A csapatba akár a szomszéd utcából is bárki beállhatott volna. Vagy mégsem?

2025. július 4. 15:54 | Such Tamás

Hát bizony mégsem! Hiszen egy olyan bitang hetesfogat, mégpedig a Qiyan játszott a közelmúltban a Meseház udvarán, hogy csak na! Majd rá két hét múlva, most csütörtök estestílszerűen a kertre hangolva a Fröccs Trió érkezett a Békési úti kultikába. Kettő az egyben élménybeszámoló.

Hihetetlen harmóniákkal – értsd az FM rádiók hullámaira hangolt fülűek már az első opus második percében vették a tarisznyájukat, és léc – telt meg nemrégiben a meseházi jazzudvar. Első hallása akár úgy is tűnhetett volna, hogy a Qiyan muzsikusainak fogalma sincs, hogy mi van a kezükben, pedig nagyon is. Ide kell beszúrni azt a klasszikus frázist, miszerint az amatőrséget csak egy jobbágyhajszál választja el a profizmustól.

 

Qiyan – Fotó: Such Tamás / behir.hu

Hihetetlen harmoniákat hajtogattak hétfelé – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

Egyebek mellett aznap nyílt meg a bábfesztivál, és mintha a szervezők a két programot képileg összehangolták volna, hiszen itt is színes ruházatú különös fickók lepték el a teret, akárcsak a belvárosban.

Az extrém felállású szeptett – Ajtai Péter: bőgő, Czitrom Ádám: gitár, Cseke Dániel: szaxofon, Mészáros Ádám: gitár, Porteleki Áron: dob, Szelevényi Ákos: szaxofon és Szelevényi Vito: trombita – minthogyha másfél óráig, egy ezertételes számot muzsikált volna. Mindenhonnan kígyóztak a karcos dallamfoszlányok, amelyek úgy húsz percenként összefüggő dallammá álltak össze, és 12 ütemet követően ismét hét mérgeskígyó csörgedezett a zöld sivatagban.

 

Galéria

 

– Részint a 16. századi spanyol Ibériai-félszigetről származó, különböző arab-zsidó dallamkincseket, illetve a magyar rendszerválás előtti népházkultúrának a darabjait mutatjuk be a saját arcunkra fordítva – mondta a hangverseny előtt Ajtai Péter.

Aki maradt, az az este többször is átélhette, hogy miképp juthat el pokolból a mennybe, és vissza. Például Veres Bandi, a műsor hangmixere elmondása szerint a muri végére már úgy érezte magát, mintha berúgott volna. Pedig csak egy szóda volt a lábánál.

*

A mostani csütörtöki történés minden szempontból más volt. Eredendően Veres Kriszta, a Meseház kalauza stílszerűen úgy hirdette meg a Fröccs Trió – Weisz Gábor: szaxofon, fuvola, Rózsa István: helikon és Badics Márk: dobok – grosszóját, hogy mindenki hozzon egy kis bort, amivel a meseházi szódával fröccsöt lehet készíteni.

 

A Fröccs Trió fúvós kombója  – Fotó: Such Tamás / behir.hu

 

Közben bebizonyosodott, egy kisebb létszámú felállás is lehet baromi különös. A Fröccs Trió aromáját a helikonon (kontrabasszustuba) megszólaló basszus adja, felette szaxofon és fuvola szárnyal, melyet a dobos játéka foglal keretbe. Zenéjük bugi, sramli, swing, hiphopp és free jazz esszenciáját hordozza magában.

A vidám muzsikára olykor jó lett volna lejteni egy kicsit. Pontosabban a megjelent kicsik derekasan riszálták is magunkat. Mi nem voltunk olyan bátrak. Nem úgy, mint az Amerikában született dédikéink – úgy kilencszázhúsz körül.

 

Fröccs Trió – Fotó: Such Tamás / behir.hu

További programok »

Kultúra

FEL