– Egy éve tölti be ezt a tisztséget, milyennek értékeli az elmúlt időszakot, mi okozott nehézséget?
– Kettős a helyzetünk, hiszen egy éve, amikor ezt a feladatot átvettem, szárnyalt a gazdaság, majd idén tavasszal, a koronavírus megjelenésével a gazdaság komoly kihívással nézett szembe. Összességében meg tudtunk felelni az elvárásoknak: a projekt sikeres volt, az indikátorok tekintetében a vállalásunk közel 80 százalékát elértük.
– Voltak-e közvetlen visszajelzések az álláskeresők részéről?
– Számos fórumon tudtunk kapcsolatba lépni az álláskeresőkkel, ezen belül munkaerőpiaci szolgáltatást valósítottunk meg, ahol a hátrányos helyzetű álláskeresők fejleszthető képességeire épülő komplex rehabilitációt, munkaerőpiaci integrációt és munkába állást elősegítő folyamatokat valósítottunk meg. Azt gondolom, hogy a programba bevontak elégedettek voltak, sokukat tudtuk munkához segíteni. Népszerű volt egy időben az álláskeresési tanácsadás, amely segítséget nyújtott az önéletrajzok, illetve a motivációs levelek megírásában, továbbá volt lehetőségünk arra, hogy felkészítsük őket az esetleges állásinterjúkon való részvételre.
– Milyen volt a kapcsolat a paktumban résztvevő partnerekkel, milyen területeken voltak sikeresek az együttműködések?
– Széleskörű partnerséget hoztunk létre sok civil szervezettel, segélyszervezetekkel és a paktum együttműködő partnereivel. Együttműködésünk kiterjedt az inaktívak felkutatására, rendezvényeket szerveztünk mindazok számára, akik az elmúlt időszakban inaktívnak voltak minősítve munkaerőpiaci szempontból. Nem találkoztunk olyan esettel, amelyben fokozottabb együttműködésre lett volna szükség. Összességében azt gondolom, hogy meg tudtuk szólítani a célcsoportokat.
- Mit sikerült megvalósítani a programban kitűzött célok közül?
- A hivatalos kötelezettségeink sorában a jelentéseink kellő időben elkészültek, benyújtásra kerültek a kifizetési kérelmek a támogató felé és a szakmai beszámolók is elkészültek. Van olyan terület, amelyben nem jártunk eredménnyel: a foglalkoztatás információs pontok nem hozták azokat a tervezett létszámokat, amelyekkel kalkuláltunk, ezért ezeket megszűntettük. Ennek az oka talán az, hogy nem volt kellő számú érdeklődő, viszont ezt ellensúlyozandó, több személyt tudtunk elérni a különböző rendezvényekkel.
– Milyen rendezvényeket tudtak megtartani a korlátozások előtt?
– Örömteli, hogy a koronavírus-járványt megelőző időszakban nagyon erős tempóban tudtunk a projekt megvalósításával haladni, ezért ott jó eredményeket tudtunk felmutatni. Egyrészt tartottunk olyan rendezvényt a célcsoportok számára, amelyen foglalkoztatáshoz kapcsolódó tanácsadást, mentori szolgáltatást nyújtottunk, fel tudtuk készíteni a munkavállalókat arra, hogy a készségeiket fejlesszék; ha állásinterjúra kell menniük, hogyan tudnak helyt állni; hogyan kell felkészülni, akár az öltözködést, akár az önéletrajzokat tekintve, ezáltal az esélyeiket növeljék a kiválasztás során. Ehhez kapcsolódóan a Civil Szervezetek Szövetségénél volt egy olyan programsorozatunk, amelyen álláskeresési tanácsadást és előadásokat tartottak a kormányhivatal és a paktumnak a szakértői, továbbá az előadáson résztvevők számára kimondottan jó minőségű, használt ruházatból válogathattak annak érdekében, hogy az állásinterjúkon a megjelenésük rendezettebb legyen. Ezen kívül nagyon örömteli volt az a rendezvény, amely a koronavírus-járvány első hullámát követően került megrendezésre: a térségben működő turisztikai szereplők együttműködésével tudtunk egy olyan fórumot tartani, ahol az aktuális jogszabályi környezetről tudtunk beszámolni, annak érdekében, hogy az ágazati szereplők felkészüljenek a koronavírus-járványt követően az újra ndulásra. Az volt a cél, hogy a lehető legerőteljesebben startoljanak el a pandémia után.
– A közfoglalkoztatási kiállítást és vásárt megtarthatták-e?
– Sajnos nem. Ez a rendezvény nagy népszerűségnek örvendett korábban. A több ezer főt vonzó programok megtartására nem volt mód. Bízunk benne most, hogy a járvány elmúltával, jövő évben erre lehetőséget tudunk keríteni.
– Milyennek ítéli a projekt napi szintű működését? Melyek azok az elemek, amelyek jól működnek, és hol lehetne még fejleszteni?
– A program napi szintű működését illetően megfelelőnek ítéljük a megvalósítást. Kiemelném a paktumiroda és a projektmenedzsment szervezet munkáját, hiszen a munkatársak, azt gondolom, hogy kiváló szakmai felkészültséggel tudták megvalósítani a programot. Külön köszönet illett a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békéscsabai Városfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársait, akik a napi kommunikációban is operatív együttműködést tettek lehetővé. Összességében nem merült fel további fejlesztési lehetőség vizsgálata.
– A mostani helyzetben nagyon nehéz terveket és célokat kitűzni, de mégis, mi az, amit a jövőben mindenféleképpen szeretnének megvalósítani, elérni a foglalkoztatási paktum által?
– Az alapcélok nem változtak, a projektnek átfogó célkitűzése volt kezdettől fogva – és a jövőben is – a foglalkoztatás bővítése, a lakosság életminőségének javulása érdekében. Itt ki kell térnünk arra, hogy a békéscsabai járás foglalkoztatásáról van szó. Növelnünk kell a munkaerőpiaci aktivitást, ennek a megvalósítása érdekében kidolgozunk egy olyan új koncepciót, amelyben még hatékonyabban kötjük össze a munkavállalókat és a munkáltatókat.
Az interjú a „Helyi foglalkoztatási együttműködések Békéscsaba Megyei Jogú Város területén és várostérségében” című, TOP-6.8.2-15-BC1-2016-00001 azonosítószámú projekt keretében valósult meg.
