Farsang január 6-tól, vagyis vízkereszt napjától kezdődik és hamvazó szerdához, illetve húsvéthoz igazodik – kezdte Harangozó Imre néprajzkutató. Hozzátette, hogy húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon kezdődik. Továbbá egyházi tekintetben a farsang évközi idő, aminek a liturgikus színe a zöld. Világi szempontból régi szokásrendet hordoz magában.
Farsang idején megfordul a törvény – tartja a szakzsargon. Ilyenkor megbomlanak a szigorú társadalmi hovatartozási keretek, amelyek az egész esztendőt jellemzik. Felkerül az arcunkra a maszk, következik az úgynevezett alakoskodás, amelynek lényege a valódi személyiség elrejtése, más rejtett én megmutatása.
Népi szokásaink a farsang farkára korlátozódtak, ilyenkor sok eseményt tartanak. Farsangi menetek rójják a magyar falvak utcáit. A férfiak nőnek, a nők férfiaknak öltöznek. Ezek lényege a tél és a tavasz váltásához, valamint a középkori, böjti szokásokhoz kapcsolódik.
– A népi hagyomány Konc király és Cibere vajda küzdelméről beszél. Konc király a farsangi időszakot és a bőségesebb étkezést, Cibere vajda a böjti időszakot személyesíti meg. Az ő küzdelmük dől el, egyértelműen a böjt javára – fogalmazott Harangozó Imre.
