A megemlékezést a járványhelyzet miatt csak szűk körben rendezték meg. Az esemény apropóját többek között az adta, hogy a múzeum hetven évvel ezelőtt vette fel Munkácsy Mihály nevét.
– Erre 1951-ben nem polgári döntés, hanem egy központi határozat nyomán került sor, hiszen az alkotó gyermek- és fiatalkora összekapcsolódott Békéscsabával. Ezt a Munkácsy-kultuszt a múzeum mindenkori dolgozói folyamatosan igyekeznek erősíteni – mondta el Martyin Emília, az intézmény muzeológiai osztályvezetője. Hozzátette, hogy az múzeumban a különböző évfordulók alkalmával nagy időszaki kiállítások kapnak helyet, illetve számos impozáns kiadvánnyal öregbítették az intézmény és névadója hírét.
Békéscsabán három köztéri szobor is emléket állít majd az alkotónak. Míg az első kettő az Ásító inas és a Rőzsehordó nő című festmények háromdimenziós változatai lesznek, addig a harmadik magát a festőt ábrázolja majd egy fénykép alapján.
– Kuriózumról beszélhetünk, hiszen a gesztus magyarországi viszonylatban sem jelentéktelen. A szobrok Munkácsy Mihály életének és pályájának három érdekes mozzanatát ragadják ki – fogalmazott Gyarmati Gabriella művészettörténész.
A Rőzsehordó nő az Aradi vértanúk ligetében, az Ásító inas a Deák-József Attila utcai gyalogoshídnál, míg az egész alakos Munkácsy-szobor a múzeum lépcsőjén kap helyet.
A megemlékezésen Nagy Ferenc, Békéscsaba alpolgármestere is jelen volt, aki a festőfejedelem és a város jövőbeni szorosabb összefonódásáról is beszélt.
– A város az utóbbi néhány évben kezdte összekötni a mindennapjait Munkácsy Mihállyal. Ezt példázza a Munkácsy-negyed projekt is, amely során az alkotó neve szorosabban összekapcsolódik Békéscsaba idegenforgalmi és kulturális céljaival – mondta el az alpolgármester.
