Amikor legelőször találkoztam a penészedéssel, az jutott eszembe, hogy jó ronda. Ám beleástam magam a témába, és bizony a penész nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi probléma is egyben. Okozhat allergiát, légúti betegséget, de komolyabb mérgezést is előidézhet. A gyűjtésben olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint a falkezelés, esőcsatorna, szellőztetés és szárítás.
A gyűjtésben érdemesnek tartottam megemlíteni azt is, hogy mi okozhatja a penészedést. Például egy négy tagból álló család naponta 14 liter párát juttat a lakás levegőjébe. A pára forrása: az emberi biológiai folyamatai, fürdés, főzés, ruhaszárítás, takarítás, az épületben működő nyitott égésterű tüzelőberendezés működése, növények biológiai folyamatai. Néhány ötletet itt is olvashatnak arra vonatkozóan, hogy milyen lehetséges megoldásokat érdemes bevetni a penészedés ellen.
Falak megfelelő kezelése
Mint ahogy ezt ez az oldal is publikálta, fontos a falszigetelés, mivel így a felület sokkal kevésbé hajlamos a penészedésre. Ha a fal előzőleg már penészes volt, akkor penészlemosó készítménnyel kell kezdeni a munkát. Ezt jobb szakértőre bízni, ha mégis mi magunk távolítjuk, mindenképpen vegyünk fel maszkot. Íme néhány természetes lehetőség a penészes falfelület kezelésére: teafaolaj, 20%-os ecet, teafaolaj és ecet, szódabikarbóna, hidrogén-peroxid, grapefruitmag-kivonat, denaturált szesz, alkohol, szalicilsav. Ezen hatóanyagok leírását itt olvashatják el. A lemosás és száradás után jöhet az egyenetlenségeket pótló glettelés, végül a festés. Hasznos, ha a probléma elleni adalékkal vagy kifejezetten penészesedést akadályozó festékkel festjük vagy festetjük át a falat.
Esőcsatorna
Nyáron mindenképpen érdemes megvizsgálni, adott esetben helyrehozni az ereszcsatornát. Ennek karbantartását is érdemes szakemberre bízni. A nem megfelelő állapotú ereszcsatorna esetében az esőzések alkalmával a csapadék lefolyhat, a házfalak eláznak, és könnyebben kialakulhat a penész.
Szellőztetés és szárítás
Nyáron igyekezzünk minél inkább kiszárítani a lakásnak minden zegzugát. Tartsunk kereszthuzatot, ne tartsuk lehúzva a redőnyöket és behúzva a sötétítő függönyt. A nyári melegben mindenképp jó odafigyelni, hogy a beltér hőmérséklete ne legyen kevesebb 18 foknál, mivel az a penészgombák előnyére van. Az az ideális, ha a klímát 22-23 fokra állítják.
A lakások klimatizálásában fontos tulajdonsága a berendezésnek, hogy a hűtéssel egy időben a lakásban keletkező nedvességet is hatékonyan képes kivonni a levegőből, így megakadályozza, hogy a nedvesség kicsapódjon a lakás hideg pontjain. A páramentesítéssel megelőzhető a penész kialakulása – olvashatjuk ezen a honlapon.
Ez úgy megy végbe, hogy a kültéri egység hűtőközeget adagol a beltéri egységbe, ahol a nagy felülettel rendelkező és hideg hőcserélőn kicsapódik a felesleges pára, majd onnan a cseppvíz tálcára kerül és kivezethető a lakásból. Mindegyik klíma rendelkezik külön páramentesítő funkcióval is, de a hűtés alapelve miatt a csak hűtésre használt berendezések is páramentesítenek.
Penészmérgezés tünetei
A következőkben felsorolt tünetek penészmérgezésre utalnak: krónikus fáradtság, a gyengeség, izomfájdalom, a hasító fájdalom, a fejfájás, a bőr érzékenysége, a fényérzékenység, bepirosodott szemek, a könnyezés, a szapora légzés, a remegés, a köhögés, a hasfájás, étvágycsökkenés, fokozott izzadás, főként éjszaka, zsibbadás, szédülés, fémes íz a szájban. Az adott tünetekről még többet megtudhatnak itt.
