik. A szerzők ugyanúgy az elkövetőket is próbálják közelebb hozni, kevésbé démonizálni, mint régen. Néha talán magunknak is nehéz bevallani Be kell vallani, hogy a gyilkosok bármennyire is defektesek vagy bármilyen személyiségzavarral rendelkeznek, attól még ők is emberek.
– Azt is megfigyeltem, hogy azok a nagyobb srácok, akik gyerekkorunkban bántották a kisebbeket, ma vagy hajléktalanok lettek, vagy már nem is élnek. Nyilván tele voltak családi traumákkal.
– Ilyen életút is van, igen. Ha van forrásanyagom, akkor én mindig ezzel kezdem az előadást, hogy hol romolhatott el az adott ember élete. Általában van mindig valami súlyos trauma, ami a bűnözői karrierre viszi őket.
***
Dulai Péter eddig három kötetet jelentett meg. A legfrissebb, a Rémület - Gyilkosok és áldozatok feketén-fehéren címmel 2025-ben jelent meg a Cser Kiadó gondozásában.
